ARANY JÁNOS – SZÁSZ KÁROLYNAK
Pest
, jan. 31.
1865.
Budapest
Hogy te az én
:
azon örűlök, de a minek te örvendesz, annak én nem tudok örvendeni.
akad.
megválasztatásomnak
Szerkesztői feloldás: akadémiai
örűlsz
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: örülsz
n
Kényszerűség, inkább erkölcsi mint anyagiJegyzet
a minek te örvendesz, annak én nem tudok örvendeni– Ezt az fokozta, hogy
AJ
megválasztása
napján az Akadémia igazgató-tanácsa ülést tartott, amelyen – takarékossági okokból –
úgy határoztak, hogy az épülőfélben lévő palota titkári lakását bérbeadják, és nem
engedik át Arany János
Arany
nak.
Arany János
AJ
ugyan nem mutatta,
de az eljárás mélyen sértette (l. Ártatlan dac c. versét, és 1867. márc. 22-i levelét Arany János
Lónyay Menyhért
hez:
AJLI II. AJLev 223. 587–591.).
Vesd össze még az 1918. és
2024. levél jegyzeteivel.
Lónyay Menyhért
n
–
sodrott belé: most már úsznom kell.
Jegyzet
Kényszerűség, inkább erkölcsi mint anyagi– A komoly nehézséggel küzdő Ko mellett s a szalontai birtokvásárlás biztonságba tételének szándékából az akadémiai titkársággal járó anyagi stabilitás sem volt elhanyagolható szempont (vesd össze Új 2002. 64–65.).
Hogy leveleidre nem válaszoltam, csak onnan esett, mert a sürgetöbbekre
[!]
nyilt
postát irtam volt; egyre, a Gyula fordította regénykére
nézve[sic!]
n
pedig akkor jött a kérdés, mikor a
praenumeratiótn
lesve épen nem tudtam mi lesz a következő félévben – lesz-e valami
vagy épen semmi. Aztán meg a dolgozatot látnom, hosszát pontosabban kiszámítnom lett
volna szükséges, hogy hozzá szólhassak; mert igen hosszú dolgot
2
ik
helyen nem szeretnék adni,
vagy csak akkor, ha 1
ső
helyen csupa
rövideket közölhetnék. Aztán a dijazás is véknyan telik: s inkább van rá kilátás hogy
három rövid beszély köztJegyzet
praenumeratiót– előfizetést (lat.)
n
kapok egyet, a miért nem kivánnak dijt, legfölebb lapot.
Mindazáltal, ha beküldenéd, meglássuk, mit lehetne tenni vele legjobb módon.
Jegyzet
három rövid beszély közt–
Arany János
folyóiratában ekkor,
Koszorú címen öt eredeti novella jelent meg egymás után, amelyek
szerzői Berczik Árpád, Urváry Lajos, Albin, Csukássi József és Toldy István
voltak: „E czím alatt különböző tárgyu öt novelletta küldetett be hozzánk, melyeket
egymás után fogunk közleni. Öt fiatal beszélyiró önkénti versenye ez, kik ily
dicséretes uton igyekeznek tökélyesítni magukat. Szerk.”
(
Ko
1865. 5. sz. jan. 29. 100.)Arany János
Grammont herczeg… vagy is
Hanem sértésnek számítottam a
kritikákat, mert azt tapasztaltam kritikai pályamon,
Gyulai Pál
Gyulai Pál
n
közölte velem,
szerinte „igen hosszú leveledet,Jegyzet
Grammont herczeg… vagy is–Gyulai PálGyulai Pál
Antoine Hamilton
(1646–1720) skót származású francia író, aki az
Angliából száműzött Stuartokat követve menekült a
XVII. század végén Franciaországba, írta meg sógorának, Grammontnak regényes életrajzát Mémories du chevalier de
Grammont (Grammont herceg emlékiratai) címen
(1713 ).Hamilton, Antoine
n
melyre ő hasonló hosszúsággal ’nem képes felelni”Jegyzet
igen hosszú leveledet– Ez a levél elveszett, nem szerepel a GyPLev-ben (l. róla még alább).
[!]
