ARANY JÁNOS – ERCSEY SÁNDORNAK

Hát ugy van biz’ az, édes öcsém, hogy én nem birtam ezzel a megátalkodott makacs kölökkel.

n

Jegyzet

Hát úgy van biz az, édes öcsém, hogy én nem bírtam ezzel a megátalkodott makacs kölökkel

–

Arany László

levele: Kedves bátyám! A mohón várt napi ujságok minden nap hol jobbra hol balra téritő hireket hoznak, s nem tudunk belőlök okosak lenni. A városi tanácshoz 13-án beadtuk a második folyamodást, mellékelve a szalontai bizonyitványt, 16-dikán végzést kaptunk, hogy 20-dikáig lefizethetjük a váltságdíjat. Gondolva, hogy ráérünk várni, vártunk. – A tegnapi Naplóban aztán olvastuk az alsóausztriai helytartóság soroztató rendeletét, mely szerint ott minden megváltás, melydec. 28-dika után kérelmeztetett, érvénytelen. Ebből apám azt következtetné, hogy fizessünk rögtön, én pedig azt, hogy általában ne fizessünk. Mert ha fizetünk, s a rendeletet visszavonják (a mihez még elegendő reményünk van, részint lapokból, részint magánhírekből) akkor ott vész a pénz, ha nem vonják vissza, vagyis nem bocsáttatják országgyűlési tárgyalás alá, akkor én nem hiszem azt sem, hogy a megváltásokat itt később fogadnák el, mint Bécsben, hol nem a 31-dikét, a

W.Z.

Szerkesztői feloldás: Wiener Zeitung

megjelenése napját, hanem egyenesen az ő

fge

Szerkesztői feloldás: felsége

általi aláirás napját tekintik mérszabónak. Ez esetben tehát visszakapnók, (talán) a pénzt; azonban a tétel ugy áll, hogy a fizetéssel nyerni valamit aligha, csak veszteni lehet. Apám még most is fizetni akar, én nem. A logycai következtetésen kívül, épen most sorsot is veték, egy krajczárost 3-szor a levegőbe dobva, s ez mindannyiszor a sassal alul esett: vagyis a nemfizetést tanácslá. Tehát nem fizetek. Ebből pedig az következik, hogy ha a rendelettel valami országos változás nem történnék, mire nézve bátyámék is mindennap olvassák a futó híreket, akkor nincs más reményem, mint a bátyámékban, és

Kálmán

Széll Kálmán

ban vetett. Kérem tehát, hogy a mit lehet, és mihelyt szükségét látják, mozdítsanak meg ügyemben.

Nagy Laczi

Nagy László

dolgában Józsinak talán 16-án írtam. Erre várom az válaszukat, addig nem teszek semmit. Csókolom mindnyájokat

Pest

Budapest

1867. jan. 19 d. u. 3 óra. szerető öcscse

Laczi

Arany László

Mióta fizetni lehet, mindennap veszekszem vele: menjen, lóduljon, fizessen; és ha elment is, azzal jött vissza, hogy nem fizetett. Most már vége a határidőnek,;

[!]

[sic!]

s issza meg a levét. Egyébaránt, a mint a dolgok állnak, én sem hiszem, az eszemmel, hogy a befizetésnek valami haszna lehetett volna; kára pedig minden esetre: az ezer forint. Sőt tegnap este majd meg is örültünk, hogy be nem fizettük. Egy közlemény jött az Estilapban a „Presse” után, hogy meg van a szent egyesség; a rendelet vissza vonatik, Magyarország számokban kifejezett contingenst ad az ujonczokhoz, mit az országgyűlés ajánl meg, stb., hisz talán már olvastátok. De bizony ez az örömünk csak reggelig tartott: a reggeli lapok táviratából megtudtuk, hogy a Wiener Zeitung már is desavouálta.

n

Jegyzet

desavouálta

– visszavonta (fr.)

