SZÁSZ KÁROLY – ARANY JÁNOSNAK

Kedves Barátom!

Greguss

Greguss Ágost

n

Jegyzet

GregussGreguss Ágost

–

Greguss Ágost

, a Kisfaludy Társaság titkára

lakását nem tudva, hozzád kell II Rikhárdomat s a bírálatokat visszaküldenem. De ez épen jól jő így, mert legalább megköszönhetem ráforditott nagy gondodat.

n

Jegyzet

megköszönhetem ráforditott nagy gondodat

– A fordítás bírálói között volt

AJ

Arany János

is (akinek küldeménye elveszett). Vesd össze 1728.

Köszönetem öszinteségét azzal véltem legjobban beb

i

Beszúrás

zonyithatni, hogy csaknem minden megjegyzésednek eleget tettem vagy tenni igyekeztem. Egy pár mi úgy maradt, vagy csekély fontosságu, vagy nem voltam képes változtatni. De az mindössze kettő-három.

VIII Henrik már csak várjon sorára;

n

Jegyzet

VIII Henrik már csak várjon sorára

–

AJ

Arany János

kérdése a Nyilt levelezésben jelent meg: „

Sz. K.

Szász Károly

nak

Sz. Szállás.

Szabadszállás

Későn kaptuk 1-én. Már most mit csináljunk ujabb gyülésig? Egyebet is várnánk.” ( Ko 1864. I. 1. sz. jan. 3. 24.; AJÖM XII. 241., 567.) A megjegyzés feltehetőleg a VIII. Henrikre vonatkozhatott, amelynek sorsáról a következő hír a Ko 1864. márc. 6-i számának Vegyes rovatában olvasható: „

Szász Károly

egyszerre három

Shakespeare

Shakespeare, William

i forditott drámát küldött be a nemzeti szinházhoz. Czimök: ’Téli rege’, ’Macbeth’, ’VIII. Henrik’.” ( Ko 1864. I. 10. sz; 1864. márc. 6. 239–240.) A Kisfaludy Társaság január 28-i gyűlésén a VIII. Henrik megérkezését jelentették be és bírálóknak

Bérczy Károly

t és

Egressy Gábor

t nevezték ki, majd a Társaság március 31-i rendes havi ülésén

Egressy

Egressy Gábor

be is mutatta véleményét: a darabot elfogadandónak ítélte, mely „azonban alkalmat nyujt neki bővebben szólani az inversiokról, mesterkélt mondat

szerkezet

Beszúrás

ről s accentusról”. (Ktjegyz)

Bérczy Károly

véleménye a szept. 28-i ülésre érkezett meg; a jegyzőkönyv szerint: „VIII-dik Henrik forditása is

Szász Károly

tól végleg elfogadtatott.” (KTjegyz) A darab azonban csak a XVIII. kötetben jelent meg,

Szigligeti Ede

III. Richárdjával együtt (1868).

ámbár igen szerettem volna hadd mondassék mi elöbb ki reá az ad

m

Beszúrás

ittitur.

n

Jegyzet

admittitur

– engedélyezve (pl. a cenzúra által) (lat.)

Mert honorariumára szükség volna. Hát annak mi a módja hogy az ember az elfogadott darab 200 frtjához jusson. Az illető forditó kérje-e

Tomory

Tomori Anasztáz

tól, vagy a társaság jelentse-e be s mintegy utalványoztassa? – szabály levén hogy mikor a darab elfogadtatik, adja

T.

Szerkesztői feloldás:

Tomory

Tomori Anasztáz

a 200 frtot.

n

Jegyzet

adja T.Szerkesztői feloldás: TomoryTomori Anasztáz a 200 frtot

– a fordításért járó honoráriumot (vesd össze 1756. és 1907.)

– ?

Béla

Szász Béla

n

Jegyzet

BélaSzász Béla

– Szász Béla,

Szász Károly

öccse

azt irja nekem, hogy a Téli rege kézirata nincs

Greguss

Greguss Ágost

nál, mert birálaton van kinn; ez nem lehet, mert az már átment a birálaton, el is fogadtatott rég már; a bírálók (

Salamn

[betoldásjel]

Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.

Szerkesztői feloldás:

Salamon

Salamon Ferenc

és

Lukács

Lukács Móric

)

n

Jegyzet

SalamonSalamon Ferenc és LukácsLukács Móric

– A Téli regét

Salamon Ferenc

és Lukács Móric bírálta a Kisfaludy Társaság megbízásából, és a II. kötetben (1867) jelent meg

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

Julius Caesar-fordításával együtt.

megjegyzéseí voltak is nálam, vissza is küldtem

pr

Szerkesztői feloldás: posterestante

.

n

Jegyzet

prSzerkesztői feloldás: posterestante

– poste restante: postán maradó (levél) és ott átvehető, nem kézbesítendő küldemény (fr.)

