SZEMERE MIKLÓS – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
1864. november végénJancsi
kám! E verset:
„
Útközben
” ne add,Arany János
n
meg kell egy helyütt változtatnom; később
aJegyzet
E verset: „ Útközben ” ne add– A vers ennek ellenére megjelent ( Ko 1864. II. 22. sz. nov. 27. 510.).
AJ
a Nyilt
levelezésben sajnálkozott: „Lasztócz. Elkésett az
igazítás, de annyira el, hogy csak a kész példányok megsemmisítésével tehettünk
volna eleget.” (
Ko
1864. II. 23. sz. dec. 4. 552.;
AJÖM XII. 262.,
585.)Arany János
z
tán felkűldöm. Beszúrás
Miska
Tompa Mihály
n
vett benne egy hibát
észre, s igaza van. Ő; a mi Mihály
unk, s Tompa Mihály
Lévaÿ
Lévay József
vel
ünk szüreteleltek,Beszúrás
n
Jegyzet
Ő; a mi– a miMihályunk, sTompa MihályLévaÿvelünk szüreteleltekLévay József[!][sic!]
Mihály
unk: „a mi Tompa Mihály
Mihály
unk” Tompa Mihály
Tompa Mihály
ra vonatkozik. Vesd össze
1865. ,
1866. ,
1881. , 1885.Tompa Mihály
[!]
de
[sic!]
Miska
csak 4 napig; meg
betegűlvén neje visszasietett. Tompa Mihály
Lévaÿ
,Lévay József
[!]
tovább mulatott. Miska, üveg alatt látta már borházam
falán, harmadéve írt versét:
[sic!]
Ettünk, ittunk, okoskodtunk hárman. Dicsértük, söt csodáltuk Bolond
istókodat.
[!]
Bizony gyonyörü[sic!]
[!]
is az hidd el; mentül többször olvasom
annál szebb elöttem. A leg nagyobb humorista, az élet, – ezt [sic!]
tükr
özi
vissza e’ müved. Végtelen szép; – folytassad; tudom én elöre hogy valamint istokodBeszúrás
[!]
magasb életkörbe lépend utóbb, úgy humorod is magasb régioban fog ragyogni. – Nagy
isten! egy legkozelebb[sic!]
[!]
elhalt jeles irónk, s egy meg elö[sic!]
[!]
szinte jeles irónk,
pesten[sic!]
[!]
lettémkor[sic!]
n
Jegyzet
egy legkozelebb– személyük nem azonosítható[!]elhalt jeles irónk, s egy meg elö[sic!][!]szinte jeles irónk, pesten[sic!][!]lettémkor[sic!][!][sic!]
[!]
azt mondák hogy 4 strophát sem voltak
belole[sic!]
[!]
kepesek[sic!]
[!]
elolvasni, pedig az elsö szinte kolteszkedett[sic!]
[!]
ifjonta,
a masodik[sic!]
[!]
pedig jó költö vólt.[sic!]
[!]
Tóldival[sic!]
[!]
együtt, ök is csak epigonokat látnak az
ujabb [sic!]
költöi
iskoláBeszúrás
b
an. Bizony pedig
illyet sem Beszúrás
Veresmartÿ
Vörösmarty Mihály
[!]
sem [sic!]
Petőfi
nem lett vólnaPetőfi Sándor
[!]
képes irni. De [sic!]
Petőfi
t itt emlitnem se kellett
volna, mert ama kettö rólla is csak felületesen nyilatkoztak: kevés gyöngy, sok
szemetPetőfi Sándor
[!]
közt – úgymond – verseiben.
[sic!]
Miska
jó kedvü vólt,Tompa Mihály
[!]
magamat se tört még meg sok – igen sok s valóban emésztö bajom. Nem sokaig[sic!]
[!]
kinoz
már, gondolom magamban. Szomorú vigasztalás de jobbat nem találok. Nem érdemes ra[sic!]
[!]
e haszontalan élet, hogy hóltra[sic!]
[!]
epesszem magam miatta, – ez egy kínphilosophia
tartja még fel húmoromat. Mint nötlen,[sic!]
[!]
tizedrésznyit sem szenvednék most, úgy
látszik nekem. Lehet, csálodom! [sic!]
[szerkesztői feloldás]
nyelvjárási alak vagy figyelmetlen ékezetelés [!]
de egy bizonyos, hogy – keves[sic!]
[!]
kivétellel –
mint boldogot írigylem[sic!]
[!]
azt kinek nincsenek gyermekei. A közbaj sujtja azt is, de
magán baja könyen[sic!]
[!]
tűrhető.
[sic!]