ARANY JÁNOS – CSENGERY ANTALNAK
Karlsbad, 1870. aug. 2.
Míg köröttem az egész világ háborog:
n
én
nyugton űlök itt, Csehország szélső
völgykatlanában,Jegyzet
Míg köröttem az egész világ háborog– 1870. júl. 19-én Franciaország hadat üzent Poroszországnak, de a francia hadsereg sorozatos vereségeket szenvedett.
Moltke
Sedannál körülzárta a franciákat, így szept. 2-án
Moltke, Helmuth Karl Bernhard von
III. Napóleon
letette a fegyvert, s szept. 4-én
Párizsban kikiáltották a köztársaságot. A poroszok 1871 januárjában elfoglalták Párizst s jan.
18-án a versailles-i palota tükörtermében a német fejedelmek
bejelentették a Német Császárság megszületését. A végleges békét 1871. máj. 10-én írták alá: Németország megszerezte Elzászt és
Napoleon, III., Charles-Louis-Napoléon Bonaparte
Lotaringiá
t, Franciaország ötmilliárd aranyfrank hadisarcot fizetett.Lotaringia
n
vagyis nyugtalanul csak annyiban, mert ötkor kelnem,
harmadfélórát, pipa nélkűl, sétálnom kell, és csak az után jutok reggelihez, hol egy
csibuk és a lapok olvasása minden fáradságért kárpótol. A világ- és honrendítő hírek
közt, megakadt szemem Jegyzet
én nyugton űlök itt, Csehország szélső völgykatlanában– „
Karlsbád
nak e nyáron is számos magyar vendége van. Ott
van a többek közt Karlsbad
Arany János
is, a ki a vendégek közt átalánosan kedvelt és tisztelt
egyéniség. Az udvarias bérlő jeles hazánkfia költségeinek egy részét nagy titkon el
akarta engedni, mely udvarias előzékenységét a magyar költő azzal viszonozta, hogy
az elengedett összeget a karlsbadi szegényeknek ajándékozá.” S. L.: Karlsbad.
VU
1873. 33. sz. aug. 17.
393.
Arany János
Henszlman
Henszlmann Imre
[!]
indítványán,[sic!]
n
s gondoltam: no, a
képviselőház valahára fog tenni egy magához méltót az irodalom ügyében is. Csalatkoztam.
A mint a tárgyalás hirlapi közléséből látom, Jegyzet
megakadt szemem–HenszlmanHenszlmann Imre[!]indítványán[sic!]
Henszlmann Imre
1870. júl. 26-án, a vallás- és
közoktatásügyi minisztérium 1870. évi
kiadásainak fedezésére szolgáló póthitelről szóló törvényjavaslat vitájában a
következő indítványt terjesztette be (részben megismételve Simonyi Ernő
márc. 2-i javaslatát): „Az
irodalom terén kiváló érdemeket szerzett hazai irók tisztességes, de mérsékelt
jutalomban részesítésére 10,000 frt; magyarországi történelmi okmánytárak kiadására
10,000 frt; magyar és erdélyországi műemlékek kiadására 5000 frt.” (219. ülés,
Nagy Iván 1870. X. köt. 304.) Az
elfogadásra került1870. évi XLVI.
törvény végül csak a „szükségben levő hazai érdemes írók és azok családjának
segélyezésére” különített el 2500 forintot.Henszlmann Imre
a
k.
h
képviselő ház
nem birt menekűlni a
táblabirói felfogástól. Beszúrás
Henszlmann
indítványa körülbelűl jó volt:
„érdemes iróknak (nemzeti) jutalmul ennyi
s ennyi”. Az országgyűlés „alamizsnát” dob, szegHenszlmann Imre
é
ny vagy
elszegényedett (!) iróknak, gondolom olyanoknak, ki azt a
ministertől kérik, vagy elfogadják.
Beszúrás
Erre nem volt szükség. Ott az irói segélyegylet. „koldusfillérekhez”.
n
Mondták volna ki, hogy ennek részére
fölveszik ez évben azt a harmadfél ezer forintot. Ez aztán fordította volna belátása
szerinti segélyezésre. Most a ministerhez fognak folyamodni
desperatusJegyzet
Ott az irói segélyegylet– Vesd ösze T. Szabó 2008.
n
correctorok, s afféle nép, kiket az irói
segély-Jegyzet
desperatus– kétségbeesett (lat.)
egyl.
egylet
elkergetett, s a minister 50–60 ftjával Beszúrás
kiosztja
nekik, hogy a nyakán ne veszszen, ha már meg van szavazva. Nyer-é
ez által az irodalom? nyer-e csak egy érdemes iró is
ösztönt a munkára? kilátást a jövőre?
