Kedves barátom! A KOSZORÚ hiányzó számait nagy nehezen sikerűlt összeszednem a
padláson, de az is úgy, hogy a 18. számot egy „idő-vész rongálta” füstös példányban
kapod, melynél több azon számból, sem égen, sem földön, sem az akadémia padlásán nem
találtatott. Azonban legalább megvan, és nyomtatva van, nem kell leiratni. Ha elébb
gondoskodtál volna, míg e csonka-bonka példányok ebharminczadra nem kerültek, könnyebb
lett volna a hiány kipótolása. Hanem hát így is jó. Leveled kezdete igen fájdalmasan
rezg bennem végig. „Most nagyon beteg vagy” hát, édes barátom. Isten adja, hogy mire
levelem oda ér, enyhűlt légyen akkori szenvedésed. Mint óhajtanék segítni, könnyíteni
rajtad: de lásd, még csak nem is mehetek, meg sem láthatlak. Rám is mért a sors elég
gondot és bajt – újra családi convulsio fenyeget,
n
minek folytán szegény kis
unokánkat alkalmasint ide kell hoznunk. De a dolog nem érett még annyira, hogy bár
nektek is elpanaszolhassam.
Jegyzet
újra családi convulsio fenyeget–
Szél Kálmán
második házassága válással ért véget: „Egy törvényszéki
elnök leányát veszi el, de a házasság alig pár hónapig
tart.”
Rolla 1944. 91. és
Korompay 2008. 50. –
Széll Kálmán
convulsio– vergődés (lat.)
Különben egészségünk meglehetős. Fenn vagyunk, fenn járunk: de mi, két öreg, napról napra
terhesebbnek érezzük az élet kötelességei teljesítését. Azt hittem én, hogy
szakaszthatok még életemből egy pár évet, mikor ne kelljen a mindennapi kenyérért
súlyosan munkálkodnom; kilátásaim bíztatók voltak, sőt már e nyárra számítottam, hogy
veszély és romlás nélkül visszavonúlhatok áldatlan és terhes foglalkozásimtól: de a sors
máskép akarja. Húznom kell a jármot, és húzni fogom, míg kidőlök belőle! vagy akkor érem
el óhajtott quasi függetlenségemet, mikor már se lelkileg, se testileg hasznát nem
vehetem; mikor semmit sem leszek képes valósítni ábrándjaimból, melyekért szabadságomra
törekedtem. De hát ki tehet róla!
De miért sopánkodom én neked, kit nem elszomorítnom, hanem vígasztalnom és derítnem
kellene! Mit írjak, édes barátom, a mi szórakoztasson legalább? Híreimet én is csak az
újságokból meríthetném, melyek hozzád a nélkül is eljutnak, a politikáról te sem
szeretnél hallani, én sem beszélni. Most igazán „oldott kéve”
n
nemzeted! korbács kell ennek, akkor összetart: adj
neki egy újnyi szabadságot, s előrjöngi a hazát.n
Mindig
így volt, mindig is így lesz. Vagy csak én látom ily fekete színben a haza sorsát, – én,
a ki valószínűleg árulói egyike vagyok? Hogy ne! Ebédeltem párszor Jegyzet
korbács kell ennek, akkor összetart: adj neki egy újnyi szabadságot, s előrjöngi a hazát– Ez a mondat a széthúzásra, a politikai élet általános válságára utalhat, konkrétan pedig összefüggésben állhat a Pesti Napló 1868. jún. 5-i számában a képviselőház előző napi üléséről olvasható beszámolóval: „Madarász József egy nyaláb petícióval lép a szószékre, azokat a szék asztalkájára helyezve, egyenként mondja el azon községek neveit, melyeknek a 67-ki kiegyezkedés törvényes alapja nem tetszik, s Madarász József képviselőt kérték meg, hogy e nemtetszést tartalmazó kérvényeiket, számszerint 131-ét, a háznak nyújtaná be.”
AJ
kifejezésében
(„előrjöngi a hazát”) az országon végigfutó mozgás térbelisége egybevág azzal, ahogy
Arany János
Madarász
egymás után
elmondta a kiegyezés törvényes alapját elutasító községek nevét.Madarász József
Deák
kal, keresztet is
kaptam.Deák Ferenc
n
Az nem kérdés, minő hazafiság lengi át azt a hat kötetet,
mely most frissen kerűlt újra a közönség kezébe:Jegyzet
keresztet is kaptam– A Szent István-rend középkeresztjét, 1867 júniusában. A mondat másik jelentésének forrása: „Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az keresztjét minden nap, és kövessen engem.” Luk 9:23.
n
az a kérdés, nem czimborálok-e titkon a főczinkosokkal,
Jegyzet
Az nem kérdés, min hazafiság lengi át azt a hat kötetet, mely most frissen kerűlt újra a közönség kezébe– Arany János összes költeményei I–VI.
Pest
, 1867.
Budapest
Deák
kal,Deák Ferenc
n
Eötvös
sel stb. – Kisértsd
meg bár te elejteni egy szót: s a „Pusztán” és „Gólya”
daczára,Eötvös József
n
olyan hazaáruló leszesz, mint Jegyzet
a „Pusztán” és „Gólya” daczára– A Pusztán c. verset
Tompa
1850-ben a Pesti Röpíveknek
küldte, de nem jelenhetett meg, mert a lapot elkobozták és betiltották; 1852 júniusában
Tompa Mihály
Tompá
nál házkutatást
tartottak s lefoglalták A gólyához c. versének kottáját (lásd
AJÖM XVI. 1215.).Tompa Mihály
Horváth Mihály
.Horváth Mihály
n
Jegyzet
olyan hazaáruló leszesz, mint–Horváth MihályHorváth Mihály
Horváth Mihály
(1809–1878), aki emigrációjából
1867 januárjában tért haza és
ugyannak az évnek júniusában az
akkor alakult Magyar Történeti Társulat másodelnöke lett, 1868. április 12-én
Osztrovszky Jánosnak, a szegedi Szabadelvű Kör
elnökének írt levélében bírálta azokat, akik a kiegyezést „értelmi korlátoltság
okozta jóhiszemű tévedésből, akár rossz czélzatú szenvedélyekből” igyekeztek
megsemmisíteni. Szerinte az abszolút függetlenség kikiáltása 1849-ben ballépés volt, s egy „bölcs férfiú”-nak volt
köszönhető, hogy a helyzet rendeződött. A sajtóban megjelent levél
(
Szegedi Hiradó, 1868. 32.,
Győri Közlöny 34.)
szerzőjét „a Magyar Ujság arról vádolta, hogy eladta magát s árulása
díjául hivatalt, méltóságot keres”. Horváth Mihály
Horváth
külön röpiratban (Kossuth Lajos
újabb leveleire Horváth Mihály, 2. kiadás. Horváth Mihály
Pest
, 1868.) felelt
Budapest
Kossuth Lajos
nak,
aki a pécsi választókhoz intézett levelében (
Magyar Ujság, 1868. 108–109.) ellene fordult.
Lásd
Márki 1917.
343–354.
Kossuth Lajos