RÁDAY GEDEON – ARANY JÁNOSNAK
A nemzeti színházi Bizottmány legutóbbi ülésében azt határozá, hogy a közel kilátásba
helyzett koronázási ünnepély alkalmakor adandó díszelőadás felett egy bizottmány
tanácskozzék. Van szerencsém a tisztelt Tekintetes urat hazafiúi bizodalommal fölkérni,
hogy e bizottmányban részt venni méltóztassék
n
s e tárgy felett addig is elmélkedvén, nagyrabecsült nézeteinek közlése végett e
bizottmánynak holnapután esti 6 órakor a nemzeti színházi intendánsi irodában tartandó
ülésén megjelenni méltóztassék.
Jegyzet
Van szerencsém a tisztelt Tekintetes urat hazafiúi bizodalommal fölkérni, hogy e bizottmányban részt venni méltóztassék– A levélben említett bizottmány működéséről nem tudunk;
Pukánszkyné
munkája
(
Pukánszkyné 1938.
) nem
tartalmaz idevágó dokumentumot. – 1867-ben a Nemzeti Színházban a következő díszelőadást tartották meg:
„Kedd,
jún. 11. A koronázás ünnepére, a
szinház ünnepélyes kivilágitása mellett, először: »A szent korona.«
Ünnepi előjáték 1 felv. Irta Pukánszkyné Kádár Jolán
Szigligeti Ede
. Zenéjét szerzették: Szigligeti Ede
Erkel
és Erkel Ferenc
Böhm
G
. – Ezt követte: »Kemény Simon.«
Eredeti dráma 3 felv. Irta Szerkesztői feloldás:
Böhm Gusztáv
Böhm Gusztáv
Szigligeti
, zenéjét szerz. Szigligeti Ede
Huber
K
. Az első mü allegoricus eladása a korona
történetének. Cselekvényét szent István visiója képezi, melyben a három külön
házakból eredt királyok csoportozatai jelennek meg az első király előtt. Azután
Gizela nejével tart a király párbeszédet, melynek alkalmi helyeit, különösen azokat,
melyekben Szerkesztői feloldás:
Huber Károly
Huber Károly
Szigligeti
ügyesen vonatkozik a szintén bajor házból származott Erzsébet királynéra s néhol
ennek valósággal mondott szavát is beszőtte, nagyon megéljenezték, a
Dózsa Györgyből vett fegyvertánczot pedig még meg is
ujráztatta a legnagyobb részt vidékiekből állott közönség. Hasonló
örömnyilatkozatokra nyujtottak alkalmat a »Kemény Simon« hazafias helyei
is. E mvet is Szigligeti Ede
Szigligeti
irta az ismert történelmi alapeszmén. – A szinháznak
legkisebb zuga tele volt közönséggel, csupán a páholyok egy kis része állott,
Szigligeti Ede
Mathild
főherczegnő halála miatt, üresen.” (
VU
1867. 24. sz. jún. 16. 301.)Habsburg–Tescheni Matild Mária