Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – TOMPA MIHÁLYNAK
Pest
Budapest
, dec. 8. 1866.  
  Kedves barátom,  
  Nehogy úgy járjak mint közelebb, mikor egy öreg hó mulva válaszoltam leveledre: fogom a penna végit és firkantok hevenyében nehány sort. Deus mihi haec o
[törölt]
« c »
t
Beszúrás
ia fecit,
n
Jegyzet
Deus mihi haec otia fecit
– „O Meliboee, deus nobis haec otia fecit” (
Vergilius
Vergilius Maro, Publius
: Eklogák 1. 1. 6.). „Óh Meliboeus, egy isten adott nekem ily nyugodalmat” (Lakatos István ford.)
lévén ma pápista ünnep;
n
Jegyzet
lévén ma pápista ünnep
– dec. 8.: Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának napja
én ís megbicsakoltam magam, hogy ma délelőtt nem megyek hívatalba, pedig volna dolgom elég. Azonban ez után még több lesz, közeledvén a nagy gyűlések; akkor igazán nem irhatnék.  
  Hogy novemberi levelemre válaszoltál volna, azt nem sejtettem; egyébiránt az nem tesz semmit: irunk mikor lehet, úgy a mint lehet; azért jó barátok maradunk.  
  Ez a december, sötét napjaival visszaemlékezéseivel az én sebemet is föltépte....
n
Jegyzet
Ez a december, sötét napjaival visszaemlékezéseivel az én sebemet is föltépte....
Arany Juliska
Arany Juliska
1865. dec. 28-án halt meg
Nem igen mertem örülni annak a hirlapi ευαγγέλιοv-nak
n
Jegyzet
Nem igen mertem örülni annak a hirlapi ευαγγέλιοv-nak se
– Lásd
Tompa
Tompa Mihály
AJ
Arany János
nak, 2069. 1866. dec. 5.; ευαγγέλιοv-nak: evangéliumnak, azaz jó hírnek (gör.).
se; én szerettem volna örűlni, de valami olyas háborgatott, hogy
Pákh
Pákh Albert
mondva-csinálja azt a tréfát. Nem úgy volt, őt is rászedték.
n
Jegyzet
Nem úgy volt, őt is rászedték.
– „(
Tompa Mihály
Tompa Mihály
) egészségi állapotára vonatkozó multkori örvendetes hirünk, fájdalom, nem valósul. Előttünk fekszik a beteg költőnek egy nov. 27-diki sajátkezü levele, melyben többi között irja: »Baráti meleg megemlékezésed jól esett, de roszul vagy tudósitva, s a közvélemény, mely ugyis
[szerkesztői feloldás]
igy is
hypochondriával
[szerkesztői feloldás]
hypocondriával
gyanusit,
[szerkesztői feloldás]
, nélkül
[szerkesztői feloldás]
félrevezetve
[szerkesztői feloldás]
s még bolondabbá téve
. Igaz baráti kérésem ez: huzd vissza a jövő számban ezen boszantó mendemondát, oly egyenesen és határozottan, mint a mily
[szerkesztői feloldás]
amely
melegséggel tudattad az általad szivesen óhajtott, de hazug hirt.« – Valóban nehezünkre esik, tisztelt barátunknak e kivánságát teljesiteni. De bizton hiszszük, hogy e hirt is meg fogjuk végre czáfolhatni.” ( VU 1866. 48. dec. 2. 588.;
Tompa
Tompa Mihály
Pákh Albert
Pákh Albert
nek, 1866. nov. 27. TMLev II. 141. A különbségeket szögletes zárójel mutatja.)
Azonban, adja Isten, hogy egy közelebbi hasonló hir legyen igaz!  
  Mit beszélsz te, hogy én írtam vagy irattam volna valamit a Fővárosi Lapokba? Egy számát se láttam, mióta a Koszorú – s igy a csere, megszűnt. Azt, a mire hívatkozol, még ezután fogom megkerestetni, hogy lássam hát, miben botránkoztál meg. Én rólam, barátom, irhatnak akármit: én oly idegen vagyok a mai irodalomban, mint
Tinódi Sebestyén
Tinódi Lantos Sebestyén
. Hacsak a P. Naplóban vagy Honban nincs valami: én nem tudok róla semmit. S kivel beszélek én, az afféléket irók k
ö
Beszúrás
zzűl. Senkivel, soha!  
  Most összes firkáimat eladtam
Ráth Mór
Ráth Mór
nak, 8 esztendőre.
n
Jegyzet
Most összes firkáimat eladtam
Ráth Mór
Ráth Mór
nak, 8 esztendőre
– Vesd össze
AJ
Arany János
Ercsey Sándor
ifj. Ercsey Sándor
nak, 2053. 1866. aug. 20. és
Ráth Mór
Ráth Mór
nak, 2135. 1867. dec. 15.
Arany János
Arany János
összes müveit
Ráth Mór
Ráth Mór
nemsokára diszes kiadásban közzé teendi.” ( PN 1866. dec. 6. Különfélék ); „A napokban küldettek szét
Ráth Mór
Ráth Mór
előfizetési ivei
Arany János
Arany János
összes költeményeire, melyek kettős kiadásban jelennek meg.” ( PN 1866. dec. 8. ). „(Arany János összes költői müvei) nemsokára diszes kiadásban fognak megjelenni. E nevezetes irodalmi hirt jelenti egy
Ráth Mór
Ráth Mór
által kiadott előfizetési fölhivás, melynek bevezetését maga a költő irta, s igy hangzik: »Szerződésim lejártával végre azon helyzetbe juték, hogy eddigi költeményeim összes kiadását magam nyujthatom a közönségnek. Az előbbi részletes kiadványokból némelyik épen nem, más csupán gyüjtelékben, vagy alakra, nagyságra egymástól különböző kiállításban lévén kapható: kedves dolgot véltem cselekedni, ha az elszórt darabok egyforma, összes uj kiadásban megszerzését lehetővé teszem e költemények barátira nézve. Érlelte elhatározásom a gondolat, hogy most még a rendezés, sajtó alá készítés munkáját személyesen végezhetem, s legalább egy összes kiadás szerzői javitó gondjaim alatt jelenik meg. Később ki tudja, tehetném- e, s meddig? De a mi főkép e lépésre birt – azt sem hallgatom el. Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemü, terhes foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek, mert . . . . vita brevis, ars longa. A közönség ez összes kiadás pártolásával, közelebb juttatna ohajtott czélomhoz, miután a kiadó érdeke bizonyos arányban az enyém is. Kelt
Pest
Budapest
en,decz. 1-én, 1866.
Arany János
Arany János
.« – Ugy hiszszük, e felhivás közlése elegendő lesz a közönség figyelmét és részvétét fölkelteni; a legnagyobb magyar műköltő nem szorul ajánló dicséretekre, s itt még csak azt emlitjük meg, hogy
Arany
Arany János
költeményeinek ez első teljes kiadása a legnagyobb gonddal van kiállitva, s kétféle alakban fog napvilágot látni. Egyik a 6 kötetes kis 8-ad rét, kézi kiadás mintegy 100 iven; másik albumszerű nagy 4-ed rétben mintegy 50 iven, mindkettő a költő fényképével. Az előfizetési ár mindkét kiadásban 6 forintra van határozva. A kisebb kiadásból két kötet már megjelent, a többi, valamint a nagy kiadás február végeig kikerül sajtó alul.” ( VU 1866. 49. sz. dec. 9. 600.)
AJ
Arany János
idézett szövege részletesebb felvilágosításokkal jelent meg a VU karácsonyi számában: „
Arany János
Arany János
költeményeinek ezen első teljes kiadása a legnagyobb gonddal van kiállitva és kétféle alakban fog megjelenni. Kis 8-adrét, körülbell 100 ívnyi diszes kézi kiadásban a költő kis fényképezett arczképével, és Album-szerű körülbelűl 50 ivnyi egy kötetes kiadásban, a költő nagy fényképezett arczképével. A kis 8-adrét kiadás hat kötetre van beosztva. Az I–II. kötet a Kisebb Költeményeket hozza, nevezetes bővitéssel. Az I-be fel van véve szerzőnek az előbbi kiadásokban meg nem jelent – a II-ba azóta irt számos költeménye; részint olyanok is, melyek sehol sem láttak világot. – A III-ik kötet a kétToldit, a IV-ik kötet Buda halálát, Murány ostromával, az V-ik az Elveszett alkotmányt és Nagyidai czigányokat, végre a VI-ik kötet „Töredékes holmi” czimen részint szerzőnek nagyobb, vagy magukban is érdekes töredékeit, részint bevégzett munkákat is, melyek a kisebb költemények közé nem voltak felvéve. Az egy kötetes Album-kiadásban ezen 6 kötet tartalma minden hiány nélkül fel van véve. Megrendelési feltételek.
Arany János
Arany János
Összes Költeményeinek előfizetési ára mindkét kiadásban 6 forintra van meghatározva, mely összeg vagy készpénzül küldhet be, vagy aláirás utján biztositható. A kézi kiadásra azonban két, három forintos részletben is előfizethetni, oly formán, hogy az első két kötet átvételével 3 forint, és a 3-ik és 4-ik kötet átvételével ismét 3 forint lesz fizetendő. Az egykötetes kiadás egyszerre 1867-iki február végén fog megjelenni. A hat kötetes kiadásból pedig két kötet már megjelent; a 3-ik és 4-ik kötet 1867-iki januárban, az 5-ik és 6-ik kötet 1867-iki február végével fog kiadatni. Kik az egyik, vagy a másik kiadásra, vagy vegyesen mindkettőre 10 előfizett kegyeskednek gyüjteni, egy választásuk szerinti tiszteletpéldányt nyernek a nagy vagy kis kiadásból, vagy
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
összes költeményeinek négy kötetes legújabb kiadásából. 1924 (1–2)
RÁTH MÓR.
Ráth Mór
( VU 1866. 51. sz. dec. 23. 630.)
Arról is irhatnak már eleget. Mondhatják, hogy ezt, vagy azt a rosz darabot, azt a sok töredéket nem kellett volna fölvenni. Mondhatják, hogy várni kellett volna, míg Toldi kész, meg Csaba. Mondhatják, hogy az egész lim-lom kiment már dívatból – túlszárnyalta az idő. Mit bánom én! Szeretnék menekűlni ettől a nem nekem való hívataltól; szeretnék már meghúzódni a magam szegénységében, s hátralevö kevés időmet, magam szabadjában használni fel. Szidnak, hogy keveset irtam: de barátom, annyi és mindig oly terhes hivatal mellett nem elég az? Jegyzőség, professorság, szerkesztés – titoknokság! mind egy egész embert kiván; napról napra elfoglal, nyűgöz, bosszant, lelket öl. Mi marad aztán poétáskodni? s hol marad a kellő nyugalom? –
Ráth
Ráth Mór
felszólitott, meglehetősen fizet: miért ne állitnám glédába egyszer rongyos vitézeimet?
n
Jegyzet
miért ne állitnám glédába egyszer rongyos vitézeimet?
– Vesd össze
Petőfi
Petőfi Sándor
: Rongyos vitézek.
 
