SZEMERE MIKLÓS – ARANY JÁNOSNAK
11. Majus.
[szerkesztői feloldás]
1864.esve
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: estve
Mi
chose
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: chere
Johanes
!Arany János
n
Csak nehány bötüt most, mert egy az örökös tagosítasi bajok, vendégek
nyakamon, más az, Vadnaÿ
hoz is e postán megy pár vers,Vadnay Károly
n
és –
hosszú level. – Tehát, hic habes újra versiculos duosJegyzet
–Vadnaÿhoz is e postán megy pár versVadnay Károly
Vadnay Károly
a FL-nak volt egyik szerkesztője; Vadnay Károly
Szemeré
nek ekkor két verse
jelent meg:
Avult csoha (1864. 116. sz. máj.
22. 495.) és
Az egyetlen segély (1864. 156. sz. júl. 11. 655.). A
PN
Különfélék rovata Szemere Miklós
Szemere
három versének egyidejű megjelenését jelentette.
(
PN
1864. 117. sz. máj. 24.
)Szemere Miklós
n
! –
Jegyzet
hic habes újra versiculos duos– itt van neked újra két versecske (ismét makaróni nyelven): ezek a Túl a síron (1864. I. 21. sz. máj. 22. 484.) és A vén poéta (1864. I. 6. sz. jún. 26. 605.) címűek lehettek.
ui. Hát hol a manóban vetted te azt a’
„Szömörét”
együgyüsége. Abban pedig hogy
kopasznak fested, – én lebegtem szemed
előtt. No hiszen majd számon kérem toled,
sértegetéseket ne fé
n
– Zemere, de nem Szömöre”. ambár leveltáromban [!]
[sic!]
Szemere
Szemere Pál
[törölt]
« Bátjához »Pál
Szemere Pál
n
bátjához (1640ben) így írja magát alá húga: „az
Jegyzet
–Szemere PálSzemere Pál
Szemere Pál
, a XVII. század
közepén királyi táblai ülnök, akinek testvére Szemere Pál
Szemere Dora
(Barkács Mihály felesége) volt.Barkács Mihályné Szemere Dóra
Sömöre Dorkó
!” de
ez csak a Barkács Mihályné Szemere Dóra
Dorkó
Barkács Mihályné Szemere Dóra
[szerkesztői feloldás]
Új sor kezdődik, amelynek elején ! van, ceruzával [] közé fogva [!]
ha pestre[sic!]
[!]
megyek, az
[sic!]
illy
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: ílly
lj
! – aztán, ha komolyan akar is, beszéllni,
nevetnek hallgatói! –Beszúrás
n
jó jó. mindJegyzet
ha komolyan akar is, beszéllni, nevetnek hallgatói– Utalás az eposz X. fejezetében történtekre, amelyben Szömöre Buda követeként Eteléhez érkezik (405–428.).
[!]
számon kérjük ezt is!
[sic!]
Hé! én maig sem irtam! Nem tudok, rosz álmos (betegség ez álmosság; trefán
kül
, orvos mondá) semmi erő vagyok.
Most értem én csak Szerkesztői feloldás: kivül
Reguly
iReguly Antal
n
mikor mondá hogy nem képes dolgozni! – fordits
Jegyzet
–RegulyiReguly Antal
Reguly Antal
(1819–1858): nyelvész, néprajzkutató, utazó,
1843-tól az Akadémia levelező
tagja. A magyarországi finnugrisztika egyik első képviselője: északi és keleti
nyelvrokonaink körében kutatott, először járva a vogulok és osztjákok közt.
Hazatértét követően a pesti egyetemi könyvtár első őrévé nevezték ki.Reguly Antal
[szerkesztői feloldás]
a lap alján
A vén poeta. – E bohoságot
Vadaÿ
Vadnay Károly
[!]
közelebb írt (verset kér Naptárába)[sic!]
n
levele juttatta eszembe. Irja, kéri Jegyzet
verset kér Naptárába– Ez feltehetőleg a
Vadnay Károly
és Szokoly Viktor által szerkesztett Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára
1865-re, amely a Kegyetlen szándék c. Szemere-verset
tartalmazza.Vadnay Károly
Balázs Sándor
arczképemet, hogy
lapjábaBalázs Sándor
n
adhassa. Nem kűldtem el, – de ez esetre a’ vers
irasa [!]
otlött[sic!]
[!]
eszembe. Saját fizimiskámat (pályám fizimiskáját) rajzolom
benne.
[sic!]