ARANY JÁNOS – SZÁSZ KÁROLYNAK
Gyulai
mint osztálytitkár azt
referálta nekem, hogy téged az Eötvös ünnepélyre egy „apotheosis” irására
felszólított,Gyulai Pál
n
s te arra hajlandónak mutatkoztál. Ezt én igy jelentettem
Jegyzet
–Gyulaimint osztálytitkár azt referálta nekem, hogy téged az Eötvös ünnepélyre egy „apotheosis” irására felszólítottGyulai Pál
Szász Károly
Báró Eötvös József emlékezete c. verse csak később, az ünnepély után
készült el (
VU 1872. 5. sz. febr. 4.
50.)Szász Károly
Lónyay
nak, ki nagyon
helyeselte és örült néki, s azt hittem, ezzel a dolog el van intézve.
Lónyay Menyhért
Nehogy azonban azt véld, hogy a hivatalos felszólitás mellőzése téged mintegy önkint
ajánlkozónak tüntessen föl, szándékom, mihelyt
Lónyay
a napokban Lónyay Menyhért
Pest
re jő, a hivatalos felszólitást is, általa, vagy az egyenes
megbízásából hozzád „meneszteni” – most csupán arra kérlek, hogy az egész dolgot tartsd
bizonyosnak, és ha talán mostani szűnidőd alatt a múzsa
meglátogatna, el ne utasitsd, hanem ragadd meg, s teljes erővel zsákmányold ki
ajándékait.
Budapest
Az Eötvös-unnepely
[!]
május 21-én lesz.[sic!]
n
Jegyzet
Az Eötvös-unnepely– 1871. máj. 20-án[!]május 21-én lesz[sic!]
AJ
titkári jelentésében a
következőképpen emlékezett meg Arany János
Eötvös József
ről: „De ha elszámlált veteránjainkra nézve a
megválás keserüségét enyhiti némileg emberi sorsunk közös érzete, a menynyiben földi
korunk véghatárát megközelitve léptek át az enyészetbe: mit szóljak ama legnagyobb
fájdalomról, melyet még nem érintettem, hogyan emlitsem e nevet, melyet tőlem, mint
az év krónikásától e teremben minden arcz, minden kebel számon kérni látszik, a
február 2-dikán élni – nem,
csak közöttünk lenni megszünt báró Eötvös József
EötvösJózsef
elnökünk nevét? Avagy
megkisérthetem- e, e hivatalos vázlat körében, jellemezni akarni benne az állam- és
hazafit, a költőt és tudóst, az emberek és emberiség hűkeblü barátját? Nem – elég
legyen nekem, itteni minőségemben, a dicsőült minden nemes tulajdonainak csupán
forrására mutatnom, mely e két szóban kifejezhető: magasztos eszményiség és
szerető sziv. Ez immár a végenyészeté, s a hozzá kapcsolva volt szivek,
mint elhalt növény testvérszálai, fájdalmasan csüggedtek vissza:
eszményisége fenragyog s biztositást nyújt az emberiségnek, hogy a
mig oly irányu szellemek születnek – s adja isten, szülessenek minden korban! – mint
Eötvös József
Eötvös
, addig az
anyag és erőszak diadalán s nemünk jövőjén – daczára az előadásom kezdetén érintett
kórjelenségnek – kétségbe esnünk nem kell. Elveszthetünk egyeseket, nagyokat,
pótolhatlanokat, kikkel nagy tettek egész sora száll sirba: de Eötvös József
Eötvös
sirjából egy szellem
sugárzik fel, mely arra készt, elmélkedjünk s emelkedjünk!” (Az
Akadémia ünnepélyes közülése.
VU
1871. 22. sz. máj. 28. 279.
és 491.
AJÖM XIV. 418.)Eötvös József
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János