Most hát nem tudjuk, jobb lett volna-e befizetni, mint nem. Engem az érzés, valami sejtelem, mindig arra ösztönzött, hogy fizessük be – adjuk be a moschust.

n

Jegyzet

moschust

– eredetileg: drága és bódító hatású pézsmát (ném.); itt: pénzt − Vesd össze: „e poéma / Nem izgató szer, és tintám se pézsma.” (

Arany László

: A délibábok hőse)

De már késő: meglátjuk, jobb volt-e a

Laczi

Arany László

logikája, mint az én ösztönöm.

n

Jegyzet

De már késő: meglátjuk, jobb volt-e a LacziArany László logikája, mint az én ösztönöm

– „Az uj »Presse« értesülése szerint a kormány a közelebbről kiadott hadi törvényt fel fogja függeszteni mind innen, mind tul a Lajthán, – s mind innen, mint tul a törvényhozás beleegyezéseit várja be. Addig a sereg kiegészitése az ezelőtti módon fog történni. A nevezett lap ugy véli, hogy az alkotmányos kérdésen kivül különös technikai akadályok is ajánlák a felfüggesztést.” ( PN 1867. jan. 26. Különfélék ,

Pest

Budapest

, jan. 25.)

Arany Jánosné

Arany Jánosné Ercsey Julianna

1867. jan. 14-én írta Rozvány Erzsébetnek: „jött az a rendelet, hogy ki vétel nélkül husztól huszonháromig, katonának kell lenni. Éldd belé magad abban a gondolatban, abban az érzésben a mit mi akkor éreztünk. Egy ével ez előtt egyetlen leányunkat ragadta el a halál, most egyetlen fiunktól leszűnk meg fosztva. Ugyé borzasztó napjajink vóltak, de talán Isten meg ment az utóbbi csapástól. A fojamodást még harmadikán be adta férjem, kérve a megváltási engedélyt; az első végzésben az ígazolási bizonnyitvánt kívánták, azért

Szalontá

Nagyszalonta

ra kellett írni, azt ismét más fojamodással be adni. Nem vólt nekik elég bizonyiték a Doktori diploma, a Kurjátóli bizonyítvány, kereszt levél, mondom nem vólt elég bizonyság mind ez, hogy kétszer már igazólva vólt;

Szalontá

Nagyszalonta

ról kellett hozatni; e vólt aztán nekik a hiteles. Most hát minden órán várjuk a rendeletett, hogy vígyűk a pénzt, a megváltási díjtt. Nagy rántás lesz biz ez angyalom, de csak Isten férjem életétt, és egéséget tarcsa meg majd csak ki gázolunk ebből.”

Bezerédj Istvánné

Bezerédj Amália

„

[szerkesztői feloldás]

h

armadikán

Laczi

Arany László

mért kűld, hogy egy szóra kéreti. Roppant nagy kérelmek közt el mondja, hogy neki egy nagy kérelme van

Laczi

Arany László

hoz, de még meg nem igéri, hogy kérelmét telyesíti, adig meg sem mondja. Mi vólt természetesebb, mínt rá szavát addni; akor mondja aztán, hogy engedjűk meg neki azt a bóldogságot, hogy

Laczi

Arany László

ért, fizethesse le az ezer forintott. Nem fogja azt soha senki meg tudni, csak ő, és mi. A leg nagyobb hálával meg köszöntük, de el nem fogadhatuk. Sok sok olyan ember van akik ara igazán rá szorultak, a kiket most ebben az inséges évben táplál; sokal jobb ha ezt is olyan félére forditja. Meg ható volt

Bettá

Rozvány Erzsébet

m, ugy sírt mint a gyermek, ugy kért az el fogadásra. Mondd meg, hol találsz ilyen jelemett?” ( Sáfrán 1960.a 105.)

Most már a

Geyer

Geyer Rudolf

pénzét ne küldd fel, annál kevésbbé a magadéból – mert kelleni fog az ott, többel együtt.

n

Jegyzet