A Pápay féle 600 ftot köszönettel vettem, s erről az elismervényt a tulsó lapon, szokott
módon küldöm.
A mit a tőke további gyümölcsöztetése iránt javasolt, arra már én is régebben gondoltam
és
Kálmán
nak azt hiszem
említettem is, hogy ha Széll Kálmán
Pápai
tól a
pénzt visszakapom, az ottani takarékpénztárban szándékozom elhelyezni. Ti tudjátok,
mennyi biztossággal tehetem azt; ha Pápay Ferenc
Kálmán
, mint remélem, mostanában Széll Kálmán
fel
rándúl
megnézni a kis leányát mielőtt a
tél beállana – akkor megbeszéljük ezt is. Papirt venni most nem igen lehet, – azaz
lehetne, de a jó drága és keveset hoz be; a
rosz pedig nem ér többet, mint ugyanannyi itatós papir, sőt
annyit se, mert ez puhább egy bizonyos czélra. S a pesti tak.
pénztár nem ad többet 5 %nél
Szerkesztői feloldás: felrándúl
Juli
nak irott
leveledArany Jánosné Ercsey Julianna
bő
l örömmel
Beszúrás
értett
meg, hogy
egészséged már utcunqueSzerkesztői feloldás: értettük
n
helyreállott. Hiszen bolond is az, 40–50 éves embereket
Jegyzet
utcunque– valahogyan (lat.)
Szerkesztői feloldás: már
8–10°d
Szerkesztői feloldás: idő
Szerkesztői feloldás: nyári
azonb
mindenféle
„doktorozásnak” ellensége) azt mondja, hogy az ember, bizonyos korban, ne igyekezzék már
magát „edzeni”, csak conserválni.Szerkesztői feloldás: azonban
n
S ebben azt hiszem igaza van.
Jegyzet
G y ó g y
s z e r e k e t e mellett, a mint csak lehet, r i t k á n k e l l alkalmazni.”
(501–502., 504.)
Az én „doctor-könyvem” (mely azonban mindenféle „doktorozásnak” ellensége) azt mondja, hogy az ember, bizonyos korban, ne igyekezzék már magát „edzeni”, csak conserválni.– Ez a következő kiadvány tanácsainak felel meg: Az egészség négy könyve. Bock Ernő Károly lipcsei boncztanár után a magyar nép szükségeihez alkalmazva.
Pest
, Budapest
Ráth Mór
kiadása, 1865.
A „korai elvénülés” fő okai között szerepel a
„hidegvizzel való vakdühös élés”. „A magaskoruak ápolásának főszabálya ez:
kerüljenek ki megszokott életmódjukban minden erőszakos változtatást; különösen
veszélyes pedig az edzés és erősbödés utáni törekvés, valamint a megszokott ingerek
megvonása is. Érje be életereje és egészsége azon fokával az öreg, melyet élete
középkorából megtakaritott. Okuljon bele korának állapotába, s ne azt keresse, mint
lehetne azt gyarapítani, hanem azt, hogy mint kelljen a meglévőt megőrizni s vele
takarékosan élni. Az élet folyamát legjobban serkentgetik még a szeszesek, ha
mérsékletesen s alkalmatos tápszerek kellő mennyisége mellett élnek velök, a miért
nevezi is egy ókori közmondás a bort az öregek tejének, a tejet meg az ifjak borának
(vinum lac senum, lac vinum infantum). Ráth Mór
[szerkesztői feloldás]
…Jani
állapotáról irt
soraidat részvéttel, de egyszersmind megnyugvással vettük. Igazad van, jó volna többször
együtt lennünk e nagyon is múlandó életben. Így, ha valamelyünknek baja esik, csak akkor
veszünk hirt róla, amikor már elmult – vagy elmúlt! Én váltig
biztattam nénédet most is, hogy menjen le, de nem akart nálam nélkűl. A cselédjeivel sem
tudta, mit tegyen.Ercsey János
n
Engem, minden szolgálat nélkül, nem akart itt hagyni, ha pedig
a cselédfélét a háznál hagyja, azt hitte, ellopnak, felgyújtanak, összerombolnak
mindent. Én pedig, valóban, nem mehettem. Mert bár akadémiai szünidő van, még is
mindennap kell itt lenni valakinek a ki helyt álljon az Akadémia
nevében.
