Aranysárkány fejléc kép
 
SZABÓ DÁVID – ARANY JÁNOSNAK Nyíregyháza. febr. 16. 1864.  
 
Arany János
Arany János
nak üdvözletét  
  és baráti kéznyujtását  
  Szabó Dávid.
n
Jegyzet
Szabó Dávid
– (1808–1886): orvos. Munkái a Tudományos Gyűjteményben és az Athenaeumban jelentek meg; fordításai, költeményei mellett később orvosi, borászati szakcikkeket is írt. A levélben említett Béla futását csak 1879-ben adták ki
 
  Ha már rég,
N.Körösön
Szerkesztői feloldás:
NagyKörös
Nagykőrös
ön
történt tisztelgő látogatásom óta,
n
Jegyzet
N.Körösön
Szerkesztői feloldás:
NagyKörös
Nagykőrös
ön
történt tisztelgő látogatásom óta
– erről nincs információnk
az idő elmosta volna emlékedben arczvonalaimat: íme ide zárkozom in effigie,
n
Jegyzet
in effigie
– képletesen (lat.)
hogy recapituláltassam magamat;
n
Jegyzet
in effigie
– képletesen (lat.)
’s mint testben lélekben ismerős, elfogadott barát, törekszem elődbe lépni. Ne zárd be, kérlek, szíved ajtaját előttem; tégy boldoggá az odabocsáttatás által. Az őszinte bizodalmasság a’ legnagyobb megtisztelés. E’ forró tisztelet adjon nekem jogot barátságodhoz.  
  Mondom, arczban és lélekben lépek elődbe. Küldöm költői művemet, a’ „Béla futását”, – mint szegény hegyközi ember küldi fiacskáját nagyvárosi magasrangú rokonához, hogy vezesse az azt a’ világba. Légy szüleményemnek, az én hosszú, hosszú vajúdásom gyümölcsének keresztapja, kegyura, életadója. Evvel – ha fogsz benne találni világravalóságot – tartozol iránta, édes Barátom! Mert Te szorítottad őt le napvilágos küzdtérről a’ halálos sötétségbe. Bátorkodott ez „Budáddal”
n
Jegyzet
Budáddal”
– a Buda halála 1863-ban nyerte el a Nádasdy-jutalmat
versenyezni. Bocsásd meg neki; nem tudta, hogy a’ nyurga fagyal a’ sugár cziprushoz merészel mérkőzni. Egyébiránt csaknem agyon döbbent, a’ mint merénye kiderült. De teljes lélekkel meg is nyugodott oly győzelem ellenébeni leveretésében. Hanem Te nyujts kegyes jobot
 [!]
[sic!]
a’ melletted elesettnek. Ha genesisével megismerkedel, erre még hajlandóbb léssz.  
 
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
és
Bajza
Bajza József
korában illatozott vala az én ifjuságom; a’
Garay
Garay János
,
n
Jegyzet
Garay
Garay János
Garay János
Garay János
(1812–1853)
Vajda
Vajda Péter
,
n
Jegyzet
Vajda
Vajda Péter
Vajda Péter
Vajda Péter
(1808–1846)
Kunoss
Kunoss Endre
,
n
Jegyzet
Kunoss
Kunoss Endre
Kunoss Endre (1811–1844): költő, nyelvész, hírlapíró (Jelenkor, Világ, Természet). Az 1830-as években személyeskedő hangvételű támadást intézett az Athenaeum és szerkesztői ellen. Az almanachlíra művelője, majd utolsó éveiben hatott rá a népdalírás kordivatja.
Gyurmán
Gyurmán Adolf
n
Jegyzet
Gyurmán
Gyurmán Adolf
Gyurmán Adolf
Gyurmán Adolf
(1813–1869): jogász, újságíró, főként a Jelenkorba és a Pesti Hírlapba írt. A szabadságharc után emigrációban (Törökországban, New Yorkban és Londonban) élt; hazatérte (1863) után a Budapesti Közlöny és a Pesti Napló munkatársa lett.
munkás barátságában, – férfiakéban, kiknek – fájdalom! ma már csak neveik élnek. Ily szemek előtt, és lelkeikben, élve, ha mustármagnyi szellem szorúlt volna is belém, fejlődnie kellett annak. De a’ magára hagyott ifjú, más pályán – az orvosin – akarta életét érvényesíteni. Így a’ Grátziáknak csak lopva áldozhatott. De azért áldozott; – ennek bizonyságai a’ prózában és versben,
Borkúti
Szabó Dávid
,
Mádi
Szabó Dávid
,
Ó-sz
Szabó Dávid
sat. álnevek, ’s néha saját név alatt, a’ Rajzolatokban, Koszorúban, Társalkodóban, Atheneumban,
 [!]
[sic!]
Tudománytárban megjelent dolgozataim. – Ekkor, tehát még 1833-6ban, kezdtem én a’ Tatárfutás énekléséhez. És elkészült belőle nagyobb részint, kilencz ének. Azomban az ifjú lélek vidám hangjához sötéten illő zordon szöveg, feledésbe ment. A’ gyakorlati, apró örömekkel, súlyosb nyomorokkal, de állandó küzdelemmel rakott élet elszórt, vagy inkább lelánczolt. – De jöttek idők, melyek hajlandóvá tevék a’ lelket, – ha képes volt arra, – ábrándvilágba csapongani. Zimankós lett a’ hármas bércz alatt, mint ha Batu hordáji viharzottak volna keresztül Szent István telkein. – Így – több mint huszonöt év múlva – kerűltek kezembe a’ lomtár zugából az egér-rágta ívek, melyeken a’ tatárok rombolának és ásák a’ sírt Magyarországnak. Olvastam, olvastam – visszaifjodva és fájdalomban eszmélkedve, – és önkénytelen javítgató toll jött kezembe, – és lassanként kiemelkedett lelkem az annyi évek alatt ráülepedett porból. Annyi hasonlatosság az eseményekben 600 év előtt és után! Az apa kétszeres polgár és hazafi levén: daczos remény, mint új vulkán a’ zajgó tengerből, emelkedett ki a’ katonai executiók
n
Jegyzet
executiók
– büntető rendszabályok (lat.)
és országos sülyedésünk által sanyart kedélyből. – És e’ daczos reménynek hangja volt, – oly hangja, melyet hallatni szerettem volna Karpátoktól Adriáig. Így fogtam hozzá a’ Xdik énekhez; és a’ siralomba temetett hazának feltámadásával végződött az Epósz.  
  Hatos méretű versekben volt kezdve régen, a’ vágtató versek korában, a’ mű, – lehet hogy ma nem előnyére. De, véleményem szerint, méltatlanságot követnétek el nyelvünk géniuszán, ti hatalmasok, ha őt a’ szép mezején, ily mértékben való mozoghatástól eltiltani akarnátok. Ne törjön ez alak „Béla futása” felett pálczát; ha egyébiránt a’ korszerü – majdnem mondhatnám, irány-műben találsz okot a’ közkézbe adásra. – És keress benne azt, édes tisztelt Barátom! Lopj el dolgaid özönétől borított idödből egy kis részt, és keress ebben kiadatási érdemet, – s akkor tégy vele szabad belátásod szerint; – és azután légy kegyes azon reményt hagyni nekem, hogy értesítő válaszodat fogom nyerni.
n
Jegyzet
értesítő válaszodat fogom nyerni
– Ennek nem maradt fenn nyoma.
 
  Isten tartson meg egészségben, az én lelkem örömére is!  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 603.)