Nehogy úgy járjak mint közelebb, mikor egy öreg hó mulva válaszoltam leveledre: fogom a
penna végit és firkantok hevenyében nehány sort. Deus mihi haec
o
[törölt]
« c »t
ia
fecit,Beszúrás
n
lévén
ma pápista ünnep;Jegyzet
Deus mihi haec otia fecit– „O Meliboee, deus nobis haec otia fecit” (
Vergilius
:
Eklogák 1. 1. 6.). „Óh Meliboeus, egy isten adott nekem ily
nyugodalmat” (Lakatos István ford.)Vergilius Maro, Publius
n
én ís megbicsakoltam magam, hogy ma
délelőtt nem megyek hívatalba, pedig volna dolgom elég. Azonban ez után még több lesz,
közeledvén a nagy gyűlések; akkor igazán nem irhatnék.
Jegyzet
lévén ma pápista ünnep– dec. 8.: Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának napja
Hogy novemberi levelemre válaszoltál volna, azt nem sejtettem; egyébiránt az nem tesz
semmit: irunk mikor lehet, úgy a mint lehet; azért jó barátok maradunk.
Ez a december, sötét napjaival visszaemlékezéseivel az én sebemet is
föltépte....
n
Nem igen mertem örülni annak a hirlapi ευαγγέλιοv-nak
Jegyzet
Ez a december, sötét napjaival visszaemlékezéseivel az én sebemet is föltépte....–
Arany Juliska
1865. dec. 28-án halt
megArany Juliska
n
se; én szerettem volna örűlni, de
valami olyas háborgatott, hogy Pákh
mondva-csinálja azt a tréfát. Nem úgy volt, őt is
rászedték.Pákh Albert
n
Azonban, adja Isten, hogy egy közelebbi
hasonló hir legyen igaz!
Jegyzet
hypochondriával
gyanusit,
félrevezetve . Igaz baráti kérésem ez: huzd vissza a jövő számban ezen
boszantó mendemondát, oly egyenesen és határozottan, mint a mily
melegséggel tudattad az általad szivesen
óhajtott, de hazug hirt.« – Valóban nehezünkre esik, tisztelt barátunknak e
kivánságát teljesiteni. De bizton hiszszük, hogy e hirt is meg fogjuk végre
czáfolhatni.” (
VU
1866. 48. dec. 2. 588.;
Nem úgy volt, őt is rászedték.– „(
Tompa Mihály
)
egészségi állapotára vonatkozó multkori örvendetes hirünk, fájdalom, nem valósul.
Előttünk fekszik a beteg költőnek egy nov. 27-diki sajátkezü levele, melyben többi között irja: »Baráti meleg
megemlékezésed jól esett, de roszul vagy tudósitva, s a közvélemény, mely ugyis
Tompa Mihály
[szerkesztői feloldás]
igy is[szerkesztői feloldás]
hypocondriával[szerkesztői feloldás]
, nélkül[szerkesztői feloldás]
–[szerkesztői feloldás]
s még bolondabbá téve[szerkesztői feloldás]
amelyTompa
Tompa Mihály
Pákh Albert
nek, 1866. nov. 27.
TMLev II. 141. A különbségeket
szögletes zárójel mutatja.)Pákh Albert
Mit beszélsz te, hogy én írtam vagy irattam volna valamit a Fővárosi Lapokba?
Egy számát se láttam, mióta a Koszorú – s igy a
csere, megszűnt. Azt, a mire hívatkozol, még ezután fogom megkerestetni, hogy lássam
hát, miben botránkoztál meg. Én rólam, barátom, irhatnak akármit: én oly idegen vagyok a
mai irodalomban, mint
Tinódi Sebestyén
. Hacsak a P. Naplóban vagy Honban nincs
valami: én nem tudok róla semmit. S kivel beszélek én, az afféléket irók
kTinódi Lantos Sebestyén
ö
zzűl. Senkivel, soha!
