Bár oly ékesszóló lennék, mint a mily gazdag vagyok elragadtatásban –
m
[törölt]
« ü »ű
vei eránt! – régi és fő vágyom volt
érintkezésbe jönni azzal, – kit an̅y̅iszor bámultam – s most még is némi
Beszúrás
h
abozással közeledem, – érzem bár mit mondanék is – csak halvány
árnya volna ama lelkesülésnek melyre Ön dicső költészete ragadott! – fogadja hát ön
fönnkelt lelke, – e pár egyszerű szó kiséretében, – őszinte tiszteletem s méltánylatom
jeléül – szerény kis verseimet,Beszúrás
n
– bennem szikrája sincs a dicsványnakJegyzet
szerény kis verseimet–
Bethlen Miklósné
verseskötetét az Uj könyvek rovata a szokásos
3–4 alkalomtól eltérően egyszer említette meg
(
Ko
1864. II. 8. sz. aug. 21. 192.).Bethlen Miklósné Petrichevich-Horváth Ida
[!]
– s életemben most előszőr fájlalom, – hogy
jóbbat
[sic!]
[!]
nem irtam, – hisz akkor Önhez méltóbbal
kedveskedhetném!! –
[sic!]
Költészetem nagyon igénytelen, egyetlen érdeme az érzelmek őszintesége, – mely a dalra
birt; szeretem a költészetet, mert felemelve gyakran vigasztalt – s ragaszkodom
lantomhaz,
szemben – s verseim önálló kiadasára hogy mint
[!]
mert fájdalmaimat néha lecsendesité, – de különben illusiokban nem
ringatom magam
[sic!]
kőltészetemmel
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: költészetemmel
[!]
leginkább az birt,
[sic!]
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Izidóra
is ohajték
városunk szegényeivel jót tenni; mentse ki ön elött költészetemet az: hogy a
Bethlen Miklósné Petrichevich-Horváth Ida
hiányság
nincs önhitséggel
párosulva. –
Szerkesztői feloldás: hiányosság
Soraimat egy kéréssel fejezem be, – az ide mellékelt emléklap Albumom fődisze leend, – ha
Ön neve ragyog rajta; – ne tagadja meg e laptól ama fényes vonásokat s
t
[törölt]
« ö »ő
lem azon mindenek felett
becses emléket, – mely egyaránt meg örvendeztetné Beszúrás
Izidórá
tBethlen Miklósné Petrichevich-Horváth Ida
n
ugy,
mint