SZEMERE MIKLÓS – ARANY JÁNOSNAK

[szerkesztői feloldás]

1865. december 18. körül

Jegyzet

1865. december 18. körül

– A levél nem sokkal a Szász Károlyhoz szóló vers megjelenése előtt született, hiszen

Szemere

Szemere Miklós

azon aggódik, hogy

Arany János

már nem tudja érvényesíteni az itt küldött javításokat. Az Ko előző száma dec. 18-án (vasárnap) jelent meg.

Jancsi

Arany János

kám! Ignosce mihi

Jegyzet

Ignosce mihi

– elnézést (lat.)

e javitásokért.

Jegyzet

e javitásokért

–

Szemere

Szemere Miklós

Szász Károly

hoz c. verséhez érkeztek a módosítások, amelyeket

Arany János

még figyelembe tudott venni ( Ko 1864. II. 26. sz. dec. 25. 604.).

Tán még nem késnek el, bizony szeretném hogy időre jussanak hozzád. S igazan

[!]

[sic!]

mondom csak most tünt fel elöttem [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
e nehány – ugy hiszem szükséges javitás, s igen röst vagyok az egészet újra

lefirkantani

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: le firkantani

. – Ez

Beszúrás

– pórgyermekleányka igen is öszszetett szó segíts rajta, Apolló áldjon meg! (a’

[szerkesztői feloldás]

mint

[bizonytalan olvasat]

hogy mar

[!]

[sic!]

meg is áldott) javitsd meg; de úgy hogy a’ „kiváncsi” is, a’ „pór” is a’ „leányka” is meg maradjon. [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»

Isten veled

barátod

Miklos.

ma. he[törölt]
« f »

Beszúrás

fő reggel. hanyadik nem tudom,

[szerkesztői feloldás]

…

nem lelem a

tanyában

[bizonytalan olvasat]

naptárban

[szerkesztői feloldás]

az egész sor nagyon nehezen olvasható; olvasata feltételezés

[!]

[sic!]

Ha a’ „pór-gyermekleányka” meg marad, csak meg ne szakítaná valahogy a’ bötüszedö, mert akkor az talal

[!]

[sic!]

lenni belőle: – pórgyermek, leányka, vagy pedig: pór, gyermekleányka. Ēgem

[!]

[sic!]

az illyekben üldoz

[!]

[sic!]

a fatum, leg kozelebb

[!]

[sic!]

Pákhnál egy szóval, ezzel: ma meg tóldta

[!]

[sic!]

egy versemet.

Jegyzet

leg kozelebb [!][sic!] PákhPákh Albert nál egy szóval, ezzel: ma meg tóldta [!][sic!] egy versemet

–

Szemere

Szemere Miklós

szellemi fáradtságát nemcsak az jelzi, hogy (mint az 1892. sz. levél esetében) utólagos változtatásokat kér, hanem az is, hogy csak néhány nappal azelőtt adta elő

Arany János

-nak fentebb említett sérelmét. (1895.)

Változtatások.

A 4 ^dik versszak utólsó sora így legyen:

Hadd feledjen ma minden keserűt!

Az 5 ^dik így:

Rozzant vén hangszer! hogyha valaha

Víg hangot adtál, most kétszerre vígabb

Hangokban szólljon húrjaid dala.

Kialvó kedvem, lobbanj újra fel!

Szívben, pohárban tűznedv lángja forr ma,

Lángolj, mint [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
kigyúlt szenelőnek korma,