Beszúrás
Most összes firkáimat eladtam
Ráth Mór
nak, 8 esztendőre. Ráth Mór
n
Arról is irhatnak már eleget. Mondhatják, hogy
ezt, vagy azt a rosz darabot, azt a
sok töredéket nem kellett volna fölvenni. Mondhatják, hogy
várni kellett volna, míg Toldi kész, meg Csaba. Mondhatják, hogy
az egész lim-lom kiment már dívatból – túlszárnyalta az idő. Mit bánom én! Szeretnék
menekűlni ettől a nem nekem való hívataltól; szeretnék már
meghúzódni a magam szegénységében, s hátralevö kevés időmet, magam szabadjában használni
fel. Szidnak, hogy keveset irtam: de barátom, annyi és mindig oly
terhes hivatal mellett nem elég az? Jegyzőség, professorság,
szerkesztés – titoknokság! mind egy egész embert kiván; napról
napra elfoglal, nyűgöz, bosszant, lelket öl. Mi marad aztán poétáskodni? s hol marad a
kellő nyugalom? – Jegyzet
Most összes firkáimat eladtam– Vesd összeRáth Mórnak, 8 esztendőreRáth Mór
AJ
Arany János
Ercsey Sándor
nak,
2053.
1866. aug. 20. és ifj. Ercsey Sándor
Ráth Mór
nak,
2135.
1867. dec. 15. „Ráth Mór
Arany János
összes müveit
Arany János
Ráth Mór
nemsokára
diszes kiadásban közzé teendi.” (
PN
1866. dec. 6.
Különfélék
); „A napokban küldettek szét Ráth Mór
Ráth Mór
előfizetési ivei
Ráth Mór
Arany János
összes
költeményeire, melyek kettős kiadásban jelennek meg.”
(
PN
1866. dec. 8.
).
„(Arany János összes költői müvei) nemsokára diszes kiadásban fognak
megjelenni. E nevezetes irodalmi hirt jelenti egy Arany János
Ráth Mór
által kiadott előfizetési fölhivás, melynek
bevezetését maga a költő irta, s igy hangzik: »Szerződésim lejártával végre azon
helyzetbe juték, hogy eddigi költeményeim összes kiadását magam
nyujthatom a közönségnek. Az előbbi részletes kiadványokból némelyik épen nem, más
csupán gyüjtelékben, vagy alakra, nagyságra egymástól különböző kiállításban lévén
kapható: kedves dolgot véltem cselekedni, ha az elszórt darabok egyforma, összes uj
kiadásban megszerzését lehetővé teszem e költemények barátira nézve. Érlelte
elhatározásom a gondolat, hogy most még a rendezés, sajtó alá készítés munkáját
személyesen végezhetem, s legalább egy összes kiadás szerzői javitó gondjaim alatt
jelenik meg. Később ki tudja, tehetném- e, s meddig? De a mi főkép e lépésre birt –
azt sem hallgatom el. Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemü, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek, mert . . .
. vita brevis, ars longa. A közönség ez összes kiadás pártolásával, közelebb
juttatna ohajtott czélomhoz, miután a kiadó érdeke bizonyos arányban az enyém is.
Kelt Ráth Mór
Pest
en,decz. 1-én, 1866.
Budapest
Arany János
.« – Ugy hiszszük, e felhivás közlése elegendő lesz a
közönség figyelmét és részvétét fölkelteni; a legnagyobb magyar műköltő nem szorul
ajánló dicséretekre, s itt még csak azt emlitjük meg, hogy Arany János
Arany
költeményeinek ez első
teljes kiadása a legnagyobb gonddal van kiállitva, s kétféle alakban fog napvilágot
látni. Egyik a 6 kötetes kis 8-ad rét, kézi kiadás mintegy 100 iven; másik
albumszerű nagy 4-ed rétben mintegy 50 iven, mindkettő a költő fényképével. Az
előfizetési ár mindkét kiadásban 6 forintra van határozva. A kisebb kiadásból két
kötet már megjelent, a többi, valamint a nagy kiadás február végeig kikerül sajtó
alul.” (
VU
1866. 49. sz. dec. 9. 600.)
