Szabó Dávid.
n
Jegyzet
Szabó Dávid– (1808–1886): orvos. Munkái a Tudományos Gyűjteményben és az Athenaeumban jelentek meg; fordításai, költeményei mellett később orvosi, borászati szakcikkeket is írt. A levélben említett Béla futását csak 1879-ben adták ki
Ha már rég,
N.Körösön
történt tisztelgő látogatásom
óta,Szerkesztői feloldás:
NagyKörös
önNagykőrös
n
az idő elmosta
volna emlékedben arczvonalaimat: íme ide zárkozom in effigie,Jegyzet
– erről nincs információnkN.Körösöntörtént tisztelgő látogatásom ótaSzerkesztői feloldás:NagyKörösönNagykőrös
n
hogy recapituláltassam
magamat;Jegyzet
in effigie– képletesen (lat.)
n
’s
mint testben lélekben ismerős, elfogadott barát, törekszem elődbe lépni. Ne zárd be,
kérlek, szíved ajtaját előttem; tégy boldoggá az odabocsáttatás által. Az őszinte
bizodalmasság a’ legnagyobb megtisztelés. E’ forró tisztelet adjon nekem jogot
barátságodhoz.
Jegyzet
in effigie– képletesen (lat.)
Mondom, arczban és lélekben lépek elődbe. Küldöm költői művemet, a’ „Béla
futását”, – mint szegény hegyközi ember küldi fiacskáját nagyvárosi magasrangú
rokonához, hogy vezesse az azt a’ világba. Légy szüleményemnek, az én hosszú, hosszú
vajúdásom gyümölcsének keresztapja, kegyura, életadója. Evvel – ha fogsz benne találni
világravalóságot – tartozol iránta, édes Barátom! Mert Te szorítottad őt le napvilágos
küzdtérről a’ halálos sötétségbe. Bátorkodott ez
„Budáddal”
n
versenyezni. Bocsásd meg neki; nem tudta, hogy a’ nyurga
fagyal a’ sugár cziprushoz merészel mérkőzni. Egyébiránt csaknem agyon döbbent, a’ mint
merénye kiderült. De teljes lélekkel meg is nyugodott oly győzelem ellenébeni
leveretésében. Hanem Te nyujts kegyes jobotJegyzet
„Budáddal”– a Buda halála 1863-ban nyerte el a Nádasdy-jutalmat
[!]
a’ melletted elesettnek. Ha
genesisével megismerkedel, erre még hajlandóbb léssz.
[sic!]
Vörösmarty
és
Vörösmarty Mihály
Bajza
korában illatozott
vala az én ifjuságom; a’ Bajza József
Garay
,Garay János
n
Vajda
,Vajda Péter
n
Kunoss
,Kunoss Endre
n
Jegyzet
– Kunoss Endre (1811–1844): költő, nyelvész, hírlapíró (Jelenkor, Világ, Természet). Az 1830-as években személyeskedő hangvételű támadást intézett az Athenaeum és szerkesztői ellen. Az almanachlíra művelője, majd utolsó éveiben hatott rá a népdalírás kordivatja.KunossKunoss Endre
Gyurmán
Gyurmán Adolf
n
munkás barátságában, –
férfiakéban, kiknek – fájdalom! ma már csak neveik élnek. Ily szemek előtt, és
lelkeikben, élve, ha mustármagnyi szellem szorúlt volna is belém, fejlődnie kellett
annak. De a’ magára hagyott ifjú, más pályán – az orvosin – akarta életét érvényesíteni.
Így a’ Grátziáknak csak lopva áldozhatott. De azért áldozott; – ennek bizonyságai a’
prózában és versben, Jegyzet
–GyurmánGyurmán Adolf
Gyurmán Adolf
(1813–1869): jogász, újságíró, főként a
Jelenkorba és a Pesti Hírlapba írt. A szabadságharc után
emigrációban (Törökországban, New Yorkban és Londonban) élt; hazatérte (1863) után a Budapesti Közlöny
és a Pesti Napló munkatársa lett.Gyurmán Adolf
Borkúti
,
Szabó Dávid
Mádi
, Szabó Dávid
Ó-sz
sat. álnevek, ’s néha saját név alatt, a’
Rajzolatokban, Koszorúban, Társalkodóban,
Atheneumban,Szabó Dávid
[!]
Tudománytárban megjelent dolgozataim. – Ekkor, tehát
még 1833-6ban, kezdtem én a’ Tatárfutás
énekléséhez. És elkészült belőle nagyobb részint, kilencz ének. Azomban az ifjú lélek
vidám hangjához sötéten illő zordon szöveg, feledésbe ment. A’ gyakorlati, apró
örömekkel, súlyosb nyomorokkal, de állandó küzdelemmel rakott élet elszórt, vagy inkább
lelánczolt. – De jöttek idők, melyek hajlandóvá tevék a’ lelket, – ha képes volt arra, –
ábrándvilágba csapongani. Zimankós lett a’ hármas bércz alatt, mint ha Batu hordáji
viharzottak volna keresztül Szent István telkein. – Így –
több mint huszonöt év múlva – kerűltek kezembe a’ lomtár zugából az egér-rágta ívek,
melyeken a’ tatárok rombolának és ásák a’ sírt Magyarországnak.
Olvastam, olvastam – visszaifjodva és fájdalomban eszmélkedve, – és önkénytelen
javítgató toll jött kezembe, – és lassanként kiemelkedett lelkem az annyi évek alatt
ráülepedett porból. Annyi hasonlatosság az eseményekben 600 év előtt és után! Az apa
kétszeres polgár és hazafi levén: daczos remény, mint új vulkán a’ zajgó tengerből,
emelkedett ki a’ katonai executiók[sic!]
n
és országos sülyedésünk által sanyart kedélyből. – És
e’ daczos reménynek hangja volt, – oly hangja, melyet hallatni szerettem volna
Karpátoktól Adriáig. Így fogtam hozzá a’ Xdik énekhez; és a’ siralomba temetett hazának
feltámadásával végződött az Epósz.
Jegyzet
executiók– büntető rendszabályok (lat.)
Hatos méretű versekben volt kezdve régen, a’ vágtató versek korában, a’ mű, – lehet hogy
ma nem előnyére. De, véleményem szerint, méltatlanságot követnétek el nyelvünk
géniuszán, ti hatalmasok, ha őt a’ szép mezején, ily mértékben való mozoghatástól
eltiltani akarnátok. Ne törjön ez alak „Béla futása” felett pálczát; ha
egyébiránt a’ korszerü – majdnem mondhatnám, irány-műben találsz okot a’ közkézbe
adásra. – És keress benne azt, édes tisztelt Barátom! Lopj el dolgaid özönétől borított
idödből egy kis részt, és keress ebben kiadatási érdemet, – s akkor tégy vele szabad
belátásod szerint; – és azután légy kegyes azon reményt hagyni nekem, hogy értesítő
válaszodat fogom nyerni.
n
Jegyzet
értesítő válaszodat fogom nyerni– Ennek nem maradt fenn nyoma.