ARANY JÁNOS – ÓVÁRY LIPÓTNAK
Nehogy úgy járjak, mint a múlt évben, midőn t. i. eredményre várva – mely nem tőlem
függött – még azzal is elkéstem, hogy becses küldeménye vételéről tudósitsam: sietek
most előleg is tudatni, hogy levele (febr. 8-ról
1866.) és küldeménye megérkezett.
Annyit positive irhatok, hogy a M. Akadémiának épen nincs szándéka felhagyni a
Nápolyi okmányok kiadásával, s a történelmi bizottság híven készíti
azokat sajtó alá:tiókat fog tenni, miután az tűnt
ki, hogy az építkezés nagy terheket rótt az Akadémiára.
n
de más részről nem vagyok bizonyos benne, vajon e bizottság a jelen évre
kap-e oly budgetet, hogy egész erővel munkálhasson. Az Akadémia költségvetése sincs
még ez évre megállapítva: február végéig, remélem, ez meglesz, de már is beszélgetik,
hogy az Igazgató Tanács reduJegyzet
a M. Akadémiának épen nincs szándéka felhagyni a Nápolyi okmányok kiadásával, s a történelmi bizottság híven készíti azokat sajtó alá– Vesd össze „Óváry Lipót honfitársunk Nápolyban gondoskodik hazánkat illető oklevelek szerzéséről” (Titoknoki jelentés az Akadémia 1864-65. évi munkálkodásáról ( AJÖM XIV. 122. ); „Nápolyban, e fontos lelőhelyén a hazánkat illető írott emlékeknek mind az Árpádi mind a Vegyes korra nézve, – Óváry Lipót hazánkfia gondoskodik másolatokról, a Bizottság útmutatása szerint. Habár e munka, különböző akadályok miatt, nem haladhat gyorsan: már is érdekes oklevelek jöttek mutatványul, az
I. Károly
és Károly, I.
V. István
közti családi és politikai szövetségre, nemkülönben Durazzo László ellenkirályra vonatkozók. István, V.
Óváry
úr most kirekesztőleg Óváry Lipót
I.
és Károly, I.
II. Károly
nápolyi királyok okmányai másolataival foglalkozik, melyek kimeritése
után Károly, II.
Johanna
és Durazzo László okiratait veendi műbe.” (Függelék a főtitkári
jelentéshez.
Ugyanott 132.)
Johanna, II.
AJ
1865. máj. 13-én
Arany János
Toldy
nak és Toldy Ferenc
Rómer Flóris
nak, a kézirattár őrének írt „Rómer Flóris Ferenc
Óvári Lipót
olaszországi levéltári kutatómunkája és másolásai segélyezése
ügyében” (ugyanott 665.); 1865. okt.
3-án a történelmi bizottságnak az Óváry-féle másolásról
(ugyanott 669.); 1867. febr.
23-án
Óváry Lipót
Óváry
nak egy nápolyi könyvtárban található régi magyarországi térkép
lemásolásáról (ugyanott 215–216.); 1867.
márc. 1-jén
Óváry Lipót
Toldy
nak a nápolyi királyi levéltárral való csereviszonyról
(ugyanott 683.); 1870. szept.
29-én ismét neki Toldy Ferenc
Óváry
újabb oklevélmásolatainak megérkezéséről (ugyanott
715.)
Óváry Lipót
[szerkesztői feloldás]
cn
– Én minden esetre közleni fogom ön becses sorai tartalmát az Akadémiával,
valamint a tört. bizottság eladója Jegyzet
s tervének egyszerűsítése
után 1862 április első napjaiban megkezdik a palota
építését.” – „Végeredményében a palota alapjára befolyt összeg az időközi
kamatokkal s a telekcserével járó nyereséggel együtt 1865-ben 672.398 frt 8 krra rúgott.” – „A heti ülésteremben az első
ülést 1865 ápr. 24-én
tartották meg. A palotát belső gipsz-díszitésének befejeztével ugyanez évben a
decz. 7-én megtartott nagygyűlés keretében
avatták föl. Pótolni és kiegészíteni való még azután is
sok akadt a palotában s Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal építészek csak 1868 tavaszán nyujtják be az
építésre vonatkozó végső elszámolást. Belső
berendezésével és díszítésével együtt az Akadémia palotája kerek számban 800.000
frtba, a bérházzal együtt közel egy millió forintba került s csak a mire az
Akadémia 1881-ben működése 50 éves jubileumának
megülésére készült, sikerült a palotát terhelő adósságokat leróni.”
