TOMPA MIHÁLY – ARANY JÁNOSNAK

Kedves barátom!

Utolsó leveled november 14^kén van írva. Nem tudom: válaszoltam-e már? E dög testtel elmém s lelki tehetségeim is meggyengűlnek. Leveledet ismét átfutom s nehány pontján megjegyzést teszek.

Hála Istennek hogy megmaradtatok;

n

Jegyzet

Hála Istennek hogy megmaradtatok

– tudni illik a pesti kolerajárványban

sőt, a mint látom, valamenynyire üdültök is. Minden nyomor enyhűl, csak az enyém nem. Most is valami szamár elkiáltotta magát az ujságban: hogy jobban vagyok;

n

Jegyzet

Most is valami szamár elkiáltotta magát az ujságban: hogy jobban vagyok

– „(Örvendetes irodalmi hir.) Gömörmegyéből magánuton azon jó hirt veszszük, melynek irodalmunk minden barátja szintén meg fog örvendeni, hogy

Tompa Mihály

ünnepelt költőnk egészségi állapota, mely tisztelinek s barátainak fájdalmára, nehány év óta igen meg volt ingatva, hatalmasan jobbra fordult; testi jóllétének helyreálltával szemlátomást tér vissza élet- és munkakedve is. Adja Isten, hogy mielőbb teljes, jó egészségben üdvözölhessük azon téren, mely visszavonulása óta oly elhagyottan áll!” ( VU 1866. 47. sz. nov. 25. 576.) – „

Tompa Mihály

ról, ez ünnepelt költőrül, kit hosszas betegeskedése a hazai költészet kárára egy időre elnémitott, azon örvendetes hirt hallottuk, hogy egésségi állapota folyvást javúl. Vajha a dalnok, ki egy szomorú korszak fájdalmainak oly nagy szépség elégiákban adott kifejezést, nem sokára a nemzeti örömek ódáit is elzenghetné.” ( FL 1866. nov. 27. Fővárosi hírek. ) – „

Tompa Mihály

ról azon örvendetes hirt hallja a »Fv. Lapok«, hogy egészsége folyvást javul.” ( PN 1866. nov. 28. Különfélék )

ebből egy betű se igaz, s képzelheted boszúságomat.

Azon is igen örűlök: hogy csonka müveidet ki akarod egészitni. Segítsen [törölt]
« a »

A

Beszúrás

polló; de mond meg csak: hogy a Fővár. Lapok nov. 18^ki 264^ik számában, tudtoddal, belegyezéseddel van, a mi irva van?

n

Jegyzet

a Fővár. Lapok nov. 18^ki 264^ik számában, tudtoddal, belegyezéseddel van, a mi irva van?

– „Az irodalom barátai közül sokan kérdezgetik, ha

Pest

Budapest

re jőnek: vajjon

Arany János

megirta-e már a két »Toldi« közép részét: a »Daliás időket?« Vajjon dolgozik-é az »Attilá«-ról zengő hőskölteményen, melynek a »Buda halála « mintegy csak portale-ját képezi? S vajjon be akarja-é fejezni »Bolond Istók«-ot, e sajátszerű zord humorú és a sziv mélyeig ható költeményt, (a mint a mutatványokból is teljes joggal lehet rá elmondanunk,) mely

Arany

Arany János

genialitásának szintén maradandó emléke lesz? E kérdésekre ez a szomorú felelet: »az akadémia aktái alig engedik e nagy költeményekhez férni, s igy azokkal nem ajándékozhatja meg egyhamar a hazai költészetet.« Neki végezni kell azt a munkát, melyet rajta kivűl is elvégezhetne akárhány akadémikus, s e miatt nem jut ahoz, a mit csupán vihetne ki irodalmunk dicsőségére. Vajjon, a sok százezerrel adományzott akadémiától nem várhatja-e meg a nemzet, hogy legelső költőnk állásáról másként gondoskodjék? A költő egy-két barátjától hallottuk, hogy

Arany J.

Szerkesztői feloldás:

Arany János

hajlandóbb volna az akadémiai jegyzőség megürűlt helyét foglalni el, mint a mely több időt engedne költői foglalkozásra. Azon, hogy ez állás nincs jutalmazva úgy, mint a titkári: segithet az akadémia.