– de
másol[sic!]
[törölt]
« á »a
tát nem hagyta nálam. Talán legjobb is
lesz annak tárgyát élő szóval eligazitni. Annyi áll; hogy az abban
felhozott kétszeri megsértésedet általam,Beszúrás
n
soha soha az napig észre nem vettem, és nem csak akaratomon, hanem
teljesen tudtomon kivűl történt. Jegyzet
kétszeri megsértésedet általam– Az első 1859-ben történt.
Szász Károly
a
Bánk bánról készült akadémiai székfoglalót írni, de amikor
Szász Károly
AJ
hasonló terveire
figyelmeztette, ő – a megírt kétívnyi munka ellenére – rögtön felhagyott vele (l.
levélváltásukat az AJÖM XVII. kötetében: 1075. és 1076., 282–285.). A
második eset: a VIII. Henrik, amelyet Arany János
Egressy
n keresztül a Nemzeti Színház kért
Egressy Gábor
Szász Károly
tól a
Shakespeare-évfordulóra (1756. ), de
helyette az Szász Károly
AJ
fordította
A Szent Iván-éji álmot mutatták be (
Kéky
1936. 115.;
Dávidházi
1989. 170.), közel egy évig várt az elfogadásra, ami
csak 1864 szeptemberében történt
meg.Arany János
Egressi
men̅y̅re földre esküdött, hogy az ő
dolguk eligazítni VIII Henriket
veled;Egressy Gábor
n
és hogy nekik látványos darab kell.
– Zrinyit pedig rögtönözve vettem elő, Jegyzet
– Ez 1863. dec. közepén meg is történtEgressimenyre földre esküdött, hogy az ő dolguk eligazítni VIII Henriket veledEgressy Gábor
Egressy Gábor
és Egressy Gábor
Szász Károly
levelezésében – bár Szász Károly
Szász
neheztelését az eljárás
jogosan váltotta ki: VIII. Henrikjét már az újságok is beharangozták; ha
tud a helyzet változásáról, akkor maga, nyilvánosan mondott volna le A Szent
Iván-éji álom javára (
Bayer 1909.
II. 216–218.;
Dávidházi 1989.
170., 182.;
Egressy 1908. 150.,
151.).Szász Károly
[törölt]
« c »C
Beszúrás
[törölt]
« i »y
senger
biztatására, kinek egyenesen a Szemlébe akartam
adni.Beszúrás
n
Úgy maradt el Bánk-bán. Jegyzet
Zrinyit pedig rögtönözve vettem elő,– Zrínyi és Tasso (1859–1860). Vesd össze Voinovich 1931. 399.; AJÖM XVII. 1001. sz. levél (185.) és jegyzete (763.).Csengerybiztatására, kinek egyenesen a Szemlébe akartam adniCsengery Antal
[szerkesztői feloldás]
Az „Egressi menyre földre esküdött” résztől idáig *) jeggyel
megjelölt beszúrás a lap aljárólAz „ [!]
hogy
soha egy iró is meg nem bocsátotta, nem csak ha megróttam, de még azt se, ha nem úgy
dicsértem meg, mint ő szerette volna. A hirnöki birálatot[sic!]
n
csak különnyomatban, s
akkor is késő nyárban olvastam először: s valamint addig ezt
illetőleg (ostoba pápista papos dolognak hallván) terád
legtávolabbról sem gondoltam: oly rögtön ütött meg olvasás közben az eszme, s
gyarapodott, külső benső jelenségekből mind végig – hogy te irtad.
Ez utóvégre nem volna baj: kritikát irni mindenkinek, mindenkiről szabad: de a föllépés
körülményeiben volt valami olyan, a mit „barátunktól” nem szoktunk
várni.Jegyzet
A hirnöki birálatot– A Buda haláláról szóló névtelen bírálat a PHírn-ben jelent meg (1864. ápr. 2., 5., 7.), amelyet valószínűleg Földi Géza írt ( Szinnyei III. 679.). Erre a PH szerkesztője, Török János bujtotta fel a szerzőt ( Voinovich 1938. 167.), de többen (így
AJ
is)
Arany János
Szász Károly
t
gyanították mögötte, aki Szász Károly
Gyulai
hoz írt levelében tisztázta magát
(
Voinovich 1938. 167– 168.). A
levél teljes szövegét (amely nem szerepel a GyPLev-ben) Vértesy Jenő idézi cikkében, és a levél végén keltezésként jan. 18. szerepel
(
Vértesy 1911.
