TOMPA MIHÁLY – ARANY JÁNOSNAK
Kedves barátom! Vettük a könyvet is a pénzt is.
n
A pompás könyvet igen szépen köszönjük,n
a pénzküldést felesleges
erőmutatványnak tartjuk 800 előfizetö mellett. (Ezt a rosz tollat meg kellett
igazítnom). Azt mondhatod erre: hogy szabadkozásom mellett, mindig zsebre dugom a pénzt;
nem igaz, mert gyarló az ember; de ha soha nem küldenél: soha nem jutna eszembe, hogy
küldened kellett volna, hogy adós vagy. Ugy is épen annyit irnék
mint így. Érzem, hogy amúgy volna helyes és természetes, Isten
úgysegéljenJegyzet
A pompás könyvet igen szépen köszönjük– Feltehetőleg a Shakespeare-kiadás első kötetét (
Szász Károly
Othello- és Szász Károly
AJ
A Szent Iván-éji álom fordításával).Arany János
[!]
érzem! Vagy ha már épen.... hát egyetmást vásárolnál nekem s azzal
quittek lennénk. Azért: ne vígy kísértetbe!
[sic!]
Talán ma-holnap, könnyebbűl sorsunk egy bajjal s írhatok valamit; a
legelső,
[törölt]
« a »[törölt]
« l »n
lek én írni;
nem tudom, érted-e ezt? de valósággal ugy van. Irígykedem arra a vén gazember –
Saturnusra.Beszúrás
n
ki gyermekeit
egy-egy szájtátással elnyelhette, s ellenemre van a többet-nemzés, mely már nem is az,
csak olyas valami, minőt OnánJegyzet
Saturnusra– Szaturnusz: a földművelés ősi, római istene; később a görög Kronosszal azonosították, aki abbéli félelmében, hogy saját gyermekei letaszítják a trónról, felfalta őket.
n
cselekedett. De – elég!
Jegyzet
Onán– Bibliai személy (I Mózes 38:4–10.); Júda másodszülött fia, aki bátyja, Hér halála után feleségül kellett vennie annak özvegyét, Thámárt. Tudván, hogy születendő gyermeke nem az övé lesz, mindig megszakította az aszszonnyal való hálást. Bűnéért az Úr megölte.
Nem értem: mért fogjátok rám mindjárt, hogy tán haragszom valamiért. Hiszen, a mi azt
illeti: én mindig haragszom is, nem is. Romlott a vérem és vénűlök, – nem tehetek pedig
egyikröl se. Haragszom magamra, feleségemre, cselédemre, az időre, a
sepr
[törölt]
« n »ő
nyélre is haragszom néha, de reátok soha
se; ha csak azért nem kezdeném eBeszúrás
[törölt]
« é. »l
épen most az
orrolást: mert a legfontosabbról a Hanvára (I) jövetelről nem
is emlékeztek. Pedig hát annak meg kell lenni. Nem magyarázta-e meg Jókai érthetően: mi
az a muszáj.Beszúrás
n
Jegyzet
Nem magyarázta-e meg– „A »kell« nem olyan nagy úr. Ezzel lehet még beszélni; ennek még lehet ellenvetéseket tenni: hátha nem kell? hátha nem nagyon kell? hátha csak kellene? hátha csak úgy kell, ha lehet? – de a rettenetes »muszáj« előtt elenyészik minden emberi kifogás: ez előtt nincs alku, nincs lehetetlenség; ezzel nem lehet feleselni, ezt nem lehet elodábbozni, ez nem kapacitálható, ezt nem szabad megvárakoztatni: ami »muszáj« – az »muszáj«!” Jókai Mór: Politikai divatok (1862). A „muszáj” c. fejezet.Jókaiérthetően: mi az a muszájJókai Mór
Most pedig Isten áldjon meg mindnyájotokat! a mint látom, az aszszony is ír; a vers vége
az ő levelében is az lesz, mi az enyémben: hogy szeressetek minket, mint mi szeretünk
benneteket. Amen
Miska
Tompa Mihály