Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – TOLDY FERENCNEK
[szerkesztői feloldás]
Pest
Budapest
, 1865. november 17.
 
  527/K.  
  Nagyságos Királyi Tanácsos és  
  Akadémiai Rendestag Úr!  
  A minden évben nyelvtudományi megjelent értekezéseket illető Sámuel-dij 1864-ben 1862-ki értekezésnek adatván ki; miután az idei nag
[törölt]
« g »
y
Beszúrás
gyűlés ily későre haladt, lehetővé vált hogy most már mind 1863-ról, mind 1864-ről kiadassék.
n
Jegyzet
Sámuel-dij
[szerkesztői feloldás]
mind 1863-ról, mind 1864-ről kiadassék
Sámuel Alajos majki prépost végrendeletében 1000 forintos alapítványt tett, amelynek évi kamatával (az Akadémia által kiegészítve: 15 forinttal) az adott év legjobb nyelvészeti magyar munkáját jutalmazták. 1862-ből (1864-ben odaítélve) Budenz József Csuvas közlések és tanulmányok c. műve, 1865-ben pedig Kriza János Néhány szó a székely nyelvjárásokról (az 1863-as tanulmányok közül) és
Brassai Sámuel
Brassai Sámuel
A magyar mondat. III. értekezés. Tüzetes rész. (az 1864-es dolgozatok közül) kapta a jutalmat (1865-ben
AJ
Arany János
és
Toldy
Toldy Ferenc
voltak a bírálók). Fekete 1988. 165–168.
Azonban mielőtt e tárgyban az osztályhoz körlevelet intéznék, kivántam Nagyságod becses véleményét kikérni.  
  A Marczibányi 40 ft 1866-ra s a Gorove-dij 1867-re szintén most volna kitűzendő;
n
Jegyzet
A Marczibányi 40 ft 1866-ra s a Gorove-dij 1867-re szintén most volna kitűzendő
– A Marczibányi István által tett alapítványt 1845-től az Akadémia felügyelte; e korszakban az akadémiai osztályok rotációjával a nagyjutalom mellett a „másodiknak rangsorolt” munkák kapták. E mellett létezett egy kétévente kiadandó nyelvtudományi „kisjutalom”, kezdetben 30, majd 40 forint összeggel. 1865-re
AJ
Arany János
és
Toldy
Toldy Ferenc
volt a két bíráló, de a jutalmat nem adták ki. ( Fekete 1988. 13–17., 130.) – A 30 arany díjjal járó Gorove-jutalmat Gorove László,
Lajos
Gorove Lajos
és
Károly
Gorove Károly
alapították, amelyet e korszakban az erkölcstudomány, a széptan és a magyar művelődéstörténet évenként felváltva beérkező pályamunkái nyerhették el, ha azok megütötték a kellő mértéket. Sem 1864-ben (ekkor
Toldy Ferenc
Toldy Ferenc
,
Gyulai Pál
Gyulai Pál
és
Kemény Zsigmond
Kemény Zsigmond
mellett
AJ
Arany János
is bíráló volt), sem 1865-ben, sem 1868-ban nem adták ki a jutalmat (Ugyanott 103–106.).
az utóbbit nem tudom széptani lesz-e miután az Ügyrendben három tárgy „erkölcstudomány” „széptan” „miveltségtörténet” van megnevezve:
n
Jegyzet
az Ügyrendben három tárgy „erkölcstudomány” „széptan” „miveltségtörténet” van megnevezve
1868-ban széptani pályázatot hirdettek: Mi befolyással volt az ó klasszicizmus a magyar költészetre a legrégibb időktől kezdve? címmel. A bíráló bizottság (
Toldy Ferenc
Toldy Ferenc
,
Szász Károly
Szász Károly
, Szepesi Imre) a díjat ekkor nem adta ki.
e tárgyak szerint megy-e a válogatás, vagy a két osztály között?  
  Becses válaszát ohajtva, tisztelettel maradtam
n
Jegyzet
Becses válaszát ohajtva, tisztelettel maradtam
– A válasz nem maradt fenn;
Toldy
Toldy Ferenc
támogathatta
AJ
Arany János
javaslatát.
 
 
Pest
Budapest
, nov. 17. 1865.  
  Nagyságodnak  
  alázatos szolgája  
 
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
 
  titoknok.