TÓTH ENDRE – ARANY JÁNOSNAK
Vatta,
febr. 17.
͞864.
Remélem, nem tagadod meg kérésemet, midőn az ide mellékelt
„Nyilatkozatott”
[!]
lapod jövő számába felvétetni
ohajtom.
[sic!]
Ily jutalom nem az én lelkemhez való. Annyit minden esetre szemelőtt
[!]
tarthatott
volna a választmány, hogy kebelén kívűl is vannak a kiket ily visszás eredmény vérig
piríthat… Nem azt a 34 balladát érte a legsulyosabb elitélés, hanem egyedűl az enyémet
– s ha tudod méltányolni törekvésemet, azt hiszem, nem fogod e ballada[sic!]
n
felőli őszinte
nézeteidet velem közleni; multkori „Nyilt
postád”Jegyzet
e ballada– A Halvány Panna c. balladával
Tóth Endre
megnyerte ugyan 1863-ban a Kisfaludy Társaság pályázatát,
de csak mint aránylag legjobb művel, amelyet a közgyűlésen fel sem
olvastak.Tóth Endre
n
folytán ugy is várom, ha várhatom, leveledet. Most pedig, egészen kezedre bízom ama
ballada sorsát, bánj’ ugy vele amint jónak látod.
Jegyzet
multkori „Nyilt postád”– „Semmit sem kaptunk. Pár nap mulva magán úton.” ( Ko 1864. I. 7. sz. febr. 7. 144.)
T Endre
Tóth Endre
Céltévesztő iránynak látván azt, ha valamely társulat a pályaeredményeknél a nyerőnek
egyik kezében oda nyujtja a díjat, a másikban pedig megvonja tőle a pályalombot s így,
ugyanegy dologért egyszerre jutalmaz és büntet, mit, előrelátással, alapszabályainál
fogva, kikerülhetett volna: a helyett, hogy a „Kisfaludi
[!]
társaságnak” a
„Koszorú” ez évi 7ik számában megjelent
titoknoki jelentésére[sic!]
n
az antikritika tollához
nyulnék s az elősorolt balladai hiányok és „utánzások” vádját
cáfolgatnám – kijelentem, hogy a jelentésben olvasható, részemre itélt jutalmat el nem
fogadhatom s azt ezennel a „KisfaludiJegyzet
a „Koszorú” ez évi 7ik számában megjelent titoknoki jelentésére– Ebben
Greguss Ágost
, a Kisfaludy Társaság titkára a vádakkal szemben –
miszerint nem támogatják megfelelően a honi irodalmat, hazai szerzők helyett
általában fordításokat közölnek a könyvilletményeik sorában is – azzal érvelt, hogy
a hazai irodalom eredeti műveivel nem képes megfelelő vetélytársat kiállítani.
Hivatkozik a balladapályázatra is, ahol „a társaság még a nyertes balladát sem
érdemesíthette a közgyűlésen való felolvasásra.”
(
Ko
1864. I. 7. sz. febr. 14. 163.;
AJÖM
XII. 243., 568.)
Greguss Ágost
[!]
társaság” szabad rendelkezése alá
bocsátom.
[sic!]
Tóth Endre
Tóth Endre