Arany János
AJ
idézett
szövege részletesebb felvilágosításokkal jelent meg a
VU karácsonyi számában:
„Arany János
Arany János
költeményeinek ezen első teljes kiadása a legnagyobb gonddal van kiállitva és
kétféle alakban fog megjelenni.
Kis 8-adrét, körülbell 100 ívnyi diszes
kézi kiadásban a költő kis fényképezett arczképével, és
Album-szerű körülbelűl 50 ivnyi egy kötetes kiadásban, a költő nagy fényképezett
arczképével.
A kis 8-adrét kiadás hat kötetre van beosztva. Az I–II. kötet
a Kisebb Költeményeket hozza, nevezetes bővitéssel. Az I-be fel van
véve szerzőnek az előbbi kiadásokban meg nem jelent – a II-ba azóta irt számos
költeménye; részint olyanok is, melyek sehol sem láttak világot. – A III-ik
kötet a kétToldit, a IV-ik kötet Buda halálát, Murány
ostromával, az V-ik az Elveszett alkotmányt és
Nagyidai czigányokat, végre a VI-ik kötet „Töredékes
holmi” czimen részint szerzőnek nagyobb, vagy magukban is érdekes
töredékeit, részint bevégzett munkákat is, melyek a kisebb költemények közé nem
voltak felvéve.
Az egy kötetes Album-kiadásban ezen 6 kötet tartalma
minden hiány nélkül fel van véve.
Megrendelési
feltételek.
Arany János
Arany János
Összes Költeményeinek előfizetési ára mindkét kiadásban 6 forintra
van meghatározva, mely összeg vagy készpénzül küldhet be, vagy aláirás utján
biztositható. A kézi kiadásra azonban két, három forintos részletben is
előfizethetni, oly formán, hogy az első két kötet átvételével 3 forint, és a
3-ik és 4-ik kötet átvételével ismét 3 forint lesz fizetendő.
Az
egykötetes kiadás egyszerre 1867-iki
február végén fog megjelenni. A hat kötetes kiadásból pedig két
kötet már megjelent; a 3-ik és 4-ik kötet 1867-iki januárban, az 5-ik és 6-ik kötet 1867-iki február végével fog
kiadatni.
Kik az egyik, vagy a másik kiadásra, vagy vegyesen mindkettőre
10 előfizett kegyeskednek gyüjteni, egy választásuk szerinti tiszteletpéldányt
nyernek a nagy vagy kis kiadásból, vagy Arany János
Vörösmarty
összes költeményeinek négy
kötetes legújabb kiadásából.
1924 (1–2)
Vörösmarty Mihály
RÁTH MÓR.
”
(
VU
1866. 51. sz. dec. 23.
630.)
Ráth Mór
Ráth
felszólitott, meglehetősen fizet: miért ne állitnám glédába egyszer rongyos
vitézeimet?Ráth Mór
n
Jegyzet
miért ne állitnám glédába egyszer rongyos vitézeimet?– Vesd össze
Petőfi
: Rongyos
vitézek.
Petőfi Sándor
Hogy a haza sorsa oly élénken érdekel: örlűj neki, az jó jel,
Teleki
verse szerint
isTeleki László
n
Ösmered azt?… Én alig érek rá, hogy érdeklődjem: én csak a magam
jármával vesződöm. Még nem láttam az új országház belsejét.Jegyzet
Hogy a haza sorsa oly élénken érdekel: örűlj neki, az jó jel,- Ez feltehetőlegTelekiverse szerint isTeleki László
Teleki László
(1810–1861) Éljen a haza című verse (Balássy Dénes: Gróf Teleki László kiadatlan
költeménye,
Figyelő, 1880. IX.
köt. 74–75.). Közlője szerint szerzője „épen az előtt” írta 1860-ban, „mielőtt Teleki László
Beust
gróf által, a br.