Divald 1917. 12, 16–17, 19–20. Vesd össze
Hajnóczy 1988.
az építkezés nagy terheket rótt az Akadémiára– „Az építőbizottság
[szerkesztői feloldás]
Friedrich AugustStüler
terve mellett dönt, Stüler, Friedrich August
[szerkesztői feloldás]
...[szerkesztői feloldás]
.[szerkesztői feloldás]
...[szerkesztői feloldás]
...Toldy Ferencz
urralToldy Ferenc
n
is, és rajta leszek,
hogy a kölcsönös számadással tisztába jöhessünk: de ez a procedura is olyan, hogy nem
történik hamar. Az illető bizottság Jegyzet
–Toldy FerenczurralToldy Ferenc
Toldy Ferenc
(1805–1875): 1835 és 1860 között a Magyar Tudós Társaság titkára, 1841-től a Kisfaludy Társaság igazgatója, 1860-tól másodelnöke, 1850-től az esztétika és
az egyetemes irodalomtörténet magán-, 1861-től rendes
tanára. A XV. kötet 4 AJ- és 5 Toldy-levelet ad közre,
aXVI. 1 AJ- és 2 Toldy-levelet tartalmaz.A XVII.
kötet 6 AJ–tól és 6 Toldytól való levelet közöl, a
XVIII.-ban 2 AJ-tól, ebben pedig 12 AJ-tól és 5 Toldytól
való levél szerepel (az utóbbiak közül 1 elveszett).Toldy Ferenc
csakminden
hóban egyszer űl össze; a történelmi osztálynak sincs űlése márcz. 5-ig: becses levele tartalmát csak ekkor
terjeszthetem elő; a bizottság előadójával azonban addig is besSzerkesztői feloldás: csak minden
z
élhetekBeszúrás
[törölt]
« , »n
Jegyzet
a bizottság előadójával azonban addig is beszélhetek– Vesd összes legelső alkalommal fogok[törölt]« , »
AJ
1866. febr. 16-án
Arany János
Toldy Ferenc
hez írt levelével, amely a Regeszta szerint „több ajándékról” szól (
AJÖM XIV. 675.
).Toldy Ferenc
Azon intézeteknek, melylyekkel az Akadémia csereviszonyban áll, a vevény, illetőleg
köszönő levél, csak akkor küldetik el, mikor a Magyar Akadémia részéröl hozzájok
szintén könyvek expediáltatnak;
n
a mi költség kimélés
tekintetéből, csak ritkábban és nagyobb csomagokban történik. Egyes ajándékozoknak,
nevökre czímezve, mindig küldetik köszönő levél innen; nem
rögtön az sem, hanem miután a könyv a havonkint egyszer történni szokott összes
űlésen be lőn jelentve. – Jövő összes űlésben sürgetni
fogom a határozatot, hogy a palota megnyitási emlék érem azon intézeteknek
megküldessék, melyekkel az Akadémia csereviszonyban áll. – Több példány ez aligha lehet, mert az Akadémia nem rendelkezik annyi
fölösleggel, miután már ezreket osztott szét alapitói között.
Jegyzet
expediáltatnak– küldetnek ki (lat.)
Fogadja, igen tisztelt Hazafi, öszinte üdvözlésemet a távolban, s ne vonja meg tőlem
ezután se bizalmát.
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János