ARANY JÁNOS – TOLDY FERENCNEK
A minden évben nyelvtudományi megjelent értekezéseket illető
Sámuel-dij
1864-ben
1862-ki értekezésnek adatván ki; miután az
idei nag
[törölt]
« g »y
gyűlés ily későre haladt, lehetővé vált
hogy most már mind 1863-ról, mind 1864-ről
kiadassék.Beszúrás
n
Azonban mielőtt e tárgyban az osztályhoz körlevelet
intéznék, kivántam Nagyságod becses véleményét kikérni.
Jegyzet
Sámuel-dij– Sámuel Alajos majki prépost végrendeletében 1000 forintos alapítványt tett, amelynek évi kamatával (az Akadémia által kiegészítve: 15 forinttal) az adott év legjobb nyelvészeti magyar munkáját jutalmazták. 1862-ből (1864-ben odaítélve) Budenz József Csuvas közlések és tanulmányok c. műve, 1865-ben pedig Kriza János Néhány szó a székely nyelvjárásokról (az 1863-as tanulmányok közül) ésmind 1863-ról, mind 1864-ről kiadassék[szerkesztői feloldás]…
Brassai Sámuel
A magyar mondat. III. értekezés. Tüzetes rész. (az 1864-es dolgozatok közül) kapta a jutalmat (1865-ben
Brassai Sámuel
AJ
és Arany János
Toldy
voltak a bírálók).
Fekete 1988.
165–168.
Toldy Ferenc
A Marczibányi 40 ft 1866-ra s a Gorove-dij 1867-re szintén most volna kitűzendő;
n
az utóbbit nem tudom széptani lesz-e
miután az Ügyrendben három tárgy „erkölcstudomány” „széptan”
„miveltségtörténet” van megnevezve:Jegyzet
A Marczibányi 40 ft 1866-ra s a Gorove-dij 1867-re szintén most volna kitűzendő– A Marczibányi István által tett alapítványt 1845-től az Akadémia felügyelte; e korszakban az akadémiai osztályok rotációjával a nagyjutalom mellett a „másodiknak rangsorolt” munkák kapták. E mellett létezett egy kétévente kiadandó nyelvtudományi „kisjutalom”, kezdetben 30, majd 40 forint összeggel. 1865-re
AJ
és Arany János
Toldy
volt a két bíráló, de a
jutalmat nem adták ki. (
Fekete 1988. 13–17.,
130.) – A 30 arany díjjal járó Gorove-jutalmat Gorove László, Toldy Ferenc
Lajos
és
Gorove Lajos
Károly
alapították, amelyet e
korszakban az erkölcstudomány, a széptan és a magyar művelődéstörténet évenként
felváltva beérkező pályamunkái nyerhették el, ha azok megütötték a kellő mértéket.
Sem 1864-ben (ekkor Gorove Károly
Toldy Ferenc
, Toldy Ferenc
Gyulai Pál
és Gyulai Pál
Kemény Zsigmond
mellett
Kemény Zsigmond
AJ
is bíráló volt),
sem 1865-ben, sem 1868-ban nem adták ki a jutalmat (Ugyanott
103–106.).Arany János
n
e tárgyak szerint megy-e a válogatás, vagy a
két osztály között?
Jegyzet
az Ügyrendben három tárgy „erkölcstudomány” „széptan” „miveltségtörténet” van megnevezve– 1868-ban széptani pályázatot hirdettek: Mi befolyással volt az ó klasszicizmus a magyar költészetre a legrégibb időktől kezdve? címmel. A bíráló bizottság (
Toldy Ferenc
, Toldy Ferenc
Szász Károly
, Szepesi Imre) a díjat ekkor
nem adta ki.Szász Károly
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János