Aranysárkány fejléc kép
 
GYULAI PÁL – ARANY JÁNOSNAK
Buda-Pest
Budapest
oct. 20. 1877.  
  Kedves barátom!  
  Szóval többször kértelek, hogy adj egy pár költeményt a Szemlének ujabb költeményeid közül. Mindig kitérőn feleltél vagy épen elutasitottál. Most levélben ismétlem kérésemet; irásban van bátorságom azt is elmondani, a mit szóval átaltam.  
  Bizonyára gyöngédtelenség volna olyasmit kérnem tőled, a mi talán kellemetlenséget hozhatna reád. Költeményeid között
olya
[betoldásjel]
Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.
Szerkesztői feloldás: olyanok
is vannak, a melyeknél jobbat legvirágzóbb korodban sem irtál. Miért ezeket is fiokodba rejtened? Ha kiadásuk magadnak nem okoz örömöt, nincs-e elég tisztelőd, barátod, a kiknek örömöt okoznál, sőt meg vagyok győződve, hogy az egész nemzet örvendene, a mely tőled már nem remélt
u
Beszúrás
jabb költeményt olvashatni.
n
Jegyzet
az egész nemzet örvendene, a mely tőled már nem remélt ujabb költeményt olvashatni
– A Budapesti Szemlében
AJ
Arany János
következő költeményei jelentek meg: A tölgyek alatt ( 1878. 16. köt. 172–174.), Tetemre hivás ( 1878. 16. köt. 394– 397.), Ének a pesti ligetről ( 1878. 17. köt. 152–156.), Híd-avatás ( 1878. 17. köt. 374–377.), Epilogus ( 1878. 18. köt. 396–398.), A jóságos özvegynek ( 1880. 22. köt. 396–397.), Egyesülés ( 1881. 27. köt. 128–129.). Az első publikáció más újságokban való közlésére vonatkozólag fontos
Ráth Mór
Ráth Mór
nak 1878. márc. 10-én
Gyulai
Gyulai Pál
hoz írt levele: „
Arany
Arany János
verseinek közlését egy lapnak sem engedtem meg. Én mindig azon véleményben voltam, hogy a »Szemlének« azért van leginkább oly kevés előfizetője, mert általános azon vélemény, hogy ezen az Akademia által fentartott folyóirat legérdekesebb dolgait különben is minden lapban olvashatni. Minden esetre célszerű lenne valami remediumot
[szerkesztői feloldás]
orvoslást, lat.
kigondolni, és egyetlen egy lappal szemben sem tenni kivételt – mert ha valami egy lapban megjelent, annak közlésére a többi lap is feljogositva érzi magát. Az utolsó napokban formaliter
[szerkesztői feloldás]
valósággal, lat.
el kellett a Szemlét titkolnom, hogy még korábban meg ne lopják, és már alig tudom, miként segítsek magamon.
[szerkesztői feloldás]
...
Jó lenne talán, ha kiadó, és szerkesztő egyszerüen kinyilatkoztatnák a lapokban, hogy nem akarván egy lapnak sem a másik fölött előnyt adni, ezentul egyiküknek sem engedhetik meg a Szemle cikkeinek közlését – egy lapnak sem fognak ezentúl e tekintetben kedvezni. Ily nyilatkozat mindenesetre a vállalatnak
[szerkesztői feloldás]
vállalkozásnak
is használna.” ( GyPLev II. )
 
  Bocsásd meg, ha szerénytelenkedni merek. Nagyon jól esnék nekem, hogy ha másért nem, értem tennéd meg azt, a mitől annyira tartozkodol. Hiszen én is irtam egyszer érted egy beszélyt, bizony nem jó kedvemböl s azóta sem irtam ujabbat.
n
Jegyzet
Hiszen én is irtam egyszer érted egy beszélyt, bizony nem jó kedvemböl s azóta sem irtam ujabbat
Nők a tükör előtt ( Koszorú, 1863. I. 7–12., 32–38., 55–60., 78–83., 102–107., 126–131., 149–154.)
Tudom, hogy az én beszélyem nem ér annyit, mint a te költeményed de, kedves barátom, mindig tiszteltelek, szerettelek,
s
Beszúrás
az ajándék vagy áldozatnak becs
et
Beszúrás
mindig szivünk kölcsönöz. Kérésem teljesitésével megjutalmaznád hű ragaszkodásomat, büszkévé tennél, mert érzeném, hogy ezt értem tetted.  
  A mi a tiszteletdijt illeti, örömest ajánlok fel neked öt költeményért 250 forintot. Többet is adnék, de
n
Beszúrás
em telik.  
  Az ég áldjon
János
Arany János
! Ha megtagadod kérésemet, nem veszem rosz neven, ha teljesited, nagy örömet fogsz nekem okozni.  
  hü barátod  
 
Gyulai Pál
Gyulai Pál