Arany

Arany János

minden helyen megérdemli a kivételes jutalmazást, s az akadémia sem igen tudna szűkkeblű lenni oly férfi iránt, ki munkáival meganyi új meg új és hasonlithatlan diadalt szerezhetne a magyar nyelvnek és költészetnek. Csak időt engedjenek neki! A titkári hivatal betöltésére úgyis emlegetnek oly egyént, ki tudományossága, köz- és magánéletbeni nagy műveltsége, a külföldi szokások és tudományos intézetek ismerete folytán erre kiválólag alkalmas lenne. S ez

Rónai

Rónay Jácint

. Bocsánat, hogy ily ügyeket pengetünk; nem tolakodásból tesszük ezt, hanem csupán hangot adunk oly véleményeknek, melyek a magán körökben sokfelé hangzanak. Bevégezetlen nagy költői munkák érdekében kivántunk szólani, s ez kapcsolatban áll az akadémia e belső ügyeivel. Óhajtjuk megérni a hazai költészet e várva várt s csupán

Arany

Arany János

által eszközölhet fényes gazdagodását – ez legyen mentségünk bátorságunkért.” FL 1866. nov. 18. 1083.

Engem az a czikk confundált;

n

Jegyzet

confundált

– megzavart (lat.)

nem érthettem sehogy se; boszankodtam, haragra lobbantam miatta, éretted. Csak nem hatalmaztad meg az illetőt [törölt]
« e »

a

Beszúrás

zt irni; amúgy meg hogy merte volna? Bocsáss meg

János

Arany János

om, ismétlem: hogy egy kis zavarom van már; itél

ő

Beszúrás

tehetségem tévelyeg gyakran; s bizalmam hozzá – a mi a legroszabb – elveszett. Talán itt is bennem van a hiba. –

Isten éltesse derék fiatokat! Bízom benne: hogy leveleim se irva, se nyomva nem kerűlnek soha, senki kezébe. Ez végakaratom is.

n

Jegyzet

Bízom benne: hogy leveleim se irva, se nyomva nem kerűlnek soha, senki kezébe. Ez végakaratom is.

– Vesd össze

Tompa

Tompa Mihály

AJ

Arany János

-nak, 2058. 1866. okt. 10.;

AJ

Arany János

Tompá

Tompa Mihály

nak, 2066. 1866. nov. 14.

Az az örömem van e mélységben: hogy a haza sorsa, e rendkivüli idők, az Országgyűlés, a dolgok folyama s kifejlése, élénken érdekelnek. A kilátás elég szomorú. Én, teljes életemben pesszimista voltam; képzelheted hogy

n

Jegyzet h tint

a jelek, melyeket most látunk, nem fordítottake meg.

Tiszá

Tisza Kálmán

hoz csatlakozom.

n

Jegyzet

TiszáTisza Kálmán hoz csatlakozom

–

Tisza Kálmán

(1830–1902): a Határozati Párt tagja, 1865-től a balközép egyik vezére,

Deák

Deák Ferenc

kiegyezésének ellenzője. 1868. ápr. 2-án pártjával kiadta a bihari programot, amely állást foglalt a közös minisztériumokkal és delegációkkal szemben az önálló magyar hadsereg, pénzügy és kereskedelem megteremtéséért. A Szabadelvű Párt megalakulásával

Tisza

Tisza Kálmán

1875. márc. 2. és okt. 20. között a Wenckheim-kormány belügyminisztere, 1875. okt. 20. és 1887. febr. 11. között miniszterelnök-belügyminiszter, 1887. febr. 11. és 1890. márc. 13. között miniszterelnök. A magyar képviselőház 1866. dec. 1-jén kezdte tárgyalni a nov. 17-i királyi leiratra adandó válaszfölirati javaslatokat. A véglegesen ekkoriban elkülönülő két nagy politikai csoport vezetője,

Deák Ferenc

és

Tisza Kálmán

egyaránt nyújtott be indítványt.

Tisza

Tisza Kálmán

, a balközép vezéralakja azt javasolta, hogy az alkotmányosság teljes visszaállításáig az országgyűlés függessze fel a munkát.