  Hogy a haza sorsa oly élénken érdekel: örlűj neki, az jó jel,
Teleki
Teleki László
verse szerint is
n
Jegyzet
Hogy a haza sorsa oly élénken érdekel: örűlj neki, az jó jel,
Teleki
Teleki László
verse szerint is
- Ez feltehetőleg
Teleki László
Teleki László
(1810–1861) Éljen a haza című verse (Balássy Dénes: Gróf Teleki László kiadatlan költeménye, Figyelő, 1880. IX. köt. 74–75.). Közlője szerint szerzője „épen az előtt” írta 1860-ban, „mielőtt
Beust
Beust, Friedrich Ferdinand von
gróf által, a br.
Orczyné
Orczy Istvánné Lipthay Auguszta
családi ünnepélyére rándulván,
Drezdá
Drezda
ban elfogatott volna.” A szöveg „a rokonok által egykor leiratván” jutott hozzá; hozzátehetjük, hogy kéziratban titkon
AJ
Arany János
is megkaphatta, bár erre nézve semmilyen dokumentumot nem ismerünk. A SzF szerkesztőjeként
Teleki László
Teleki László
1861. máj. 7-ihalálát
Németh G. Béla
Németh G. Béla
jegyzete szerint ( AJÖM XII. 605.) „híressé lett szentenciaszerű mondattal”, gyászkeretben közölte: „
TELEKI LÁSZLÓ
Teleki László
MEGHALT.
TELEKI LÁSZLÓ
Teleki László
NEM HAL MEG SOHA.” ( 1861. máj. 16. I. 28. sz. 447.); ugyanebben a számban (440.) Régi keserv, új gyász cím alatt először jelentette meg 1856-ban írt (1867-től Néma bú című), „Halnak, halnak, / Egyre halnak, / Színe lángja a magyarnak” kezdetű versét (vesd össze AJÖM I. 496.),
Teleki
Teleki László
t pedig „feledhetetlen” írónak nevezte ( 1861. máj. 30. I. I. 30. sz. 468.).
AJ
Arany János
„a kiegyezést megelőző vitákban szíve szerint
Teleki László
Teleki László
oldalán állt; s haláláig gyászolta ezt az elfojtott személyiségével oly rokon, rendkívüli embert.” ( Keresztury 1987. 441.) Az „Éljen a haza” nemcsak a hosszú vers címe, hanem egyik refrénje is. Mutatványként három strófája:
 