Beust, Friedrich Ferdinand von
Orczyné
családi ünnepélyére rándulván, Orczy Istvánné Lipthay Auguszta
Drezdá
ban
elfogatott volna.” A szöveg „a rokonok által egykor leiratván” jutott hozzá;
hozzátehetjük, hogy kéziratban titkon Drezda
AJ
is megkaphatta, bár erre nézve semmilyen dokumentumot nem
ismerünk. A SzF szerkesztőjeként Arany János
Teleki László
1861. máj. 7-ihalálát Teleki László
Németh G. Béla
jegyzete
szerint (
AJÖM XII. 605.) „híressé lett
szentenciaszerű mondattal”, gyászkeretben közölte: „Németh G. Béla
TELEKI LÁSZLÓ
MEGHALT. Teleki László
TELEKI LÁSZLÓ
NEM HAL MEG
SOHA.” (
1861. máj. 16. I.
28. sz. 447.); ugyanebben a számban (440.) Régi keserv,
új gyász cím alatt először jelentette meg 1856-ban írt (1867-től
Néma bú című), „Halnak, halnak, / Egyre halnak, / Színe lángja a
magyarnak” kezdetű versét (vesd össze
AJÖM I.
496.), Teleki László
Teleki
t pedig „feledhetetlen” írónak nevezte (
1861. máj. 30. I. I. 30. sz.
468.). Teleki László
AJ
„a
kiegyezést megelőző vitákban szíve szerint Arany János
Teleki László
oldalán állt; s haláláig
gyászolta ezt az elfojtott személyiségével oly rokon, rendkívüli embert.”
(
Keresztury 1987. 441.) Az
„Éljen a haza” nemcsak a hosszú vers címe, hanem egyik refrénje
is. Mutatványként három strófája:
Teleki László
n
Egy meggyőződésem van: hogy a magyart nem lehet csakugy spongyiával letörölni a föld
szinéről. Ez nyugtat némileg, a nem sokára bekövetkezhető válság irányában. Tűrtünk
eleget, tűrni fogunk talán többet, és tűrjenek a hátul maradók ís.
Jegyzet
Még nem láttam az új országház belsejét– A Főherceg Sándor utcában található, Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz országházat (ma Olasz Kultúrintézet, Bródy Sándor u. 8.) 1865. szept. 11-én kezdték el építeni ( VU 1865. 40. sz. okt. 1. 504.). A képviselőház először 1866. ápr. 14-én ülésezett itt ( VU 1866. 15. sz. ápr. 15. 181.).
Könyved czímét illetleg csak azt mondhatom, hogy az általad közlöttek egyike sem tetszik
nekem. Mindazáltal nem hiszem, hogy adhassak jobbat. Egy ötletem épen most szökik
agyamba. Ide írom. Csak azt nem tudom: nincs-e már olyan. Emelkedő, tiszta stb. kellene.
Poétai, és kenetteljes, úgy-e? én ezt gondolnám: Á L O Ë ,
n
elmélkedések, imák és fohászok. Ha tudniillik nem akarnád még
ó-papiasabban: Lelki áloë…
Jegyzet
Á L O Ë– A liliommal rokon dísz- ill. gyógynövény; vesd össze Zsolt 45:9; Jn 19:39.
De kisért valami homályos emlékezet, hogy volt már ilyen, az „Aranycsésze” stb.
korában.
n
Jegyzet
az „Aranycsésze” stb. korában– Ónodi Sámuel (1720 k. –1783) ref. esperes: A szentek imádságaikkal, mint valamely jó illatokkal tellyes arany csésze, avagy az ó és uj testámentomi szenteknek fohászkodásaikból stb. (1750)
Állapotunk – a rendes. Nem sok egészség; nem sok nyugalom; öröm oly aprócsepr öröm is,
minél kevesebb: de semmi tűrhetetlen. Unokámat egészségesnek irja apja; jár, de még nem
beszél. Isten áldjon meg benneteket mind a két balzsamos kezével!
n
Jegyzet
Isten áldjon meg benneteket mind a két balzsamos kezével!– Vesd össze „Sem más isteni kéz mennyei balzsama” (
Berzsenyi
: A remete…).Berzsenyi Dániel
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János