Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – TOMPA MIHÁLYNAK
Pest
Budapest
, febr. 14. 1868.
 
  Kedves barátom,  
  Sietlek tudósitni, hogy a csomag megérkezett, s azon leszek hogy a hármas bizottságot mielőbb összegyűjtsem, s a dolgot, akaratod szerint elintézzük.
n
Jegyzet
Sietlek tudósitni, hogy a csomag megérkezett, s azon leszek hogy a hármas bizottságot mielőbb összegyűjtsem, s a dolgot, akaratod szerint elintézzük
– „Legyetek szivesek emez általam küldött csomagot a meg irott könyvtárban elhelyezni. Mi ez? Az Olajágnak és verses költeményeimnek át nézett, kiválogatott egy-egy példánya.” (
Tompa
Tompa Mihály
Szász Károly
Szász Károly
nak, 1868. febr. 7. TMLev II. 289.); „A Kisfaludi Társaság könyvtárában helyezem el a jegyzéket s az átnézett példányt. – Jó barátaim
Arany
Arany János
,
Gyulai
Gyulai Pál
,
Lévai
Lévay József
,
Szász Károly
Szász Károly
szivesek lesznek az öszve állitást és szerkesztést rendezni. Könyvem leendő cimje: Tompa Mihály költeményei.” (
Tompa
Tompa Mihály
Szász Károly
Szász Károly
nak,
Arany János
Arany János
nak és
Gyulai Pál
Gyulai Pál
nak. 1868. febr. 10. I. levél. Ugyanott 291. E kötetben: 2158. )
 
  Én nem hiszem – s ne adja Isten – hogy ez intézkedésedre egyhamar szükség legyen; azonban nem roszalom gondoskodásodat; magam is tettem e félét (noha nem kézirataimra nézve – azok Istennek hála, jó kézre maradnak, – hanem magán ügyeimet illetőleg) 866-ban a cholera alatt,
n
Jegyzet
866-ban a cholera alatt
Pest
Budapest
en a kolerajárvány 1866 augusztusától november közepéig tartott.
és azóta még nem vehettem rá magamat, hogy akkori intézkedésimet megsemmisítsem.  
  Fájdalmas, hosszu leveled is kaptam volt, benyomása alatt nem tudtam és nem akartam válaszolni. Azt azonban némi megnyugvással vettem, hogy felvilágosításom kielégített. A nagygyűlés napját most sem irhatom meg – ezek a mi uraink annyira el vannak foglalva a politikával, hogy mellőzik és halasztják az Akadémia dolgát. Talán Martiusból nem megy ki.  
  Mi öregek, megvagyunk sem jól sem roszul; fiunk egészséges.  
  Ölelünk benneteket, édes barátom. Bizzál, légy erős!  
  igaz barátod  
 
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
 
  fordíts  
  Ide irtam neked a Toldi középrészéből a VI-k ének kezdetét. Isten tudja, kész lesz e valaha, te legalább olvasd el kéziratban. Ily rámában ohajtottam volna, hogy apai fájdalmam emléke fenmaradjon. Félek, töredék marad. Már valami 400 strófa, de még egyszer annyi kellene.  
 
H a t o d i k É n e k .  
n
Jegyzet
H a t o d i k É n e k .
– Az idézett hat versszak a Toldi szerelme kéziratának ( MTA Kt K 506.) másolata: tartalmazza annak javításait, de változtat az interpunkción és kevesebb helyen kurzivál. A kéziratban a harmadik versszak ötödik sora: „Sinleni – oh, hogy ne? – már sinled anyádat,”; az első lábjegyzet: „
Juliská
Arany Juliska
m szívreható, kedves tréfája. »Te kis idegen!« szokta mondani csecsemőjének, nem sejtve még akkor, hogy mint tőle »idegen« fog felnőni!”; a második: „Azon csudálatos clairvoyance-ban
[szerkesztői feloldás]
tisztánlátásban, fr.
, haldoklásakor, midőn tőlünk sorra elbucsúzott, gyermekét is be hozták, de azt, a föntebbi szavakkal, rémülve távolitá el halálos ágyától. –”
 
  Piroska…. ez a név! jaj nekem, ez a név!
  Hogy tipra keresztűl egy boldogtalan é
v
Beszúrás
  S közel a másiknak fele is már rajtam,
  Mióta e dalra kulcsolva van ajkam.
  Még az se merészelt – a panaszos ének
  Enyhületet hozni az apa szivének:
  Egy szomoru kőre ült szárnya-szegette
  S néma didergéssel gubbaszta felettem.
 
 
  Piroska! leányom kis árva leánya!
  Kedvesem egyetlen kedves maradványa!
  Ki neved’ a költő álmaiból vetted,
  Anya így szólítván csecsemő szülöttet;
  Baljóslatu névvel jöttél te világra!
  Oh, le ne szálljon rád még jobban is átka
  Hogy sorsod azéhoz közelítsen gyászban
  Kit képzetem alkot a Rozgonyi házban!
 
 
  Hamar elment tőled, kora előtt ment el,
  Alig ösmerkedvén a kis idegennel
n
Jegyzet Kedvesen szívreható tréfája: „Te, kis idegen!” „Olyan kis idegen ez, a háznál.”
;
  S te nem ismerhetted bús életed árát:
  Amaz elporló szív teljes-egész tárát.
  Sinleni – oh, hogy ne? – már sinled anyádat,
  S veled együtt nő majd a csecsemő bánat;
  Hanem, a mit vesztél, nem érted egészen:
  Emléktelen emlék, egy üres hang lészen.
 
 
  Egy üres hang! ! !... S hol ecset-, vésőnek,
  Mit embe
r
Beszúrás
i vad dölyf gúnyol teremtnek,
  Hol van a toll, a szó művészi hatalma
  Életre idézni, a mi neked halva!?..
  Fogsz írni magadnak róla hiú képet,
  Összerakosgatván sok külön emléket:
  Hanem az a kép már merő idegen lesz,
  Boldogtalan gyermek! a te anyád nem lesz.
 
 
  Mi haszna! mi haszna… az a vidor élet,
  A szép kis alakból kisugárzó lélek
  Mely, mint kicsi csillag, haj! rövid ösvényén
  Beragyogta körét, egyedül ön fényén;
  Az a komoly érzés, játszi kedély mellett,
  Melyért idegennek is szeretni kellett;
  Nyilt szív, ajak és arcz, nevető nagy kék
[törölt]
« szem »
szem…
  Róla vetett árnyék: de nem ő az mégsem.
 
 
  De talán még jobb így: legyen inkább zárva
  Előtted az a sír, kedves kicsiny árva!
  Te csak a felszínen, virágain játszszál;
  Legyen a gyás
z
Beszúrás
könnyű, mely örökbe rád száll.
  Élj te!... hisz jóslá haldokoló szájból:
  „Itt, itt a halál van: vigyék a halálból!”
n
Jegyzet Mikor halálos ágyához mindnyájunkat össze gyüjtött és csecsemöjét ís odavittük hozzá, ezt a fentebbi szavakkal s ijedve távolitá el.
  Soha ne értsd a bút, mely ide van írva:
  Vigyük a te részed, mi öregek, sirba.
 
 
  (folytatódik az elbeszélés.)  
  –––––  
  Leánya sirkövére ezt irta s metszette:  
 
 
  Midőn a roncsolt anyagon
  Diadalmas lelked megállt;
  S bátran megnézve a halált
  Hittel, reménynyel gazdagon
  Indúlt nem földi útakon:
  Ez lőn közös, szent vígaszunk:
  A lélek él, találkozunk!
 
 
 
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
 
  –––––