AJOM18

Jegyzet

Vagyok bátor e beszélyemet kegyelmedbe ajánlani

– Bár azt írta a Nyilt levelezésben: „Köszönettel vettük. Reméljük, az alternativa esete nem fordúl elő. Szives tiszteletünket!” ( Ko 1864. I. 21. sz. máj. 22. ; AJÖM XII. 253., 576.), tól csak az év vége felé jelent meg A varázs-hegedű (Ko 1864. II. 21–22. sz. nov. 20., 487–493., nov. 27. 510–517.). ennek alapján úgy véli, hogy „a novellát úgy látszik, még sem fogadta el.” ( AJÖM XII. 576.) és levélváltásai csak töredékeiben maradtak fönn, ezt igazolja egy másik, az év vége felé kelt szerkesztői üzenet, amelyről nehezen tudjuk eldönteni, vajon a májusban küldött szöveg sorsára vonatkozik-e, vagy egy újabb novelláéra (és akkor a májusi küldemény továbbra is fiókban maradt): „Aszód. Sajnálnók, ha a hallgatás által félreértést okoztunk volna. Közelebbi alkalommal reméljük mindent jóvá teszünk.” ( Ko 1864. II. 15. sz. okt. 9. ; AJÖM XII. 260., 583.) vesd össze 1953.