TOMPA MIHÁLY – ARANY JÁNOSNAK
Nem vagyok képes kifejezni: mily megdöbbentő s kínos hatással volt rövid de gyászos
tudósitásod reánk,
n
kik az én kínos és kétes állapotom
miatt,Jegyzet
Nem vagyok képes kifejezni: mily megdöbbentő s kínos hatással volt rövid de gyászos tudósitásod reánk–
AJ
Arany János
Tompá
t 1865. dec. 29-én arról értesítette
Tompa Mihály
Nagyszalontá
ról, hogy Nagyszalonta
Juliska
„tegnap, 28-án éjfélutáni fél kettőkor adta
ki áldott lelkét”. (
AJÖM XVIII. 2029. 673.
) A betegség végének leírását lásd Arany Juliska
Arany László
: Piroska és édes anyja emlékéül.
ALÖM I. 351–352. – Gyulai Szabó Károlynak, 1866. jan. 2.: „Szegény Arany László
Arany Julcsa
dec. 28-án meghalt. Szegény Arany Juliska
János
és neje tegnap érkeztek haza Arany János
Szalontá
ról. Nagyszalonta
János
oda van bánatjában.”
György 1926. (462.) – Arany János
Arany Juliska
apósa, Széll György bárándi ref. lelkész testvérének, Széll Sámuel marosvásárhelyi ref. lelkésznek, 1866. jan.
10.: „Szegény! jobb sorsra méltó fiam eltemette élte boldogítóját, a’ nekünk is
végtelenül kedves Arany Juliska
Arany Juliská
ját, ki Decbr 3.néjjel rá jött görtsökben –
melyeket még leánykorában a’ dunafördőben kapott először – hol mellében, hol gyomrában,
hol minden tagjában szünet nélkül gyötörtetve, – a’ szalontai két orvoshoz,
Arany Juliska
NVárad
ról Nagyvárad
Ercsey
ésLukáts Urak is minden 2–3 napban járulva sem enyhülést, sem szabadulást nem
adhatván az atya, anya és ifj. Ercsey Sándor
László
testvére Dec. 20-tól jelenlétökben összesen
25 nap és éjjel tartott keserves kínok között meghalt Dec.
28-n reg. 1. óra 36. perckor. Arany László
Arany
Ur és Családja még egy napot időzvén a temetés után új év 1- napján, nagy betegen vissza mentek Arany János
Pest
re.” (
Rolla 1944. 76–77.)Budapest
n
különben is mély levertségben vagyunk, s hozzátok, a
kedves Megboldogulttal, igaz baráti szeretet köt bennünket. Keserves sirásra fakadt egész
kis családom; s higyétek el: nem valamely futó szomorúság, de tartós fájdalom lépett
soraiddal fedelünk alá; mint szegény feleségem mondja: megrendült a lelkünk. – Az ember
ilyenkor látja: mennyire szereti, de se meg nem mentheti, se meg nem vigasztalhatja
egymást. Istenem, mily szerencsétlenek is vagyunk mindnyájan! Nem tudunk mit szolni, mit
irni, nem tudjuk mivel nyugasztalni átvert sziveteket. Isten enyhítsen, erősítsen,
támogasson benneteket ez iszonyú csapásban!
Jegyzet
. Hidd el: hogy az orvosok sem tudják: mi bajom és sajátságos,
ördögi szenvedéseimről fogalmuk sincs. Azt is hidd el: hogy nem
félek; félelem helyett – a fizikai izgatottságban – inkább elkeserültség és düh
van lelkemben. Csak végét, végét ez állapotnak! Bármi uton, bármi áron! Se élni, se
halni: valami ez barátom!” (
az én kínos és kétes állapotom miatt– „A hátamban érezhetőbb a nyomás. Nagy dobogásom és lüktetésem van szünet nélkül, nehéz fojtó légzéssel.” (
Tompa
Hőke Lajos putnoki orvosnak, 1865. jan. 14.
TMLev II. 63.) „Régen panaszkodom, hogy lábaim gyengék, hogy
fájnak, ez az állapot lépcsőnkint rosszabb lett s most már ott vagyok: hogy lábaimat
nem, vagy alig használhatom.” (Hőke Lajosnak, 1865. dec. 21.
Ugyanott. 83.) „Nem tartok tőle, vagy inkább nem remélem, hogy e szomorú és
nyomorult állapot gyorsan véget ér; lassu sorvadás, enyészet ez
Tompa Mihály
[szerkesztői feloldás]
…Tompa
Tompa Mihály
Lévay
nak, 1865. dec. 30. Ugyanott 84.)
Betegsége, Lévay József
Joseph Skoda
bécsi orvos megállapítása szerint, hypertrophia cordis (szívtúltengés) volt
(Skoda, Joseph
Tompa
Orbán Ferencnek és Batta Bálintnak, 1866. máj. 9.
Ugyanott 117.).Tompa Mihály