Aranysárkány fejléc kép
 
SZABÓ KÁROLY – ARANY JÁNOSNAK Kolozsvár sept. 6. 1864.  
  Kedves barátom!  
  A mint
M.Vásárhelyről
Szerkesztői feloldás:
MarosVásárhely
Marosvásárhely
ről
haza jöttem, kezembe akadván a „Koszorúaug. 28-diki száma,
n
Jegyzet
a „Koszoruaug. 28-diki száma, látom benne a „Szilágyi és Hagymási” ó-székely ballada-töredéket
1864. II. 9. sz. aug. 28. 211–213. Erről l. 1833.
látom benne a „Szilágyi és Hagymási” ó-székely ballada-töredéket. Végig olvasva rögtön észrevevém, hogy e töredék legszebb sorai a nyomtatásban hijányzanak.
 [!]
[sic!]
 
  E sorok után ugyanis, melyeket a császár leánya mond:  
 
 
  „Titeket elvágnak, engem viszavisznek
  Piros véretekkel itten földet festnek”
 
 
  még e 3 sornak kellene következni:  
 
 
  Felelnek e szóra két magyar úrfiak:
  „Téged el nem visznek, ha Isten megsegit,
  Münköt el nem vágnak, ha kard el nem törik.”
 
 
  S
ez után
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: ezután
jő:  
 
 
  Azonnal érkezék császár szép tábora stb.
 
 
  Megeshetik, hogy e sorokat, melyek a nálam lévő legelső másolatban megvannak, a Koszorúba felküldött tisztázásból ki találtam hagyni; de lehet az is hogy a szedő feledte ki, vagy a lapcolumnáinak
n
Jegyzet
columna
– oszlop (lat.) – A könyvnyomtatásban egyrészt a félkész nyomóforma, a szövegsorrend ellenőrzésére, másrészt az egyes nyomdai termékek függőleges oszlopokra osztott szedéstükre
összerakásakor maradtak ki e sorok a nyomtatásból.  
  Bármint legyen a dolog, te bizonyosan százszorta jobban tudod mint én, mennyit vesztett e sorokkal a ballada-töredék. Azért kérlek, hogy akár én vagyok hibás, akár a szedő, légy szives ezt helyre igazitni; ha én feledtem ki az irásból e sorokat, nem bánom ha megdorgálsz is, megérdemlem gondatlanságomért.
n
Jegyzet
nem bánom ha megdorgálsz is, megérdemlem gondatlanságomért
– A kiegészítés a Vegyes rovatban történik meg, a következők kíséretében: „A kéziratot már nem mutathatjuk elő, de e három sor annyira idegen előttünk, hogy a másolatból történt kihagyását bizvást merjük állitani, annál inkább, mert javitáskor a nyomtatványt sorról sorra néztük össze a kézirattal.” ( Ko 1864. II. 12. sz. szept. 18. 287.)
– Könyv
nélkűl
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: nélkül
is tudtam e sorokat, s még is kihagyhattam volna (?).  
  Most, vagy két hetet a
m.vásárhelyi
Szerkesztői feloldás: marosvásárhelyi
gyűlésen, Vécsen
n
Jegyzet
Vécs
Marosvécs, ma Brânconoveşti, Románia: község a Maros folyó partján, Marosvásárhelytől 30 km-re északra
s Tordán
n
Jegyzet
Torda
– ma Turda, város Romániában
töltvén, annyira el vagyok foglalva könyvtárnoki és magán dolgaimmal, hogy a lapod számára igért rövid régi irodalmi czikkek
n
Jegyzet
a lapod számára igért rövid régi irodalmi czikkek
– l. az 1833. sz. levelet
irásához e hónapban lehetetlen fognom. De octoberben tán több nyugalmas órám lesz. Most csak a vidéki megbizások, levelezések, a tudósok számára mindenféle másolatok készittetése stb. úgy rám tódúlt, hogy sokszor azt sem tudom kinek irjak, feleljek és irassak.  
  A
m.vásárhelyi
Szerkesztői feloldás: marosvásárhelyi
gyűlés,
n
Jegyzet
A
m.vásárhelyi
Szerkesztői feloldás: marosvásárhelyi
gyűlés
– A Ko két számában is részletesen beszámolt a gyűlés történéseiről és kísérő eseményeiről. ( Ko 1864. II. 10–11. sz. szept. 4. 238., szept. 11. 262.)
melyben én az archaeologia dilettansai
n
Jegyzet
dilettansai
– itt: tevékenységét nem hivatalosan végző személyei
közzé vontam meg magamat, nagy magyaros vagy ősszékelyes vendégszeretet, zaj, fény és magnum aldumások
n
Jegyzet
magnum aldumások
– „more paganismo occiso equo pinguissimo magnum aldumas fecerunt.” („pogányszokás szerint leöltek egy kövér lovat és nagy áldomást tartottak”.
Anonymus
Anonymus
: Gesta Humgarorum, 16. fejezet, Veszprémy László ford.)
közt lefolyt, mint már ez nálunk szokás. De
[törölt]
« e »
m
Beszúrás
ind ez engem nem vonzott és nem érdekelt annyira, mint a gr. Teleki család roppant közös levéltárának csendes magánya, hol, míg a nagy tömeg Parajdon
n
Jegyzet
Parajd
– ma Paraid, Románia, község a Kis-Küküllő partján, Marosvásárhelytől 40 km-re keletre
járt és mulatott, én elbujva valahára szerencsés lehettem e tenger okirat registrumát
n
Jegyzet
registrum
– jegyzék, nyilvántartás (lat.)
végig olvasni, s igy tiszta fogalmat szerezni, mily megmérhetetlen becsű kincs rejlik itt Erdély történetére, különösen az
Apafi
Apafi Mihály
n
Jegyzet
Apafi
Apafi Mihály
Apafi Mihály, erdélyi fejedelem (1661–1690)
korára nézve. Sőt azt
is
Beszúrás
kin
y
Beszúrás
ertem, hogy ezen a mult idők iszonyú féltékenységével, rettentő szabályokkal őrzőtt
 [!]
[sic!]
és védett levéltárból néhány Arpadianumot
n
Jegyzet
Arpadianumot
– Árpád-kori forrásokat
is lemásolhattam. Ezek lesznek a legelső darabok, melyeket a v
i
Beszúrás
lág e levéltárból látni fog.
n
Jegyzet
Ezek lesznek a legelső darabok, melyeket a világ e levéltárból látni fog
Szabó Károly
Szabó Károly
tól a Budapesti Szemlében jelent meg két közlemény: a Taks kora (1865. I. 2–3. füzet, 207–245., 359–403.) és a Gyejcs vezér és kora (1865. III. 8–9. füzet, 81–107., 149–176.).
E mellett a Teleki könyvtárban is sokat jegyeztem, s igy az idő, az igen érdekes archaeologiai szakgyűléseket is ide számitva, rám nézve nem haszontalanúl zajlott le. Hogy egyébiránt olykor olykor a zajosg társaságban sem hijányzottam,
 [!]
[sic!]
azt gondolhatod.  
 
Losonczy
Losonczy László
t
n
Jegyzet
Losonczy
Losonczy László
t
Losonczy Lászlót (l. az 1531. levél jegyzeténél)
Vásárhelyről bevitték a székelyföldre; ő lássa mikor és hogy jön haza. Kolozsvártt jövet 4 vagy 5 nap vendégem volt; itt is, Vásárhelyt és vidékén is, Isten igazában jól múlatott; hát még ha Csíkba Gyergyóba, Háromszékre stb. mint poetát össze vissza hordozzák? Volt és lesz módja lelkesedni, s kedélye, mint ő nevezi, majd csak úgy özönli a verset. –
Lengyel
Lengyel Dániel
n
Jegyzet
Lengyel
Lengyel Dániel
Lengyel Dániel (1815–1884): orvos és gimnáziumi tanár, majd igazgató, aki szintén tagja volt az ötvenes években a nagykőrösi tantestületnek, és ott természetrajzot, illetve német nyelvet oktatott.
nejével Vásárhelyről és Tordáról Fejérvárra tért be rokonaihoz; ő bezzeg nem igen dicsekedett a
Laczi
Arany László
collega által Erdélyben classicus hirre juttatott
n.kőrősi
Szerkesztői feloldás: n.agykőrősi
 [!]
[sic!]
20000 magyarral,
n
Jegyzet
a
Laczi
Arany László
collega által Erdélyben classicus hirre juttatott
n.kőrősi
Szerkesztői feloldás: nagykőrősi
 [!]
[sic!]
20000 magyarral
– Homályos utalás;
Arany László
Arany László
1861 nyarán járt Erdélyben és tett látogatást
Szabó Károly
Szabó Károly
nál is kolozsvári tartózkodása során (vesd össze AJÖM XVII. 1322. és 1330. sz. levelet és jegyzetüket).
kiket collégája egy maga is teljes erejében képviselt és maig is képvisel (igy mondá
Laczi
Arany László
, bár mint haragszik is e szóra
Brassai
Brassai Sámuel
bácsi
n
Jegyzet
bár mint haragszik is e szóra
Brassai
Brassai Sámuel
bácsi
Brassai
Brassai Sámuel
a Nyelv és nyelvészet c. hosszú értekezésében érinti a „képvisel” kifejezést is, mint a magyar nyelvben az utóbbi időben feltűnő, nem szerencsés kifejezést. ( SzF 1862. II. 9. sz. júl. 3. 131.)
).  
  Ha majd egy két régi
m.
Szerkesztői feloldás: m.
irodalmi czikkecskét beküldhetek – természetesen csak költészeti vagy nyelv tekintetében érdekes, ritka vagy eddig ismeretlen művekről, – légy szives röviden értesitni, eltaláltam-é a modort, melyben ily avatag, száraz tárgy a Koszorú közönségének adható;
n
Jegyzet
melyben ily avatag, száraz tárgy a Koszorú közönségének adható
– Bár
AJ
Arany János
a Nyilt levelezésben így biztatta
Szabó Károly
Szabó Károly
t („Az ’irodalmi czikkecskét’ szivesen elvárjuk és szivesen látjuk.” – Ko 1864. II. 12. sz. szept. 18. 288.), tőle a Ko-ban ezután már (legalábbis aláírva) nem jelent meg munka.
ha igen, ugy folytatni fogom; ha nem, majd veszem valaha másutt hasznát e czikkeknek.  
  A „Vitézi énekek”ről ugy hiszem elég volt eddig a polemia.
n
Jegyzet
A „Vitézi énekek”ről ugy hiszem elég volt eddig a polemia
– l. az 1833. sz. levél jegyzeteit
Nem akarom e kérdést ujra felmelegitni, bár még ujat eleget lehetne mondani.
Thaly
Thaly Kálmán
nak, ugy sejtem, ugy is hasztalan beszélnék.  
  Miért nem jösz bé valaha hozzánk Erdélybe;
n
Jegyzet
Miért nem jösz bé valaha hozzánk Erdélybe
AJ
Arany János
szerkesztői üzenetei közt válaszolt: „Hiszen csak lehetne mozdulni! Viszont üdvözlésünket!” ( Ko 1864. II. 12. sz. szept. 18. 288.; AJÖM XII. 259. 582.)
ha a zajt nem szereted, csendesen is oly szivesen fogadnánk, mint sehol sem külömben
 [!]
[sic!]
a magyar korona területén. Gr.
Mikó
Mikó Imre
n
Jegyzet
Gr.
Mikó
Mikó Imre
– l. az 1544. sz. levél jegyzeténél
is szivesen várna; de igy vagytok ti pestiek, még
Gyulai Pali
Gyulai Pál
sem fordúl képpel sem felénk; pedig őt már itt Erdély fiának tartanák.  
 
