TÓTH ENDRE – ARANY JÁNOSNAK

Kedves barátom! alig ha tisztelőid közűl nem én vagyok az utolsó ki

akad.

Szerkesztői feloldás: akadémiai

titoknokságodhoz

n

Jegyzet

akad.Szerkesztői feloldás: akadémiai titoknokságodhoz

– Az Akadémia 1865. jan. 26-án választotta titkárául

AJ

Arany János

-t, az elhunyt

Szalay László

utódául.

szíve mélyéből szerencsét kiván. Az e hír hallattára

[!]

[sic!]

támadt öröm lelkemben most is ép olyan friss s hogy az óta ezt nem nyilvánítottam, bizonynyal inkább akár hány más dologban lelem fel okát, mint a közönyben. Folyton tartó betegeskedésem, ezer gazdai bajom hallgattattak ily sokáig. Pedig mind e miatt, mind beszélyem sorsa miatt

n

Jegyzet

beszélyem sorsa miatt

–

Tóth Endre

közel egy éve felküldte

AJ

Arany János

-nak A férj c. elbeszélését, amelynek megjelentetését nem sikerült elintézni; erre utal

AJ

Arany János

szerkesztői üzenete is: „A régebben itt levőre semmi kilátás nem nyilik. Veszett idő.” ( Ko 1865. 19. sz. máj. 7. 456.; AJÖM XII. 271. 592.)

már rég ohajtottam hozzád írni, de nem akartam üres kézzel se jőni s mig e költeményem

n

Jegyzet

e költeményem

– Címe ismeretlen.

AJ

Arany János

szerkesztői üzenete is bizonytalanságban hagy: „erősen ohajtunk magán választ irni, de sehogy sem jut rá idő. Azonban igyekszünk kimódolni.” (Ugyanott) – A chilloni formáról

Tóth Endre

is írt 1862. jan. 11-i levelében (1392.), de nem abban az értelemben, mintha azt

AJ

Arany János

ajánlotta volna. Ez esetben vagy az ő emlékezete téved, vagy újabb elveszett levélre kell gondolnunk.

Tóth Endré

Tóth Endre

től ezt követően csak a Két fogoly c., Rákóczi-témájú ballada jelent meg a Ko-ban (1865. 20. sz. máj. 7. 461– 463.); vesd össze 1796.

el nem készült, vártam az irásra.

Ama szép emlékü támogatásomból, melyben csak az fáj hogy azt gyakran nem ismételhetem, – egy megjegyzésed maradt a többi között emlékemben: Zrínyi Boldizsárról beszélve, ugy mondád, hogy azt legjobb volna a Chiloni fogoly

n

Jegyzet

a Chiloni fogoly

– Ez

Byron

Byron, George Gordon

monológszerű elbeszélő költeménye.

szerint feldolgozni. Ime, telhetőleg akartam az ide mellékelt költeményben e megjegyzésednek megfelelni. – Az első egy nehány sor megakarja

[!]

[sic!]

értetni hogy [törölt]
« a »

Z

Beszúrás

rínyi

Zrínyi Boldizsár

nem beszéli csak gondolja mind azt mit úgy amint vissza adok s az utolsó sorok is ennek felelnek meg. Legalább annyiban akartam hű lenni a történethez, melyben az állittatik hogy a szerencsétlen csakugyan elfelejtett hosszu börtönideje alatt beszélni. Elébb ugy gondolkoztam, hogy e beszélykét leadom majd a

Kisf.

Szerkesztői feloldás: Kisfaludy

társaság ez idei pályázatára.

n

Jegyzet

a Kisf.Szerkesztői feloldás: Kisfaludy társaság ez idei pályázatára

– A pályázat az elégia elmélete mellett költői beszély elkészítésére is szólt: „Kivántatik rövid, költői beszély: akár komoly, akár víg s humoros nemben; akár történeti, akár mondai tárgyu.” ( Ko 1865. 7. sz. febr. 12. 165.)

De i

s

Beszúrás

mét ugy találtam hogy a kiírt feltételekhez képest talán hosszu volna? Szeretnék erre nézve tisztába jőni, mert a

Greguss

Greguss Ágost

ur körülirása a jelentésben, e tekintetben határozatlan. Meglehet, ha addig valami tárgyat lelek: én is küldök a pályázatra.

Azért, azt hiszem lapodnak nem teszek egészen rosz szolgálatot ha azt abba szánva küldöm kezeidbe. Utána néztem s ugy találtam: nem foglal el épen nagy helyet.

Ha a lap sorsa financialiter megengedi – jól fog esni a honorarium is, de a te megerőltetésednek nem szabad ahoz

[!]

[sic!]

járulni.

Most már a panaszra kerülne a sor s legelébb is a szárazságon kezdeném … de hogy a ’gazda könye’ ne legyen a vége:

n

Jegyzet