SZEMERE MIKLÓS – ARANY JÁNOSNAK

Arany János

m!

Már haragunni kezdek hogy olly sokáig késel a’ – czímére nem emlékszem – „Meghalnék én a’ város zárt terében” vers adásával.

n

Jegyzet

„Meghalnék én a’ város zárt terében” vers adásával

– A fennmaradt levelezés nem tudósít a vers

AJ

Arany János

-hoz érkezéséről, amely nem a Ko-ban, hanem – Világom címmel – a Hazánk s a Külföld c. heti közlönyben jelent meg ( 1865. 20. sz. máj. 14. 307–308.).

– Rettegj haragomtól! – Nincs neked azon verssel valami bajod?

n

Jegyzet

Nincs neked azon verssel valami bajod

–

AJ

Arany János

a Nyilt levelezésben válaszolt: „Lasztócra. Hiszen akartuk, de tőlünk nem függő akadály miatt nem lehet. Kérjük tehát azon erős fogadásnak mielőbbi megszegését. Különben kész a desperatio.” Az üzenet második felében

AJ

Arany János

a levél későbbi részére utal, ahol

Szemere

Szemere Miklós

az ígért epigrammák visszatartásával fenyegette. ( Ko 1865. 12. sz. márc. 19. 288.; AJÖM XII. 268. 590–591.)

Mert már arra is gondoltam hogy tán félsz tőlle, valamint féltél – te bibliahű te! – az „Éji vadász tüzemnél” czímünek két sorától,:

n

Jegyzet

az „Éji vadász tüzemnél” czímünek két sorától

– A vers a Ko-ban jelent meg ( 1863. 23. sz. dec. 6. 532.), az alább említett két sor megváltoztatásával: „Ti beszéltek a jövő életről!.. / Egyet én is ösmerek:”

[!]

[sic!]

Légy bátrabb, mert máskép megszököm zászlóaljadból, félénk vezér alatt

kiszeretne

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: ki szeretne

katonáskodni? – Igy szöktem meg a’ régiben Császár Feritől

n

Jegyzet

Császár FeriCsászár Ferenc től

–

Császár Ferenc

(1807–1858): vesd össze 1590.

is örökre.

n

Jegyzet

Igy szöktem meg a’ régiben Császár FeriCsászár Ferenc től is örökre

–

Császár

Császár Ferenc

az 1850-es években a Dcs szerkesztője volt, és ebben

Szemere

Szemere Miklós

– hol vezetékneve („Hódoltam akaratodnak abban is, hogy keresztnevedet ki nem tettem”; Perényi 1930. 329.), hol csak annak kezdőbetűjét kitéve jelentkezett verseivel: 1853-ban hetenként két-hárommal, 1854-ben havi rendszerességgel. Császár – ismerve

Szemeré

Szemere Miklós

t – előre óvta levelében: „Költeményeidre nézve csakugyan fölösleges volt megjegyezned, kedves

Miklós

Szemere Miklós

om, hogy azokon igazításokat ne tegyek. A ki iránt kegyelet él bennem – s ilyen vagy Te – ott ilyet nem merészlek, de általában a művész szüleményét bajos igazítani. Adni vagy nem adni, ez a jelszó, melynél egyébiránt a sajtóviszonyok eldöntőek ma! S e részben bizonyára nem veended rossz néven, ha irányodban is nyilt leszek. Azonkívül kell, kedves

Miklós

Szemere Miklós

om, hogy elnézéssel légy az én esztétikai izlésem iránt is, s ha egyik vagy másik költeményed nem tetszenék, előre kérlek, ne haragudjál meg”. (Ugyanott 325.) Kapcsolatuk 1855 elején szakadhatott meg.

Ő meg egy tréfás versemben ezt: „felfutó tök” (ti. a’ kerti tök) nem merte adni, a puszta szóhasonlatosság miatt. E szerént „Jónas

[!]

