Szóval többször kértelek, hogy adj egy pár költeményt a Szemlének ujabb
költeményeid közül. Mindig kitérőn feleltél vagy épen elutasitottál. Most levélben
ismétlem kérésemet; irásban van bátorságom azt is elmondani, a mit szóval átaltam.
Bizonyára gyöngédtelenség volna olyasmit kérnem tőled, a mi talán kellemetlenséget
hozhatna reád. Költeményeid között
olya
is vannak, a melyeknél
jobbat legvirágzóbb korodban sem irtál. Miért ezeket is fiokodba rejtened? Ha kiadásuk
magadnak nem okoz örömöt, nincs-e elég tisztelőd, barátod, a kiknek örömöt okoznál, sőt
meg vagyok győződve, hogy az egész nemzet örvendene, a mely tőled már nem remélt
Szerkesztői feloldás: olyanok
u
jabb költeményt olvashatni.Beszúrás
n
Jegyzet
kigondolni, és egyetlen
egy lappal szemben sem tenni kivételt – mert ha valami egy lapban megjelent, annak
közlésére a többi lap is feljogositva érzi magát. Az utolsó napokban formaliter
el kellett a
Szemlét titkolnom, hogy még korábban meg ne lopják, és már alig tudom,
miként segítsek magamon. Jó lenne talán, ha
kiadó, és szerkesztő egyszerüen kinyilatkoztatnák a lapokban, hogy nem akarván egy
lapnak sem a másik fölött előnyt adni, ezentul egyiküknek sem engedhetik meg a
Szemle cikkeinek közlését – egy lapnak sem fognak ezentúl e
tekintetben kedvezni. Ily nyilatkozat mindenesetre a vállalatnak
is használna.”
(
GyPLev II.
)
az egész nemzet örvendene, a mely tőled már nem remélt ujabb költeményt olvashatni– A Budapesti Szemlében
AJ
következő költeményei jelentek meg: A tölgyek alatt
(
1878. 16. köt.
172–174.), Tetemre hivás (
1878. 16. köt. 394– 397.), Ének a pesti
ligetről (
1878. 17.
köt. 152–156.), Híd-avatás (
1878. 17. köt. 374–377.), Epilogus
(
1878. 18. köt.
396–398.), A jóságos özvegynek (
1880. 22. köt. 396–397.),
Egyesülés (
1881.
27. köt. 128–129.). Az első publikáció más újságokban való közlésére
vonatkozólag fontos Arany János
Ráth Mór
nak 1878. márc.
10-én
Ráth Mór
Gyulai
hoz írt levele:
„Gyulai Pál
Arany
verseinek
közlését egy lapnak sem engedtem meg. Én mindig azon véleményben voltam, hogy a
»Szemlének« azért van leginkább oly kevés előfizetője, mert általános
azon vélemény, hogy ezen az Akademia által fentartott folyóirat legérdekesebb
dolgait különben is minden lapban olvashatni. Minden esetre célszerű lenne valami
remediumot Arany János
[szerkesztői feloldás]
orvoslást, lat.[szerkesztői feloldás]
valósággal, lat.[szerkesztői feloldás]
...[szerkesztői feloldás]
vállalkozásnak
Bocsásd meg, ha szerénytelenkedni merek. Nagyon jól esnék nekem, hogy ha másért nem,
értem tennéd meg azt, a mitől annyira tartozkodol. Hiszen én is irtam egyszer érted egy
beszélyt, bizony nem jó kedvemböl s azóta sem irtam ujabbat.
n
Tudom, hogy az én
beszélyem nem ér annyit, mint a te költeményed de, kedves barátom, mindig tiszteltelek,
szerettelek, Jegyzet
Hiszen én is irtam egyszer érted egy beszélyt, bizony nem jó kedvemböl s azóta sem irtam ujabbat– Nők a tükör előtt ( Koszorú, 1863. I. 7–12., 32–38., 55–60., 78–83., 102–107., 126–131., 149–154.)
s
az ajándék vagy áldozatnak becsBeszúrás
et
mindig szivünk kölcsönöz. Kérésem teljesitésével megjutalmaznád hű ragaszkodásomat,
büszkévé tennél, mert érzeném, hogy ezt értem tetted.
Beszúrás
A mi a tiszteletdijt illeti, örömest ajánlok fel neked öt költeményért 250 forintot.
Többet is adnék, de
n
em telik.
Beszúrás
Az ég áldjon
János
! Ha
megtagadod kérésemet, nem veszem rosz neven, ha teljesited, nagy örömet fogsz nekem
okozni.
Arany János
Gyulai Pál
Gyulai Pál