Csak a kellene még hogy a kézirata elvesszen! – Kérlek kérdezd meg, ha

Greguss

Greguss Ágost

al össze jősz, – mire most az

Akad.

Szerkesztői feloldás: Akadémiai

Gyülések elég alkalmat fognak adni.

Visszatérve a Richardok és Henrikekre:

Egressy

Egressy Gábor

megjegyzéseit

n

Jegyzet

EgressyEgressy Gábor megjegyzéseit

–

Egressy Gábor

fordítási és szavalati szempontból tekintette át a II. Richárdot és a VIII. Henriket (l.

Szász Károly

1863. okt. 24-i levelét (1728.), amelyben ehhez kéri

AJ

Arany János

közbenjárását).

is a hol lehetett számba vettem. De néhol absurdumokat követel s követelései végre a verses forma ellen vannak intézve.

VIII Henrik leendő birál

ó

Beszúrás

it kérem, vegyék figyelembe hogy

Sh.

Szerkesztői feloldás:

Shakespeare

Shakespeare, William

minden darabjai közt egy [törölt]
« is »

sincs

Beszúrás

ily nehézkes nyelvű, incisumokkal

n

Jegyzet

incisumok

– közbeszúrások, közbevetések (lat.); talán erre utal

Egressy

Egressy Gábor

fentebb idézett kritikája a „mesterkélt mondatszerkezetről”

túlterhelt, versetlen versekben dús, – mi persze a forditáson is megérzik a nélkül hogy a forditó hibája volna. – Kérlek e jegyzetet, (mely nem csak tölem származik, hanem minden Commentator[törölt]
« ok »
, s a többi közt épen Delius

n

Jegyzet

minden Commentator[törölt] « ok », s a többi közt épen Delius

–

Szász Károly

itt feltehetőleg a Delius-kiadásban gyakran idézett Shakespeare-filológusokra gondol:

Alexander Pope

Pope, Alexander

(1688–1744),

William Warburton

Warburton, William

(1698–1779),

Lewis Theobald

Theobald, Lewis

(1688–1744),

Samuel Johnson

Johnson, Samuel

(1709–1784),

George Steevens

Steevens, George

(1736–1800),

Edmond Malone

Malone, Edward

(1741–1812).

Nicolaus Delius

Delius, Nicolaus

(1813–1888): német filológus, irodalomtörténész;

Shakespeare

Shakespeare, William

műveinek kiadója (7 kötet, 1854–1861). „Die Wahrscheinlichkeit, dass im Jahre 1613

Shakspere

Shakespeare, William

’s King Henry VIII. in der That ein neues Drama gewesen, wird erhöht durch die innern Gründe des Styls und des Verses, welche beide nach allen ihren Merkmalen der spätesten Zeit unsers Dichters angehören und am deutlichsten an Cymbeline (Vgl. Einleitung zu diesem Schauspiel) und an Winter’s Tale erinnern; K. Henry VIII. hat mit den genannten Dramen dieselbe durch verschlungenen Satzbau und Ellipsen herbeigeführte Dunkelheit und Gedrungenheit des Ausdrucks, dieselben mehr als Characteristik als auf Wohllaut zielenden freireren metrischen Grundsätze gemein.” – ’Annak valószínűségét, hogy 1613-ban

Shakespeare

Shakespeare, William

VIII. Henrikje valójában új dráma volt

[szerkesztői feloldás]

a Globus színházban

, a stílus és a verselés belső indokai növelik: mindkettőnek összes ismertető jegye költőnk legutolsó időszakához tartozik s legtisztábban a Cymbeline-re (lásd e színdarab bevezetését) és a Téli regére emlékeztet. Ezekhez a drámákhoz hasonló a VIII. Henrik homályos és zsúfolt kifejezése, amelyet az összekuszált mondatépítés és ellipszisek idéznek elő, s ugyanazok az – inkább a jellemzést, mint a jóhangzást szolgáló – szabadabb metrikai elvek.’ ( Shakspere’s Werke. Herausgegeben und erklärt von Dr.

Nicolaus Delius

Delius, Nicolaus

. Elberfeld, 1858. IV. II–III.)

is, felhozza.) közöld velök, midön a darab birálatra kiadatik.

II Rikh.

Szerkesztői feloldás: II Rikhárd

kéziratát pedig, a netalán megkerülendő Téli regével együtt, ha

Béla

Szász Béla

majd kérni fogja, kérlek add át neki.

Bocsáss meg, hogy ennyivel terhellek.

Ölellek s vagyok