TÓTH ENDRE – ARANY JÁNOSNAK

Kedves barátom! Teljes kimerültségben írom e sorokat s írtam le az ide mellékelt beszélyt

n

Jegyzet

az ide mellékelt beszélyt

– Az

Arany János

javításai szerint átfésült A férj c. elbeszélést (vesd össze az 1826. sz. levéllel).

hogy a te jó szivüséged folytán kezeidben lelje fel sorsát. De ily állapotomban a darabon tetemes változást nem bírok tenni!

Nagyon igaz a szempont, melyből azt, az alapeszmére nézve, megitéléd… s teljese

n

Beszúrás

felfogom a különbséget: mi lett volna: ha objektívebb tudok lenni s nem elegyedem a szereplők helyett a dologba… szerintem is ez legnagyobb hibám a műben; de miután egy változhatatlan nézet a catholicus házasság természetellenes volta miatt uralkodóbb volt bennem [törölt]
« s v »
a műszabályoknál; s valóban eltaláltad, hogy tendentiosus megtámadást ohajtottam benn

e

Beszúrás

éreztetni: lehetlen volt a nőt, avagy nem tudtam, a tisztán tragikumig [törölt]
« hely »
emeln

e

Beszúrás

m.

Az elválhatlanság eszméjébül folyó szerencsétlenségeket, családok megsemmisülését akartam benne feltüntetni.

Tudom, hogy ez nem menti fel az írót…

k

Beszúrás

i magáévá teszi

azt

Beszúrás

mi az alapeszmében csak a szereplők dolga lett volna… s e nagy hibán, azt hiszem, ha élek még valameddig, egy más beszélyemben segítve lesz… De miután némi tekintetben jónak látod kiadatását, sőt helyenkint éreztem

Tullius

Cicero, Marcus Tullius

szavait: „laetus sum laudari a te laudato viro”:

n

Jegyzet

TulliusCicero, Marcus Tullius szavait: „laetus sum laudari a te laudato viro”

–

Ciceró

Cicero, Marcus Tullius

nál két helyen is előfordul: „aliter enim Naevianus ille gaudet Hector: Laetus sum laudari me abs te, pater, a laudato viro” (Tusculanae Disputationes, I. könyv); „Laetus sum laudari me, inquit Hector, opinor, apud Naevium, abs te, pater, a laudato viro.” (Epistulae Familiares, XV. könyv, 6. levél).

Cicero

Cicero, Marcus Tullius

mindkét helyen Naeviust idézi, akinél Hector szól így apjához: „boldog vagyok, hogy te dicsérsz engem, aki magad is rászolgáltál a dicséretre.”

beteges voltomnál fogva csupán, (csaknem csupán) ama hibák kijavitását tettem meg, miket oly sok figyelemmel jegyeztél fel, a miért én nem győzök neked elég köszönetet mondani!

Egyet azonban, a „nyárestenet” szót, úgy hagytam, mert: mondják. Csak a nyírségen hallottam ugyan, aho[törölt]
« n »

l

Beszúrás

születtem, de ott a nép közt széltibe hallható. Az [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
„eszelény”

n

Jegyzet

eszelény

– Rhynchites Herbst (ekkor kb. 25 faja létezett Magyarországon)

egy neme a rovar

ok

Beszúrás

nak; különösen a szőlőlevelet öli el. S épen ezért hagytam ki mivel ily specialis. Az egypár germanismus miatt majd megütött guta. Már inkább a

Szand

Sand, George

hibáival vádoljanak,

n

Jegyzet

a Szand hibáival vádoljanak

–

Szand

Sand, George

:

George Sand

Sand, George

, akinek regényeit

AJ

Arany János

(1826. levelében) bírálta: „a szenvedélyek összeütközhetnek a morallal, a világrenddel: de a költő nem adhat azoknak igazat a küzdelemben”.

mint ezt kövessem el. A legnagyobb köszönetemet vedd értte!

[!]

[sic!]

Különben ez a forma is, én nem is tudnám miért, de oly sokszor kivett engemet a szokottabb szófüzésbül, hogy tán keresve jött a germanismus.

Ha tehát kiadója akad:

n

Jegyzet

Ha tehát kiadója akad

–

AJ

Arany János

a Nyilt levelezésben válaszolt: „A küldemény szerencsésen megérkezett, de nem tudom, képes leszek-e hamarjában ’emberre vinni’. E szeretetre méltó germanismus azt fejezi ki, hogy a kinek pénze van, az most mind beteg és falun vagy fürdőn lakik, csak a szegény ember egészséges.” ( Ko 1864. II. 9. sz. aug. 28. 216.; AJÖM XII. 258. 581.) „

mberre

Szerkesztői feloldás: Emberre

vinni”: „etwas an den Mann bringen”, azaz ’rásóz valamit valakire’, ’túlad valamin’

kérlek, kedves barátom, add oda úgy amint lehet. Tökéletes felhatalmazásomat adom a kötésre nézve, csupán egy pár példányt köss ki a számomra.

Bocsáss meg hogy igéretemet be nem válthatom [törölt]
« , »

s

Beszúrás

[törölt]
« a »
költeményt most nem küldhetek lapodba: igen gyenge vagyok; dolgozni képtelen. De remélem nem sokára írhatok. – De az a

Szász Károly

miért nem ír? már rég ideje hogy egy szót se szól, pedig ő kifogyhatatlan.

A

Madách

Madách Imre

„Tündér álma”

n

Jegyzet

MadáchMadách Imre „Tündér álma”

–

Madách

Madách Imre

utolsó, töredékben maradt drámai költemény-kísérlete, amelynek 1. színét a Ko mutatványként közölte (1864. II. 6. sz. aug. 7. 123–125.)

gyönyörü kezdet, mely a kitüzött célt méhében viseli… Itt már a verselés is könnyebb menetü mint a tragoediában.

Nagyon szeretném, ha még egészségem helyre áll valaha, ha, mint irám,

Pest

Budapest

re mehetnék állandóul!

n

Jegyzet

ha, mint irám, PestBudapest re mehetnék állandóul

– l. az 1813. sz. levelet

Megöl itt ez a foglalkozás és a német.

Isten veled! köszönöm, a legmelegebb szívvel, irántam tanusitott figyelmedet! tartsd meg becses szivedben továbbra is

tisztelő s szerető barátodat

T. Endré

Tóth Endre

t

AJOM18

Megjegyzések: