SZILÁGYI ISTVÁN – ARANY
JÁNOSNAK
Sziget
, febr. 10. 1864
Szerkesztői feloldás:
SzigetMáramaros
Máramarossziget
Beakartam
[!]
várni a pesti ünnepélyek elmulását,[sic!]
n
hogy levelem nyugottJegyzet
a pesti ünnepélyek elmulását– Az akadémiai nagygyűlést jan. utolsó hetében tartották, míg a Kisfaludy Társaság nyilvános közgyűlését febr. 6-án.
[!]
állapotodban találhasson. Tudtam,
hogy e napok rád nézve nem kevés teherrel jártak, s nem tehetém, hogy azokból csak egy
perczedet is elfogjam. Most azért fogom az alkalmat s irok, válaszolván egyuttal Októb. 27-ki értesitésedre is, de meg
arra is, a mit Koszorud Nyilt levelezési rovatában
izentél.[sic!]
n
Jegyzet
Októb. 27-ki értesitésedre is, de meg arra is, a mit Koszorud Nyilt levelezési rovatában izentél– A Nyilt levelezés szerint: „
M.Sziget.
Máramarossziget
Sz.I.
Magánlevelet irtunk. Egy
kis tévedés van az esztendő számitásra nézve.”
(
Ko
1863. II. 18. sz. nov. 1. 432.;
AJÖM XII. 233., 557.) Sajnos a
levél elveszett, így az értesítés ismeretlen (vesd össze
1730. ).Szilágyi István
Igazad van, én számlaltam
[!]
el az időt de csak magamra nézve én;
a többiek ügye csak Szathmaritól[sic!]
n
[!]
szállott rám, s ő nem hagyván azokról nálam közelebbi sem utasitást,
sem felvilágositást, minthogy én csakugyan az évekhez tartottam
magamat[sic!]
[törölt]
« , »:
innen lett számitásom is, de a mi,
mint felvilágositál, nem bizonyosságon alapult, hanem csak
suppositumon.Beszúrás
n
De csakhogy felvilágositál!
Jegyzet
suppositumon– feltételezésen (lat.)
Ezt tudva azonnal hozzá fogtam a pártfogó urak s asszonyságok
executiójához.
: nem megy könnyen; nem rohanhatom meg őket
azonnal, helybe kell várnom.
[szerkesztői feloldás]
a két magánhangzón felcserélve az ékezetn
Mennyire mehettem eddig: itt látod, itt veszed. Naprul
napra biztatnak; de mivel a jó rész kivül lakik Jegyzet
executiójához– adósság behajtásához (lat.)
Sziget
enMáramarossziget
[törölt]
« , »
1863ról:
Szarka József
n
4.
Jegyzet
Szarka József– (1825–1889): máramarosszigeti lakos, az 1850-es években a helyi középiskola tanára, majd lelkész
Szaplonczai József
n
4.
Jegyzet
Szaplonczai József– (1813–1879): a szabadságharc előtt Máramaros megye főszolgabírája, aki az 1850-es években birtokaira visszavonultan gazdálkodott, a következő évtizedben a megye országgyűlési képviselője
Rajta vagyok, hogy a többieket is behajthassam. (
1862
röl még van Váradi Gabornál
n
Jegyzet
Váradi Gábor– (1820–1906): honvédezredes, később országgyűlési képviselő. Katonai pályájáról az ügyvédi pályára tért át, az 1860-as évektől a képviselőház tagja volt. Támogatta Lővei Klára iskolaszervező munkáját; alapítója, rövid ideig szerkesztője is volt a Máramaros c. hetilapnak.
[!]
). De azt
megkell[sic!]
[!]
jegyeznem, hogy
Szatmári Károlytól, kinek a hozzám jött példányokat rendesen utána
küldöm Enyedre, és
[sic!]
TomorySándor
,Szerkesztői feloldás:
Tomory Sándortól
n
ki most Jegyzet
Tomory Sándor– ismeretlen személy
Pest
en káplán Budapest
Török Pál
Török Pál
n
mellett, nem én vehetem be a hátralék illetményt; mihez képest irántok más útat fogsz
felhasználni.