). Vesd össze
1914.
Gyulai Pál
n
Adja isten, hogy mielőbb teljesen
meggyőződjem az ellenkezőről, és szerethesselek ismét úgy mint előbb, mert
fáj nekem a haragJegyzet
valami olyan, a mit „barátunktól” nem szoktunk várni– A bírálat a következőképpen zárult: „Ilyen az epos, melylyel most oly zajt ütnek lapjaink, s melynek a t. akademia azt jósolá, hogy korszakos mű leend, a mi meglehet, ha elhibázott alakok, érdektelen, gyermekesen indokolt események, helytelen irály, nem tiszta nyelv és kitalálhatlan technika nem szolgálnak akadályul.” ( PHirn 1864. ápr. 7. )
t
artás.
Beszúrás
Leveleid
b
ől nem vettem észre hogy tudnád, hogy szegény nőm typhuszban
volt. Hét egész hétig feküdt, és bizony nagy volt miatta kétségbe esésem. Új év első
napján kelt föl, azóta, istennek hála, szépen láBeszúrás
b
adoz, de még nem
volt künn a szobából. Köszönti kedves nődet, mihez én is csatolván az enyémet,
maradok
Beszúrás
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
Miután
Gyulai Pali
kimondotta,
hogy tárczába nem ír, míg Gyulai Pál
Vörösmarty
életét be nem
fejezi,Vörösmarty Mihály
n
(ebből pedig már nem
sok van hátra, mert már négy ívet megirt és még csak 4-et
szándékszik) igen szivesen fogadnék tőled tárczába valóJegyzet
–Vörösmartyéletét be nem fejeziVörösmarty Mihály
Gyulai
1864–1865 során rendezte sajtó alá
Gyulai Pál
Vörösmarty
minden munkáit (I–XII. kötet, Vörösmarty Mihály
Pest
1863
) kiegészítő, annak
pótkötetéül megjelenő Budapest
Vörösmarty
életrajzát. Ez utóbbit közel egy éven át készítette
(1864 őszén a Ko-ban is
megjelent a költő gyermek- és ifjúkorát feldolgozó ismertetés), ami miatt mind a
kiadó (a precizitásáról, határidőkhöz ragaszkodásáról híres Ráth Mór), mind a
Vörösmarty-árvák gyámja (Deák Ferenc) rendszeresen sürgette. A sokirányú
elfoglaltsággal (a Ko segédszerkesztője, a színi tanoda friss oktatója, az Irói
Segélyegylet titkára) terhelt Vörösmarty Mihály
Gyulai
ra mázsás súlyként nehezedett a feladat. A családi hagyomány
szerint előfordult, hogy Gyulai Pál
Gyulai
t „bezárták” Gyulai Pál
Csengery
lakásába, és megtiltották neki, hogy
bármi mással foglalkozzon addig, míg a biográfiával nem végez
(
GyPLev 676.). Vesd össze
1927.
Csengery János
n
„külföldi irodalmi ismertetéseket” vagy akármi curiosumot; csak ne a mi nagyratörő
poétáink bírálatát; mert ez utóbbiak ízével már torkig vagyok, s nem akarok több
elevenszenet gyüjteni az én szegény
fejemre.Jegyzet
fogadnék tőled tárczába való– A tárcában nem jelent meg
Szász Károly
tól aláírt munka, s levél is csak
hónapokkal később, hiába biztatta nyílt postájában Szász Károly
AJ
: „Szabadszállásra. Magánlevelet irtunk.”
(
Ko
1865. 6. sz. febr. 5. 144.)Arany János
n
–
Jegyzet
nem akarok több elevenszenet gyüjteni az én szegény fejemre– „Aki ezt míveli, az eleven szenet gyűjt a gonosz fejére” (Róm 12:20–21.).