Jegyzet
dja ha a leány, rá ál, hogy legalább is
egy fél évig lesz nálunk, a 4 frt nagymama szivesen megadja. És most az a kérdés,
hogy nagymama fizesse-e az uti költséget, vagy, a kisleány fizeti? Nagymamának
mindegy, akár október vegin akár
november elején jön csak azt
szeretné, hogy minél előbb itt volna. De hogy ha meg igerkezik hogy egy fél évig
minálunk lesz, és valamely más helyen többet igérnek neki, és fel évet nem tölti ki,
akor az uti költséget béréből kifogja nagymama. Irma 4 évig volt nálunk, Terka pedig
2 éve hogy nálunk van, nagymama reméli, hogy ez a leány se fog tavaszig elfutni.”
(1875. okt. 25.) – „A leányt
bizony elküldtük, mert nagyon rosz magaviseletü volt, már másnap mindjárt mondta
hogy, sajnálja hogy feljött, mert volt nek
A cselédjeivel sem tudta, mit tegyen– A 12 éves
Szél Piroska
erről így írt
barátnőjének, a nagykőrösi Széll Piroska
Gubody Mari
nak: „Nagymama köszöni sziveségedet. És nagyon szivesen
elfoGubody Mária
[szerkesztői feloldás]
ga[szerkesztői feloldás]
iCzegléd
en vagy én nem is tudom hol egy
kocsisa. 3-ad nap mindjárt mondta hogy, ő bizony a nagymama főztit nem szereti, jobb
szeretné ha lebbencset főzne neki, ezért aztán és még másért is.” (1875. dec. 17.)
Móricz 1932. 371.,
372.
Cegléd
Gyulai
egy egész hónapig vitte helyettem a
functiót;Gyulai Pál
n
hogy szünidejét ő miattam
épen ne használhassa, azt tőle kivánnom embertelenség lett volna. A mint hogy használta
is, k
irándult ide és oda, látszott neki, hogy kedvesebb volt igy,
mint ha én még másik hónapi helyettesitésre is felkértem volna. Vannak bizonyos moralis
tekintetek, a melyeket érző ember nem mellőzhet, habár egy kis arczátlansággal túl
tehetné magát rajtok. Ilyen az én viszonyom Beszúrás
Gyulai
val. De talán jövő évben én is
szabadabb leszek. Ideje volna már, régen is óhajtom, és korom,
egészségi állapotom is mind jobban követeli.Gyulai Pál
n
Ezért is szeretném azt
az ottani nehány forintot kellő biztosságban, de egyszersmind hasznosan
elhelyezJegyzet
De talán jövő évben én is szabadabb leszek. Ideje volna már, régen is óhajtom, és korom, egészségi állapotom is mind jobban követeli– Lásd
AJ
1873. márc. 24-én
Balogh Eleknek írt levelét
(2349.) .Arany János
ve
látni.
Beszúrás
Köszönöm újolag gyakori nyüglödéseidet az én bajaimmal. Nénéd, ugy sejtem, válaszolt
tegnap, s így én napi (mint most irják) ama
óhajtással, hogy kedves leányoddal együtt a jó isten tartson meg jó egészségben! Ölelünk
mindnyájan
ujágokat
(quae
non suntSzerkesztői feloldás: ujságokat
n
)
nem irok, hanem bezárom levelemet azzal az, (vagyJegyzet
quae non sunt– amelyek nincsenek (lat.)
[szerkesztői feloldás]
(vagy - az első zárójel nincs bezárvaAranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János