versenyhevet a méltó jutalomért? Nem, a
silányság, az erkölcsi és anyagi romlottság nyer új ürügyet, új czímet
Szerkesztői feloldás: ki
osztja
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Nem kell mondanom előtted: mire volt szükség. Pár ezer forintnyi
nyugdij megszavazására, oly első rangu iróknak, kik nem
elszegényedtek, hanem mindig szegények voltak, s azért az
irodalom mellett valami (sokszor heterogén) mellékkeresetre
szorultak, mely idejök nagy részét, munkakedvöket stb. elrabolja; azonban öregség vagy
betegség miatt ohajtanának nyugalmasb napokat élni, tehát a mellék foglalkozástól
szabadulni; de nem tehetik, mert az tisztes fentartásukra
elkerűlhetlen. Érteni fogsz. Ott volt egy nyűgös bureauban végezte volna életét s pazarolta
volna nemesbre méltó idejét. De szegény, elszegényedett,
koldús egyik sem volt: amannak csekély földhaszonbére, ennek
munkái némi jövedelme nem engedé, hogy paupertatis
testimoniummal kitűnő irónak (több úgysem igen van egyszerre) annyi nyugdijt
szavazott volna meg, a mennyiből tisztes család fényűzés nélkül
megélhet, vagy a mi, egyéb netaláni segélyforrásaival együtt, e czélra elegendő lett
volna, de jutalom vagy efféle czím alatt: akkor lehetne mondani,
hogy tett valamit az irodalom érdekében; így csak a szemtelenséget
teszi még arczátlanabbá.
[törölt]
« szü »Vörösmarty
, Vörösmarty Mihály
Szalay
stb. Ha csak 1000 ftot húzhattak volna – oly
czím alatt mely meg nem alázó – teszem nemzeti nyugdij vagy jutalom – az elsőnek
végnapjai nem lettek volna oly keserűek, hogy egy parvenu protectiója alá adja magát; a
másik nem Szalay László
[törölt]
« vitte »n
birjon. Ha tehát az országgyűlés 1–2 jeles,
Jegyzet
paupertatis testimoniummal– szegénységi bizonyítvánnyal (lat.)
[törölt]
« vagy »
Bocsáss meg, hogy kellemes tudósitások helyett ily panaszszal terhellek: de nincs
közelemben senki, a kinek ezt szóval elmondhatnám, s igen furja már az oldalamat. Nem
„pro domo
mea”
iróinak is, egypár
fillért, ha minden mellékfoglalkozásra képtelenek, ha roszul
speculálnak, ha mindenüket megitták: de becsűletes, igazán
érdemes irónak, kinek teszem 1000 ftja van,
s ugyan annyiért gépi dolgot végez, nem ad
másik ezeret, hogy nyugalomban, vagy még talán hivatásának, élhessen!
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
n
beszélek:
nagy kérdés, hogy e pártvilágban, az amolyat is elfogadnám-e? de
bántott az irodalom e pellengérre állítása. Tehát a magyar nemzet ad,
Jegyzet
„pro domo– saját érdekemben (lat.)mea”[törölt]«[hiány]»[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
[törölt]
« érdemes »[szerkesztői feloldás]
betoldás[szerkesztői feloldás]
betoldás[szerkesztői feloldás]
betoldás
Én, a fürdő kellemetlenségeit alig éreztem az idén. Nem tudom, jő-e crisis hazatértem
után: de itt alig veszek észre változást egészségi állapotomon. Az idő folyvást szép,
néha rövid záporral, mely után a lég annál tisztább, az erdő annál zöldebb, a séta annál
kellemesebb. Ide kellene jőnöd, míg nem késő: egy évi cura téged
tökéletesen helyrehozna.
Laczi
nak légy szíves
megmondani, hogy levelét vettem, s megnyugvással iránta, de nem válaszoltam, várva ígért
újabb tudósítását. Én már itt negyedik hetemet töltöm: hogy lesz-e ötödik? még nem
vagyok elhatározva. Beszélnem kell a doctorral, várnom még a hatást, a hét végén majd
határozok.
Arany László
Kedves komámasszonyt és
Imré
tCsengery Imre
n
szivemből tisztelve, a gyermekeket csókolva, téged ölelve
maradok
Jegyzet
–ImrétCsengery Imre
Csengery Imré
t (1819–1885), aki Bihar megyének három ízben is főjegyzője, a
hosszúpályi kerületnek az 1865–1868. országgyűlésen képviselője, 1869-től miniszteri tanácsos a honvédelmi
minisztériumban.Csengery Imre
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
U: i.
Gyulai Pali
nak is
szándékom volt irni; de már 5 óra, sétálnom kell: add át, kérlek, neki is
üdvözlésemet.
Gyulai Pál