Aranysárkány fejléc kép
 
EÖTVÖS JÓZSEF – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
Pest
Budapest
, 1868. november 11. előtt
 
  Kedves barátom  
  E sorok átadója B. Kroner titkár, azért küldetett
Beust
Beust, Ferdinand Freiherr von
által, hogy az Akademia
[szerkesztői feloldás]
beosztásait
[bizonytalan olvasat]
megnézve,
[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
a delegatiok elfogadására a szükséges intézkedéseket tegye meg.
n
Jegyzet
delegatiok elfogadására a szükséges intézkedéseket tegye meg
– „A magyar politikai szóhasználat »közösügyes törvényeknek« nevezte az 1867:XII. tc-et, amelyen a közös ügyekre, a közös kormányra, a delegációkra vonatkozó törvények értendők.” – „Az összehívó irat páros évben az osztrák törvényt idézi elsőként, páratlanban a magyart, ha
Pest
Budapest
en ülésezik a delegáció, a Reichsrat, ha Bécsben, a magyar képviselőket fogadja elsőként a császár.” – „A magyar delegáció ülései számára Bécsben ott volt a magyar udvari kancellária Bankgassei barokk palotája
[szerkesztői feloldás]
. A Reichsrat küldötteknek, amikor 1868 őszén először
Pest
Budapest
re érkeztek, a Tudományos Akadémia Duna-parti neoreneszánsz palotájában szorítottak helyet. A megoldás átmenetinek tetszett – mint akkor maga a delegáció intézménye is. A következő években az osztrák miniszterelnök a pesti ülések alkalmával rendre kölcsönkérte az Akadémia épületét, s a válaszok a mérsékelt hivatali előzékenység stílusában íródtak – hogy ti. amíg megfelelőbb helyről sikerül gondoskodni, az Akadémia az osztrák kormány rendelkezésére bocsátja termeit.” ( Somogyi Éva 1994. 472, 482, 484.) „A delegációk a kiegyezéses közjogi szisztéma, azaz a dualizmus hamisítatlan »találmányai« voltak. Az 1867: 12. tc. értelmében minden második évben a magyar főváros biztosított helyet a monarchia közös költségvetését jóváhagyó két 60-60 fős parlamenti küldöttség tanácskozásának (32. §). Az osztrák és a magyar bizottság azonban – a látszatát is kerülendő egy valamiféle közös törvényhozásnak - szigorúan külön tanácskozott (35. §), még földrajzilag is meglehetősen távol egymástól: a magyarok a Várban, az osztrák küldöttek pedig a századfordulóig az Akadémián üléseztek.” ( Cieger 2004. 316.)
Pest
Budapest
, nov. 11.
Beust
Beust, Ferdinand Freiherr von
közös külügyminiszter köszönő levelet intézett az akademia titkárságához, a miért az akademia kis termét a delegáczió ülésezésének átengedte.” ( PN 1868. nov. 12.)
Eötvös József
Eötvös József
életében a második ilyen alkalom 1870 novemberének vége volt: „(A király, a közös miniszterek, s az osztrák delegátusok) fővárosunkba érkeztek s nov. 24-kén a delegácziók –
Pest
Budapest
en ezuttal 2-szor – megkezdték ülésezéseiket, az osztrák delegáczió d. e. az akadémia kis termében, a magyar d. u. a nemz. muzeumban.” ( VU 1870. 48. sz. nov. 27. 622.) Keltezés nélküli levele azonban – már csak részletekbe menő útmutatásai alapján is – valószínűleg 1868. nov. 11., tehát
Beust
Beust, Ferdinand Freiherr von
válasza előtt íródott.
Kérlek légy oly jó s mutasd meg neki termeinket. – Ülési helynek talán kisebb termeink conferentia szobáknak, bizottmányi s Kisfaludi termeink, s ministeri szobának, presidialis
n
Jegyzet
presidiális
– elnöki (lat.)
szobáink használhatók. Magától értetik, hogy míg a delegatiók tartanak az Akademia müködését felfüggeszteni kénytelen  
  hived  
 
Eötvös
Eötvös József