Deák

Deák Ferenc

ugyancsak a jogfolytonosság helyreállítását követelte föliratában, de a közjogi párbeszéd fenntartása érdekében nem kívánt érdemben reagálni az uralkodói leiratban megfogalmazott kifogásokra.

Tisza

Tisza Kálmán

indítványát a Ház dec. 6-án 107:226 arányban elvetette. A kiegyezési tárgyalások sikere azonban továbbra is igen kétségesnek tűnt.

Kedves

János

Arany János

om! ha te strophak-ról beszélsz: tudd meg, hogy én is újra felcsapok literátornak. Mühelyembe téged is beveszlek első legénynek, vagy a mint most nevezik: főmunkatársnak. Nem kivánok többet, mint egyetlen egy szót, még pedig hogy azt, karácsonig hozzám szállitsd.

No, ne [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
ijedj meg; nem olyan bolond beszéd ez, mint látszik. Tehát érthetöen s röviden:

Több évvel ezelött a

Heckenast

Heckenast Gusztáv

[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
felszólítására irni kezdtem én egy könyvet Nők számára; Olvasó- és imakönyv-féle valamit.

n

Jegyzet

irni kezdtem én egy könyvet Nők számára; Olvasó- és imakönyv-féle valamit

– A könyv Olajág. Elmélkedések, fohászok és imák. Hölgyek számára olvasó- és imakönyvül címmel jelent meg (

Pest

Budapest

, 1867).

Egész czíme:

O O O. elmélkedések, imák és fohászok. Nők számára irta

T. M.

Tompa Mihály

A könyv – versben s prozában, – csaknem egészen készen volt, mikor a betegség meglepett; most eszembe juttatta a szükség. Mert szeretett barátom! Nagyon elszegényedtünk, jó gazdák sohse voltunk, de e fatumban, orvos, patika, fördő, utazás sat tönkre tett egészen; nyakig sülyedtem az adósságba; két káplánt kell tartanom, s papságom egy szegény, nyomorult papsággá devalválódott. Hja! hát még ezután! hát majd szegény, koldús özvegyem….!!!

Azonban mindez zárjel közt s mintegy akaratom ellen van elmondva; térjünk vissza a könyvre. Tehát eszembe jutott, s elvettem a kéziratot, nagy erőfeszítéssel némileg rendbe szedtem, de pap létemre is, megkeresztelni nem tudom; a három O O O helyére egy szó kellene főczím gyanánt. Egy, nem czifra, de elég vonzó, költői, illő szó. Erre nem akadok sehogyse. Próbáltam sokat: Repkény, Kalász, Szövétnek, Zászló, Szivárvány, Viszhang, Forrás,

Sajka

Beszúrás

, Vitorla, Tükör, Csermely sat sat. Olyat szeretnék: mi a felfelé-emelkedés észméjét

[!]

[sic!]

fejezné ki, mint a repkény, szivárvány, szökkút, tűz-láng, vagy mi a guta.

Egy szót tehát kedves

János

Arany János

om. Különben több poéta embert is felszólitok s végre is akad valahonnan.

n

Jegyzet

több poéta embert is felszólitok s végre is akad valahonnan

–

Tompa

Tompa Mihály

AJ

Arany János

mellett (lásd még hozzá írt 2074. 1866. dec. 11-i és 2075. dec. 12-i levelét) a következőktől kért tanácsot:

,

,

,

,

, Orbán Ferenc. Lásd leveleiket 1867. jan. 13. és márc. között ( TMLev II. 160–178.).

Úgy-e: csínosan, okosan, ügyesen, szerényen, [törölt]
« Nömnek »
ajánlhatom „Nömnek” a könyvet?

Hanem elég lesz; kifáradtam. Lelkünk egész szeretetével ölelünk benneteket; boldog ünnepet, vígabb új évet. Mond meg a kedves komámasszonynak: hogynőm megvan. Csak is ennyi: hogy megvan. Forrón öleli.

Mégegyszer Isten veletek!

Hanva, dec. 5. 1866.

hív barátod

Miska

Tompa Mihály

AJOM19

Megjegyzések: