ARANY JÁNOS – TOLDY FERENCNEK

Tisztelt barátom! A nagygyűlési jegyzőkönyvre tett észrevételidet köszönöm, de nem fogadhatom el.

A XV. pont akkor volna „hamis” ha abban az osztályok által elvetett, ezek jelentésiben nem foglalt, s így a nagygyűlésén

[!]

[sic!]

fel sem olvasott, egyesek általi tagajánlások benne volnának, mert a mi nem történt a nagygyűlésen, azt nem lehet a nagygyűlés jegyzőkönyvébe felvenni.

n

Jegyzet

A XV. pont akkor volna „hamis” ha abban az osztályok által elvetett, ezek jelentésiben nem foglalt, s így a nagygyűlésén [!][sic!] fel sem olvasott, egyesek általi tagajánlások benne volnának, mert a mi nem történt a nagygyűlésen, azt nem lehet a nagygyűlés jegyzőkönyvébe felvenni.

– Az 1872. máj. 23–24-én tartott nagygyűlés jegyzőkönyvének XV. pontjában „Felolvastatnak az osztályok tagajánlásai” ( AkÉrt 1872. 156–158.).

Toldy

Toldy Ferenc

a tagok által javasolt, de az osztályok által elvetett ajánlottakat hiányolta;

AJ

Arany János

ebben a mondatban összegezte ellenvéleményét.

Az „erősebb sanctio” kifejezést magad méltóztattál használni indítványodban, s megtartottam szóhíven.

n

Jegyzet

Az „erősebb sanctio” kifejezést magad méltóztattál használni indítványodban, s megtartottam szóhíven

– Az 1872. máj. 23–24-én tartott nagygyűlés jegyzőkönyvének XVI. pontjában ez a kifejezés már nem szerepel: „

Toldy Ferencz

Toldy Ferenc

rendes tag bejelentett indítványa előadására felhivatván, a következő három indítványt terjeszti elő: a) Miután az eddigi tapasztalás, mint azt felhozott esetekkel bizonyítja, a 2/3 résznyi többséggel való választást czélszerűtlennek, az Akadémiára károsnak tüntette ki: az Alapszabályok 19. §-a módosíttassék oly formán, hogy a kétharmad többség helyett egyszerű többség tétessék. E módositás még a jelen nagy gyülésben megtörténhetik, annálfogva kár bizottságot neveztetni, mely már a holnapi ülésre kész javaslatát beadja. Ajánlja még, hogy a nagygyülést megelőzőleg ne csak az osztályok tartsanak értekezletet, hanem nagygyűlési értekezlet is legyen, mely elé az osztályok által nemcsak ajánlott, hanem az elvetett tagok nevei és minősítvényei is felterjesztessenek. b) Szintén az Alapszabályok 20. §-nak az akadémiai székfoglalás iránt vagy eltörlését vagy megtartását ajánlja. c) Végre az Ügyrend 15–17. pontjait oly módon javasolja megváltoztatni, hogy az osztályok több ülés tartására köteleztessenek, minthogy a mostani gyakorlat, az előbbihez képest, valóságos hanyatlásra mutat. Kivánja, hogy az új ülésrend már f. évi octoberrel életbe lépjen.” ( AkÉrt 1872. 158–159.)

Egyébiránt, tekintve hogy a régi alapszabályban az áll, hogy ki egy év alatt széket nem foglal, megszűnt tag lenni,

n

Jegyzet

a régi alapszabályban az áll, hogy ki egy év alatt széket nem foglal, megszűnt tag lenni

– „Minden újonnan választott tag, a külsők kivételével, osztályába tartozó dolgozat felolvasásával, vagy személyes meg nem jelenhetés esetében beküldésével, legfelebb egy év alatt, széket foglal, különben megválasztása megsemmisülvén.” ( AkAlm 1869. 113.)

az újban pedig: ki egy év alatt széket foglal, tagi teljes jogaiba lép:

n

Jegyzet

az újban pedig: ki egy év alatt széket foglal, tagi teljes jogaiba lép

– „Minden ujonnan választott rendes és levelező tag, osztályába tartozó dolgozattal, egy év alatt, széket foglal, s ez megtörténvén, az elnök és főtitkár által aláírt oklevéllel tiszteltetik meg, mely őt akadémiai jogai gyakorlatába helyezi. A tiszteleti és külső tagoknak azonnal megválasztatásuk után adatik ki az oklevél. Az oklevél minden tagok benne kitett akadémiai czíme nyilvános viselésére is feljogosít.” (Ugyanott 1870. 114.)

látni való, hogy erősebb sanctio még más is lehet a „felakasztáson” kivűl.

Jó reggelt!

Arany

Arany János

AJOM19

Megjegyzések: