SZEMERE MIKLÓS – ARANY JÁNOSNAK
Lasztóc, 1864. október
6.
[szerkesztői feloldás]
[bizonytalan olvasat]
E’ három darab.
n
közt ha az „Intö szót” adnád legelöbb, szeretném. Ha
fennakadnál valamellyik szaván, mintsem változtassál rajta, inkább küldJegyzet
E’ három darab– Az Intő szó (Ko 1864. II. 16. sz. okt. 16. 364.), az Út közben (Ko 1864. II. 22. sz. nov. 27. 510.) és talán az Agglegénység (Ko 1865. 3. sz. jan. 15. 52.) c. költemények.
[!]
vissza,
(mert én verseimet csak irtóztató [sic!]
impurum
ban
Szerkesztői feloldás: impurumban
n
szoktam megtartani, s röst vagyok feljegyezni a
végsö
javításokat) majd ki adja az ujhelyi „Zempléni
Híradó
Jegyzet
impurumban– fogalmazványban (lat.)
[szerkesztői feloldás]
”n
–
Azonban nem látok én ebben egy szót se kiadhatatlant, – de ti pestiek kissé félénkek
vagytok.
Jegyzet
Zempléni Híradó– Vegyes tartalmú hetilap (1864–1867), felelős szerkesztője Forster Rezső, 1865. márc. 1-jétől Fischer Nátán; a kiadó tulajdonos Weisz Mór. Indulásakor a lap tárcarovata rendszeresen hozott költeményeket
Szemeré
től (így
A szerencse istenasszonya, 1864. 9. sz. aug. 24.
;
Vakandtúrás,
1864. 14. sz. szept. 28.
).Szemere Miklós
Székfoglaló munkámat maig nem irtam meg,
n
s
alkalmasint nem is fogom már, ha íllyJegyzet
Székfoglaló munkámat maig nem irtam meg–
Szemere
ezután sem készült el vele: l. az
1778. sz. levél jegyzetét (1864. febr. 27.).Szemere Miklós
[!]
sokáig késtem. Az az, irtam én annyit, hogy
harmada is elég vólna,[sic!]
[!]
de mind ezt eggyé alkotni! – ehez nincs türelmem.
[sic!]
Miska
, s Tompa Mihály
Lévay
tán hozzám jönekLévay József
[!]
szüretre.[sic!]
n
– A
„Barkóczi, Barkóczi,
Barkóczi” Jegyzet
–Miska, sTompa MihályLévaytán hozzám jönekLévay József[!]szüretre[sic!]
Tompa Mihály
és Tompa Mihály
Lévay József
valóban eleget
tett Lévay József
Szemere
meghívásának (l. az 1866. és
1885. sz. levelet
).Szemere Miklós
cs
illagozástb kár hogy
tetted,Beszúrás
n
– igen nem jó sensátiót okozott az itt vidékünkön; mert él még
nehány Jegyzet
A Kolozsi név
kimondása szerencsétlenséget hoz, melytől csak a Barkóczi név többszöri kimondása óvhat meg.”
(
Ko
1864. II. 12. sz. szept. 18. 268.;
AJÖM XII. 583.) – A családról
l. még az 1943. sz. levél
jegyzetét.
„Barkóczi, Barkóczi, Barkóczi” csillagozást kár hogy tetted–
AJ
Arany János
Madách Imre
A Kolozsiak c. elbeszélésének címéhez tette a következő megjegyzést:
„A Kolozsiak a novellában a szerencsétlenség, a végzetszerűség
szimbólumai, s velük szemben a novellában is, mint az egész Hegyalján, a Barkóczi nevet, mint a szerencse, a mindig fölülmaradás, a
feltétlen érvényesülés, akár az árulás árán való érvényesülés jelképeként emlegetik.
Madách Imre
[szerkesztői feloldás]
…Kolosÿ
, s egy igen öreg is
köztök, s ez valóságos dühbe jött csillagozásodra. Már ha a novella megjelent is azon
czím alatt, csak ne csíllagoztad vólna úgy. E vén (78 éves) Kolosÿ Károly
Kolosÿ (Károly)
épen közel
szomszédKolosÿ Károly
[törölt]
« e »o
mban lakik s fia is van, – s férjesült
több lánya. Valódi darázsfészekbe lökted azon csillagozást. Meg ölnek, meg
trucidálnak,Beszúrás
n
meg spJegyzet
trucidálnak– legyilkolnak, lekaszabolnak (lat.)
é
kelnek, ha – közéjök vetödöl valaha. De
tréfán Beszúrás
kivöl
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: kivül
Erdélyi
vel
együtt ezért. – Más vólna,Erdélyi János
[!]
ha már egy [sic!]
Kolosÿ
se élne. – Őlts zsákot, esKolosÿ Károly
[!]
hints hamut
fejedre.[sic!]
n
– Bünöd példás büntetéseül irok illy rosszúl, olvashatlanúl
is, a mint még soha életemben nem írtam.
Jegyzet
hints hamut fejedre–
AJ
a Nyilt
levelezésben válaszolt: „Szives üdvözlet és köszönet a küldeményért. – De hát
ki tudja, miért kövezik meg? Azt hiszem, a jegyzet nélkül áll be ez a martir
processus. Egyébiránt nem sok kő kell már nekem. – Az a bizonyos dolgozat pedig hadd
készüljön ám!” (
Ko
1864. II. 15. sz. okt. 9. 360.;
AJÖM XII. 260.,
583.)Arany János