SÓLYMOS BÉLA –ARANY JÁNOSNAK

Magán levél

Tisztelt Uram!

Vettem a

T.

Szerkesztői feloldás: Tudományos

Academia határozatát a

Hyde Clarke

Clarke, Hyde

ügyben.

n

Jegyzet

Vettem a T.Szerkesztői feloldás: Tudományos Academia határozatát a Hyde ClarkeClarke, Hyde ügyben

–

Hyde Clarke

Clarke, Hyde

(1815–1895): angol mérnök, filológus és író. 1845 és 1847 között a Railway Register kiadója, a London and County Bank alapítója, a Brit Szövetség a Tudomány Fejlődéséért (British Association for the Advancement of Science) tagja. 1868-ban, elsősorban az intézmény számláinak helytelen kezelése miatt, kizárták a Londoni Antropológiai Társaságból. Fontosabb művei: Theory of railway-investment (1846), Engineering of Holland (1849), A grammar of the English tongue (1853), Dictionary of the English language, as spoken and written (1855), Colonization, defence-and railways in our Indian empire (1857), A short handbook of the comparative philology (1859), The pre-hellenic inhabitants of Asia Minor (1864), Memoir on the comparative grammar of Egyptian, Coptic and Ude (1873), Researches on prehistoric and protohistoric comparative philology, mythology and archaeology (1875), The early history of the Mediterranean populations (1882), On the Turkish survey of Hungary (1888). „A főtitkár jelenti, hogy

Solymos Béla

Sólymos Béla

, jelenleg Londonban időző hazánkfia,

Hyde Clarke

Clarke, Hyde

nak

[!]

[sic!]

»A magyarok himalayai eredetéről« irt értekezését leforditva beküldötte, belátás szerinti használatra, az Akadémiának, s egyszersmind felajánlotta Londonban léte alatt szolgálatait. Az I. osztály, melyhez a forditást a főtitkár rövid úton áttette, ezt azzal terjeszti az összes ülés elé, hogy

Hyde Clark

Clarke, Hyde

úr értekezését 1873-ban, midőn a szerző azt eredetiben beküldötte volt, már megbirálta az osztály, s most is csak azt a véleményt nyilvánithatja, hogy t. i.

Hyde Clark

Clarke, Hyde

kisérletének nincs tudományos becse, az egész nem is alapszik nyelvészeti tanulmányon, csak a vakmerően kapkodó képzelet szüleménye.

Solymos

Sólymos Béla

úr ily értelemben tudosittatni határoztatott.” (Összes ülés 1877. ápr. 30. AkÉrt 1877. 114.)

(A levélben melyet kaptam, a név hibásan „

Hyde Clark

Clarke, Hyde

”-nak van irva ismételten), és sajnálom, hogy csupán alkalmatlanságot okoztam.

H. C.

Szerkesztői feloldás:

Hyde Clarke

Clarke, Hyde

ur emlité nekem hogy

Vámbéry

Vámbéry Ármin

urnak, kit ő ajánlott volt „The Athenaeum”hoz megküldte volt amaz értekezés vázlatát pár éve, de miután

V.

Szerkesztői feloldás:

Vámbéry

Vámbéry Ármin

úr azt „elveszté”, ismét kész volt alkalmat nyujtani.....

A „Journal of the Royal Asiatic Society” pár év előtti egyik kötetében lévő, a Magarokról

[!]

[sic!]

irt tanulmány elolvasása után beláttam magam is hogy „bolondot csináltam”; de már késő volt: a fordítás a

T. A.

Szerkesztői feloldás: Tudományos Academia

nyakára lévén küldve akkor. – Igy járnak a laicusok ha elragadtatják magukat! Csak azt röstellem, hogy [törölt]
« hogy »
oly nagy nyilvánossággal történt a visszautasitás. De nem tudtam kinek privát megküldeni, mert az egyetlen Acad. tag

is

Beszúrás

, kivel egy-két levelet váltottam, s ki szóval és irásban barátságát nekem felajánlotta volt angol ismerői közül, megszünteté a levelezést velem, midőn ajánlatát kértem a Brit Museum könyvtarába.

[!]

[sic!]

(Azt az ajánlatot én azóta angol barátimtól megkaptam.)

Nem fogja Ön tán rosz néven venni, sőt szívesen, a mint remélem, ha a pontosság érdekében még egy csekély megjegyzést kockáztatok tiszteletteljesen. Czimem „To Mr.

B. Solymos

Sólymos Béla

Esqu.”-nak volt irva. Az Esquire, vagy mint röviditve irják „Esq.” vagy „Esqre” v. „Esq^re” több lévén mint a „Mr”, [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
és ezt magában fog

l

Beszúrás

alván úgy mint a „Tekintetes ur” az „

r

Szerkesztői feloldás: ur

”at[törölt]
« , »
: a „Mr.” ily megtiszteltetés alkalmával fölösleges és nem szokásos. – A „To” sem szokásos (though there is no harm in it.) a mai világban.

Miután meggondolatlanságból privát körülményeimről is tettem a „titkár”hoz czimzett levélben emlitést, legyen szabad megjegyeznem hogy az Egyiptomi pénzügyek, a mennyiben csekély személyem van érdekelve, rendbe hozattak ama levelem irása óta.

Hogy ama forditást nem privát úton küldtem, annak további oka még az is, hogy rendithetetlenül megállapitott köztudomás, és számtalan magántapasztalataim szerint a magyarok botrányosan viselik magukat levelezés dolgában. A húsz újam p.o. nem elég előszámlálni mennyi olyan levelemre [törölt]
« n »

s

Beszúrás

em kaptam választ, melyek ajándékok kiséretében voltak küldve. Igy szakadunk mi külföldön tartózkodó magyarok el a hazától mindinkább!..... Kiváló tisztelettel

Sólymos Béla

Tek.

Arany János

Urnak Budapest.