[sic!]

tökje

[szerkesztői feloldás]

”

miatt, a’ szentirás trágárbeszédű,

n

Jegyzet

E szerént „Jónas [!][sic!] tökje[szerkesztői feloldás] ” miatt, a’ szentirás trágárbeszédű

– Jón 4: 6,7. – A Jónás számára növesztett növényt korábban töknek vélték, újabban ricinuscserjét gyanítanak benne.

s a’ tökkáposztát mivelt hölgy ne merje kimondani. Nagyon meg [törölt]
« f »
mostam ezért szegény Ferkó barátom szőke fejét, most is meg van nállam párja azon víg tréfás levelemnek.

En

[!]

[sic!]

tehát neked addíg nem kűldöm az igért Epigrammokat,

n

Jegyzet

addíg nem kűldöm az igért Epigrammokat

–

Szemere

Szemere Miklós

az 1864. dec. közepi levelében ígérte ezt (1895.); végül megérkeztek és Epigrammok címmel meg is jelentek. ( Ko 1865. 21–22. sz. máj. 21. 484–485., máj. 28. 508–510.)

míg ama versemet nem adod, mert félek, ismét elmaradna.

Igen beteg vóltam, s utóbajokkal küszködöm még most is. És valóban lelkemet ís elbegítette

[!]

[sic!]

már a sok bú gond, mi most már egy[törölt]
« i »
idő óta gyötri. Kedvetlen életúnt vagyok, nem érek egy fakovát. – De ha tüzes taplót dugok elröstűlt kedvem fülébe, csak meg meg ugrik még olykor; – de az az

[!]

[sic!]

Miska

n

Jegyzet

Két hó elött Kritikát kért tőlem utolsó kötet verseiről. Azonnal el kűldtem

– A levél nem szerepel a TMLev-ben.

az a Miska! ez az ember hasznavehetlen portéka már. Röst, önző, s ha megszidom, rögtön gyöngeszemével

[!]

[sic!]

áll elő, mint görcseikkel az asszonyok. Két hó elött Kritikát kért tőlem utolsó kötet verseiről. Azonnal el kűldtem,

n

Jegyzet

„Romlásnak indúlt hajdan erős Miska![szerkesztői feloldás] ”

– Berzsenyi Dániel A magyarokhoz (végleges szövegváltozat: 1810) c. ódájának kezdő sora: „Romlásnak indult hajdan erős magyar”.

s kértem irja meg ő is vélemnyét

[!]

[sic!]

pár

utól só

Szerkesztői feloldás: utólsó

versemről (ki jegyeztem: mellyekről.) De hogy tette meg! Hijában! „Szeme fáj.” De ha saját érdekében ír, akkor soha sem fáj, hosszú level

[!]

[sic!]

sem fajítja

[!]

[sic!]

meg. „Romlásnak indúlt

[szerkesztői feloldás]

az i-n két pont

hajdan erős Miska!

[szerkesztői feloldás]

”

n

Jegyzet

„Romlásnak indúlt hajdan erős Miska![szerkesztői feloldás] ”

– Berzsenyi Dániel A magyarokhoz (végleges szövegváltozat: 1810) c. ódájának kezdő sora: „Romlásnak indult hajdan erős magyar”.

–

Nem szeretem hogy új terhet vállaltál el. Annyival kevesebb idöd lesz saját dolgozásaidra. –

Fogarasy

Fogarasi János

ra

[szerkesztői feloldás]

y fölött egy pont, valószínűleg y i-ből jav.

pedig igazán bosszankodom hivataloskodásáért.

n

Jegyzet

FogarasyFogarasi János ra pedig igazán bosszankodom hivataloskodásáért

–

Fogarasi János

(1801–1878): 1863 óta a hétszemélyes tábla tagja.

Szorúlt e ő arra,? nincsenek gyermekei. S igy kevés ideje marad a munkálkodásra.

Isten veled!

barátod

Szemere

Szemere Miklós

.

AJOM18

Megjegyzések: