AJOM19

Arany János

-nak 1866. jan. 6-án írt levelének jegyzetét (2031.)

Az öreg zsidó tehát nem késett engem fölkeresni – s bár mondám, hogy a kamat elengedés tárgyában nem vagyok meggyőződve – resteltem tovább „gyesznókodnyi”,

n

Jegyzet

„gyesznókodnyi”

– disznólkodni (tájejtés)

– s megigérem, hogy ha elhozza az irományokat, másnap kifizetem. Úgy is történt, másnap odadtam neki a 800 ftos takarékpénztári könyvet: vegye ki és használja egészséggel; pedig resignálta

n

Jegyzet

resignálta

– átadta (lat.-né.)

nekem a birtokról szóló „archivumot.”

Legbecsesb ezek közt, minden esetre, a mi szerződésünk másik eredetije, mely szintén sept. 20-án kelt, s melyet az E.

Ercsey Jani

Ercsey János

n

Jegyzet

E.Szerkesztői feloldás: Ercsey JaniErcsey János

–

Ercsey János

( (

[szerkesztői feloldás]

1812

[bizonytalan olvasat]

–1882):

Ercsey Sándor

ifj. Ercsey Sándor

és Arany Jánosné Ercsey Julianna testvére, jegyző Sályiban. A XVI. kötet egy levelét tartalmazza és tőle egy,

Arany János

-tól három elveszett levelet említ; a XVII. és a XVIII. egy-egy levelét közli. Kötetünk egy elveszett leveléről tud.

számára, adandó alkalommal, hozzád leküldeni szándékozom. A többinek csupán „historiai” becse vagyon; a mennyiben megtudtam belőlök a birtok 1851 ótai történetét. Ezt, az elveszett levélben leirtam volt körűlményesen, de most restellem az időt tölteni vele. Szóval semmi sincs köztük, a minek „az uradalmi ügyvéd” hasznát vehetné.

Ha igaz volna, hogy

Geyer

Geyer Rudolf

nek a kamat el van engedve, akkor kérlek tedd meg ez utolsó teher kitáblázása

n

Jegyzet

kitáblázása

– A kitáblázás az úgy nevezett betáblázási könyvekben feltüntetett adóssági követelés törlése.

iránti lépéseket is. Egyébiránt

Kralovánszky

Kralovánszky György

n

Jegyzet

KralovánszkyKralovánszky György

– Kralovánszky György (1818–1866. ápr. 2.) pesti ügyvéd. Tekintélyes összegeket hagyományozott az Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak, az írói segélyegyletnek, a Nemzeti Színháznak, a Nemzeti Múzeumnak, az evangélikus gyülekezetnek, az eperjesi evangélikus kollégiumnak, a pesti protestáns árvaintézetnek, a pesti reáltanodának. 10 000 forintot ajánlott föl a kivándorlásnak indult székelyek vagy a moldvai és bukovinai magyarok itthon tartására. Lásd VU 1866. ápr. 15. 15. sz. 173–174.

azt izente nekem a cliensétől, hogy, ha a 703 ft tőke ki van fizetve, így is lehet kérni a kitábláztatást. Nem ártana megkísérteni; ha

Geyer

Geyer Rudolf

csakugyan nem kapott elengedést.

Állapotunk egyhangú és az az egy hang is milyen! Magam is úgy belééltem volt magamat ez egy érzésbe, hogy most erővel kell kibontakoznom belőle, máskép nem jól leszek. Ezért tegnap óta erősen föltettem, hogy elfoglalom lelkemet minél jobban. Azt a gondolatot kerűlöm, nem keresem mint eddig.

n

Jegyzet

Ezért tegnap óta erősen föltettem, hogy elfoglalom lelkemet minél jobban. Azt a gondolatot kerűlöm, nem keresem mint eddig

– Ez a foglalatosság az akadémiai adminisztráció mellett a Shakespeare-fordításokat is jelenthette: a Kisfaludy Társaság a Hamlet fordítását 1866. nov. végén, a János királyét 1867. ápr. 24-én bírálat nélkül fogadta el ( PN 1866. dec. 1ásd Különfélék illetve VU 1867. 219.). Lásd még Bayer 1909.a I. 224–230.; II. 221–228.; Dávidházi 1989. 182. –

Tompa Mihály

nak ezt írja 1866. febr. 18-án (2039.): „Midőn 53-beli rettegéseim most nem rég el kezdettek jőni: egy erős elhatározással kitéptem magamból a gondolkozást bizonyos tárgyról, s bele űltem a gépies foglalkozásba”. Az a gondolat, amelyet

Arany János

nem akart sógorának s barátjának sem megfogalmazni, feltehetőleg kapcsolatban áll azzal, amiről 1853. szept. 1-jén számolt be

Tompa Mihály

nak: „Hej! nekem is a közelebbi 6 nap rettentő volt, azt hittem, kedélyem, lelkem végfelbomlásnak indul; rémitő volt a küzdelem. Ma hála az égnek, jól vagyok. Ne hozzon isten olly napokat rám többé!” ( AJÖM XVI. 548. 296. ) 1868. febr. 14-én küldi majd el neki a Toldi szerelme VI. énekének elején található, „Piroska…. ez a név! jaj nekem, ez a név!” kezdetű és „Soha ne értsd a bút, mely ide van írva: / Vigyük a te részed, mi öregek, sirba.” zárású versszakokat, s így köszöni meg annak fogadtatását: „jól esett, nem hogy megdicséred versemet, mint verset, hanem hogy eléggé kifejeztem, előtted is, azt a mi gyötör, a mi életemet olylyá tette, mintha nem is az élők, hanem a holtak társasága volna már az enyém. Igazán, a halál komoly gondolatja azon naptól fogva lett mindennapi társam” (

Tompa Mihály

nak, 2165. 1868. febr. 27.).

Arany János

az

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

nek itt ki nem mondott gondolatát a kolerajárvány elmúltával fogalmazta meg: „Mi, kik az év elején, barátom, nem bántuk volna, sőt ohajtottuk: bárcsak jőne a halál minél elébb: lásd, e közrémlet idején beléestünk abba a gyöngeségbe, hogy féltünk e rút haláltól.” (

Tompa Mihály

nak, 2066. 1866. nov. 14.)

Széll Kálmán

nak irtam tegnap, de azt nem irtam mert csak ma történt, hogy megvettem a követ. Porosz gránit obeliszk, mint akartam. A véséssel még telik idő; a

Várad

Nagyvárad

ra szállítást belé alkudtam; onnan kell majd tengelyen szállitni haza. Sulyát, bepakolva, 12-14 mázsára tette

Gerenday

Gerenday Antal

,

n

Jegyzet

Sulyát, bepakolva, 12-14 mázsára tette GerendayGerenday Antal

– Gerenday Antal (1818– 1887): kőfaragó, szobrász, Lábatlanon a ref. egyházközség világi gondnoka;

Bajza

Bajza József

,

Egressy Béni

,

Egressy Gábor

,

Garay

Garay János

,

Kisfaludy Károly

, Lendvay Márton,

Lisznyay

Lisznyai Kálmán

,

Pákh

Pákh Albert

,

Szalay László

, Vahot Sándor,

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

sírkövének, a szatmárnémeti Kölcsey-emlékoszlopnak, az érsemlyéni Kazinczy-emléknek elkészítője. Sírkőgyárának történetéről lásd Kemény Mária 1983.

jó erős ökörszekér könnyen elbirja. Annak idejében tudatni fogom, hová lesz

Várad

Nagyvárad

on szállítva. Egy kődarab az egész: azt ugyan el nem tördelik és faragják a szalontai kölykök. Vörösmárványt, hasonló darabot, fele árán vehettem volna, de az hamar pusztúl.

n

Jegyzet

Vörösmárványt, hasonló darabot, fele árán vehettem volna, de az hamar pusztúl

– „1860-ban

Gerenday

Gerenday Antal

úgy hirdet a Pester Lloyd évkönyvben, mint az Első Császári és Királyi Szabadalmazott Márványműgyár (Erste kaiserlichkönigliche

landespriv.

Szerkesztői feloldás: landesprivilegierte

Fabrik für Marmor-erzeugnisse) tulajdonosa. Raktárában gránit, márvány, mészkő és öntöttvas síremlékekből minden fajta megtalálható.

[szerkesztői feloldás]

…

Pest

Budapest

en 3 telephelye van, az egyik a Wurm utcában, a másik a lipótvárosi Árpád utcában, a harmadik a Kerepesi úton. Ezeken kívül ebben az időben Debrecenben és Bécsben is volt lerakata.” Ugyanott 96. (A tanulmány jegyzékében nem szerepel

Arany Juliska

síremléke.)

Várom a

Széll Kálmán

választását a sirversre nézve.

n

Jegyzet

Várom a KálmánSzéll Kálmán válaszát a sirversre nézve

–

Arany János

két verset írt

Juliska

Arany Juliska

sírkövére; szövegüket lásd 1866. jan. 25-én (2035.)

Szél Kálmán

Széll Kálmán

nak írt, elveszett levelének jegyzetében.

Egyébiránt – ezt

Széll Kálmán

nak nem merem irni – noha magam is jobban szeretném a distichonos feliratot: erre nézve egy meggondolandó körülmény van. Isten ne adja, de nincs kivűl a lehetőség határán, hogy azt a föliratot nem lehetne oda tennünk. Mi egy kisded élete: s kéthárom hó alatt nem történhetik-e olyasmi, hogy az a felirat nem

lesz

Beszúrás

alkalmas többé!! Akkor a követ lefaragtatni, vagy plane, költségesen visszaszállíttatni, malheur

n

Jegyzet

malheur

– csapás, szerencsétlenség (fr.)

lenne. Te ezt, finomúl valahogy, érintsd