Idá
Szabó Károlyné Meskó Ida
val együtt, ki addig vágyik Magyarországba, míg egyszer csak vágya teljesedhetik, kedves nődet s magadat a legszivesebben köszöntve maradok  
  igaz barátod  
 
Szabó Károly
Szabó Károly
mk  
 
Gyula
Szabó Gyula
fiam, ki téged nem emlékezetéből, de képedről igen jól ismer, csókolja keresztapa, s keresztmama
n
Jegyzet
keresztapa, s keresztmama
– A nagykőrösi évek alatt
Arany
Arany János
és
Szabó Károly
Szabó Károly
kollégák voltak a gimnáziumban. Ekkor született
Szabó Károly
Szabó Károly
és
Meskó Ida
Szabó Károlyné Meskó Ida
Gyula
Szabó Gyula
nevű fia és Aranyék lettek a keresztszülei. Vesd össze
AJ
Arany János
Szabó Károly
Szabó Károly
nak, 1195. 1860. szept. 14. ( AJÖM XVII. 447.);
AJ
Arany János
Gyulai Pál
Gyulai Pál
nak, 1297. 1861. ápr. 3. (Ugyanott. 540.),
Szabó Károly
Szabó Károly
AJ
Arany János
-nak, 1299. 1861. ápr. 5. (Ugyanott 543.). Később a jogi végzettségű Szabó Gyula Kolozsvár főjegyzője, városi tanácsosa és egyetemi tanára is lett.
kezeit.  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 603.)