Igy a multtal számolván annyira a mennyire: várom a jövőre nézve
tett határozatát a társaságnak. Mi sorsot szántatok e vállalatnak? Itt vannak a kik a
2
d
Cyclusra sem lépnek vissza a
pártolástól. Hadd tehát tudnom a jövőt; még eddig felőle semmit sem olvastam sem
lapodban, sem másutt.
Most szeretnék valamit irni magam dolgairól is: de nincs mit. Excussus propriis, aliena
negotia curo.
n
Minden napom, minden órám annyira elfoglalták, hogy
magamra gondolnom sem lehet. Igy lett az, hogy sem nálad, sem az Akademiánál jelét sem
mutathatom, hogy élek. Mindenem, a mihez fogtam, csonkán áll.
Jegyzet
Excussus propriis, aliena negotia curo– Horatius-idézet a Sermones II. könyvének 3. darabjából: „félredobom a saját gondjaimat és a máséval törődöm”. Az eredeti szórendben: „aliena negotia curo / excussus propriis”.
A minap érdekkel olvastam Keménytól
[!]
a
Classicismus stb-ról irt
sorokat.[sic!]
n
Eszembe jutott, hogy a
renaissanceról
Lövei Klára
Jegyzet
Keménytól– Classicismus és romanticismus (Ko 1864. I. 1–3. sz. jan. 3. 1–3., 10. 25–28., 17. 49–52.)[!]a Classicismus stb-ról irt sorokat[sic!]
n
(most franczia
Jegyzet
Lövei Klára– (1821–1897): nevelő- és tanítónő; komoly szerepe volt a magyarországi nőnevelésben. Szülővárosában, Máramarosszigeten és előkelő családoknál gyakorolta hivatását. 1849 után évekig Kufsteinben raboskodott. Teleki Blanka kíséretében járt Párizsban; 1865-ben tért haza és lett Teleki Miksa gróf gyermekeinek nevelője. Tárcákat írt a szabadságharcról és a társasági életről.
or̄ḡb
nevelőnő) Szerkesztői feloldás: or̄száḡhbli
Sziget
en laktában egy kis fordítmányt tett volt le
nálam. ErdekesMáramarossziget
[!]
olvasmányu tárcza czikk. Idecsatlom, vedd fel a
Koszorúba; megérdemli itéletem szerént, hogy
felvedd.[sic!]
n
Jegyzet
megérdemli itéletem szerént, hogy felvedd– A renaissance története és a brou-i templom c. Quinet-fordítás főcikként jelent meg ( Ko 1864. II. 8–9. sz. aug. 21. 169–171., aug. 28. 193–195.).
Három darab nyomtatványkát is csatlok ide: Egy neked; a többit juttasd kérlek az irt
helyekre.
n
Statisztikai adatnak jó lesz azokon a helyeken is.
Jegyzet
Egy neked; a többit juttasd kérlek az irt helyekre– Talán az Apróságok első csomójáról van szó, amely majd a Ko 1864. második félévében fog napvilágot látni ( 1864. II. 6. sz. aug. 7. 141–142.).
Előfizetőid közé ird oda feleségem; ki rólad
Pest
en találkoztunk óta igen melegen emlékezik; azt
sajnálva csak, hogy kedves családoddal meg nem ismerkedhetett. Fiam
erősen mondja már a hic
haec
hocot.Budapest
n
Most töltötte be a 11-et.
Jegyzet
hic haec hocot– Az „ez” mutatónévmás alanyesete hím-, nő- és semlegesnemben: a latin nyelvtani alapismeretek része.
Papirom elfogyott. Nem is gratulálhatok eléggé új dicsőségednek.
n
Isten veled! Szeress!
Jegyzet
Nem is gratulálhatok eléggé új dicsőségednek–
Szilágyi
Szilágyi István
AJ
Kisfaludy
Társaság-beli újbóli igazgatóvá választásához gratulál, aki erre válaszolva írja a
Nyilt levelezésben: „Arany János
M. Sziget
. Megjött a küldemény. A jövőre nézve, elfogadjuk a mi önkint
jő: de még nincs végmegállapodás; nagyon megdöbbentett az utolsó év. Nyilvános
felhivás fog kiadatni. A kéziratot köszönöm, még nem olvashattam el. Szives
üdvözlet.” (
Ko
1864. I. 8. sz. febr. 21.
, 192.;
AJÖM XII. 245.,
569.)Máramarossziget
Szilágyi
Szilágyi István