 
  S midőn honért és jó ügyért,
  Küzdnünk kellett s áldozni vért,
  Felkölt minden, s hittel hódol
  Mind bajnok ln, ki honfi volt,
  Éljen a haza!
 
 
  S midőn oroszt hívott osztrák,
  S borostyánink eltiporták:
  Vérpadokról a daliák,
  Hagyományul kiáltották:
  „Éljen a haza!”
 
 
 
[szerkesztői feloldás]
S ha majd otthon feledtetünk:
  Tört szívvel is példák legyünk!
  Honé legyen ne csak éltünk:
  Hitünk, szívünk, üdvünk, lelkünk!
  Éljen a haza!
 
 
Ösmered azt?… Én alig érek rá, hogy érdeklődjem: én csak a magam jármával vesződöm. Még nem láttam az új országház belsejét.
n
Jegyzet
Még nem láttam az új országház belsejét
– A Főherceg Sándor utcában található, Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz országházat (ma Olasz Kultúrintézet, Bródy Sándor u. 8.) 1865. szept. 11-én kezdték el építeni ( VU 1865. 40. sz. okt. 1. 504.). A képviselőház először 1866. ápr. 14-én ülésezett itt ( VU 1866. 15. sz. ápr. 15. 181.).
Egy meggyőződésem van: hogy a magyart nem lehet csakugy spongyiával letörölni a föld szinéről. Ez nyugtat némileg, a nem sokára bekövetkezhető válság irányában. Tűrtünk eleget, tűrni fogunk talán többet, és tűrjenek a hátul maradók ís.  
  Könyved czímét illetleg csak azt mondhatom, hogy az általad közlöttek egyike sem tetszik nekem. Mindazáltal nem hiszem, hogy adhassak jobbat. Egy ötletem épen most szökik agyamba. Ide írom. Csak azt nem tudom: nincs-e már olyan. Emelkedő, tiszta stb. kellene. Poétai, és kenetteljes, úgy-e? én ezt gondolnám: Á L O Ë ,
n
Jegyzet
Á L O Ë
– A liliommal rokon dísz- ill. gyógynövény; vesd össze Zsolt 45:9; Jn 19:39.
elmélkedések, imák és fohászok. Ha tudniillik nem akarnád még ó-papiasabban: Lelki áloë  
  De kisért valami homályos emlékezet, hogy volt már ilyen, az „Aranycsésze” stb. korában.
n
Jegyzet
az „Aranycsésze” stb. korában
Ónodi Sámuel (1720 k. –1783) ref. esperes: A szentek imádságaikkal, mint valamely jó illatokkal tellyes arany csésze, avagy az ó és uj testámentomi szenteknek fohászkodásaikból stb. (1750)
 
  Az ajánlást… miért ne?  
  Állapotunk – a rendes. Nem sok egészség; nem sok nyugalom; öröm oly aprócsepr öröm is, minél kevesebb: de semmi tűrhetetlen. Unokámat egészségesnek irja apja; jár, de még nem beszél. Isten áldjon meg benneteket mind a két balzsamos kezével!
n
Jegyzet
Isten áldjon meg benneteket mind a két balzsamos kezével!
– Vesd össze „Sem más isteni kéz mennyei balzsama” (
Berzsenyi
Berzsenyi Dániel
: A remete…).
 
  igaz barátod  
 
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
 
 
Pest
Budapest
, dec. 8. 1866.  
  dátum van kettő is. Szórakozásomban itt kezdtem irni, és sajnáltam eldobni a papirt. A tiéden néha egy sincs: így hát quittek vagyunk.  
 

Megjegyzések:

Válasz
Tompa
Tompa Mihály
1866. dec. 5-i levelére (2069.)