JOVAN JOVANOVIĆ ZMAJ – ARANY JÁNOSNAK
Mélyen tisztet Uram!
[szerkesztői feloldás]
ln
Jegyzet
Mélyen tiszte– A levelett Uram![szerkesztői feloldás]l
Antonije Hadžić
(1831–1916), a Kisfaludy Társaság külső
tagja (1867), az első szerb irodalmi és tudományos társaság
(Matica srpska) és az újvidéki Szerb Nemzeti Színház egyik vezetője fordította magyarra.
Póth István közli levelének fordítását: „Hadžić, Antonije
Tóni
barátom! Íme itt a levél, melyet Hadžić, Antonije
Arany
nak küldök. Sértés nincs benne, – de meg kell mondanom. Kérlek, fordítsd le
magyarra, de minél előbb. Írd meg a címet is. Arany János
Kamenicá
n, 1877. nov. 2.
Kamenica
János
od”. (
Póth 1960. 444.)Zmaj, Jovan Jovanović
Én szerb nyelvre forditottam a magyar kritika és a magyar olvasó közönség által telyes
meltánylattal fogadott „Murany vár ostroma” költöi müvét. Ezen forditásomat
az Újvidéken székelő szerb „Matica” irodalmi társulat nehány hónappal ez előtt
jutalomdíjban részesitette, ezen kitüntetés által – kétségtelenül – akarván elismerni
magának a münek becses voltát.
Igen szépen kérem Uraságodat, méltoztassék megengedni, hogy az emlitett müvet a szerb
olvasó közönségnek bemutathassam, reményelvén hogy rosz néven nem veendi, hogy én ezen
müvet, nem kételkedvén beleegyezéséről, már is sajtó alá bocsájtottam.
Én részemröl meg leszek elégedve tökéletesen, hogyha „Murány vár ostroma”
is oly meleg fogadtatásban részesül a szerb közönségnél, a melyben részesültek az általam
forditott „Toldi”, „Toldi estéje” és sok más kissebb nagyobb
dallai és örökszépségü balladai.
n
Jegyzet
hogy ha „Murány vár ostroma” is oly meleg fogadtatásban részesül a szerb közönségnél, a melyben részesültek az általam fordított „Toldi”, „Toldi estéje” és sok más kisebb nagyobb dallai és örökszépségű balladái–
Jovan Jovanović Zmaj
a Toldit 1858-ban, a Toldi
estéjét 1870-ben, a Toldi szerelmét
1896-ban fordította le; Zmaj, Jovan Jovanović
Petőfi
, Petőfi Sándor
Tompa
, Tompa Mihály
Czuczor
, Czuczor Gergely István
Jókai
, Jókai Mór
Gyulai
, Gyulai Pál
Madách
, Madách Imre
Tóth Kálmán
műveinek is tolmácsolója volt.Tóth Kálmán
Popović testvérek köképét
mielöbb nekem megküldeni.
n
yvkereskedése Újvidéken, mely a forditás kiadására válalkozott, igen szeretné e müvet Önnek, mélyen
tisztelt Uram, arczképével ékeséteni.Beszúrás
n
Nagyon kérem tehát úgy saját nem külömben
az emlitett kiadóczég nevében, méltóztassék egy jól talált fényképi arcJegyzet
– „A szerb Murány ostroma a levélben jelzett újvidéki kiadónál a Biblioteka za narod (Népi könyvtár) sorozatban látott napvilágot: Otma Muranj grada od Jovana Aranja, preveo Zmaj-Jovan Jovanović. U Novome Sadu, Srpska narodna zadružna štamparija 1878. Az egyetlen Budapesten fellelhető példányt ( MTA Könyvtára, M. Irod. O. 2044)Popović testvérekkönyvkereskedésePopović-testvérekUjvidéken, mely a fordítás kiadására válalkozott, igen szeretné e művet Önnek, mélyen tisztelt Uram, arczképével ékesíteniÚjvidék
Arany János
nak saját aláírásával ellátott szép fényképe díszíti. Ellenben a fűzött
könyvecske hátsó borítólapjának belső oldalán a kiadó 60 krajcárért hirdeti a művet
fénykép nélkül, s 1 forintért a fordító – és nem az eredeti szerzője! – fényképével. Az
újvidéki Matica srpska könyvtárának nyomtatásban megjelent katalógusában könyvünk
szintén a fordító fényképével van feltüntetve. Ebből arra következtethetünk, hogy a
Murány Ostroma szerb–horvát nyelven részben Arany János
Arany János
, részben Arany János
Jovan Jovanović Zmaj
fényképével és részben fénykép nélkül jelent meg.” (
Póth 1960. 446.)Zmaj, Jovan Jovanović
[törölt]
« z »
Méltóztassék egyszersmint megengedni hogy ez alkalommal egyet mást felemli
t
sek, a melynek elmondása, mint Szerbnek és jó hazafinak, s mint a
magyar nemzet minden kétségkivüli barátjának, nagyon is szívemen fekszik, a melynek
elhalgatása pedig anachronismus vétkével terhelné lelkemet.
Beszúrás
Harmadik éve már annak,
n
hogy az idevaló szerbek egyvérü testvérei a Balkán
félszigeten harczólnak az ötszázados kegyetlen zsarnokság ellen, harczólnak önlétükért,
harczólnak a szent szabadságért. Én nem lennék szerb, ha lelkem mélyében nem vólnék
meggyőzödve arról, miszerént ezen harczot siker fogja koronázni; a sokat szenvedett,
létjogosúltságaért harczoló nép pedig, mind eddig ugy ezentúl sem fog szégyenére válni
Europa közművelödésének.
Jegyzet
Harmadik éve már annak– 1875-ben törökellenes felkelés robbant ki
Bosznia-Hercegoviná
ban, amely átterjedt Bosznia-Hercegovina
Bulgáriá
ra is. 1876 júliusában
Szerbia és Montenegró is bekapcsolódott a harcokba. A konfliktus végül 1877
áprilisában orosz-török háborúvá szélesedett, amely török vereséggel zárult
1878-ban. Szerbia, Montenegró és Románia függetlenné vált.Bulgária
Költői magasztos részrehajlatlansága irányában már évek hosszú során á
t
táplált ellenálhatlan rokonszenvem arra bátorit fel, hogy, ámbar személyesen
ismeretlen, még is egyet-mást elmondjak, a miket a sok nemeslelkü, többé vagy kevésbé
ismert magyar honfitársaimnak, söt személyes barátaimnak is elmondani, az uralkodo
áramlattal szemben, sem hajlamot, sem kedvet nem érzek.
Beszúrás
A mit tehát elmondandó vagyok a következő kérelemből áll;: Legyen oly szíves s helyezze
át magát, tisztelt Uram, csak nehány pillanatra, istenadta költői ihletségü képzelete
segedelmével saját magam, vagy más szerb érzelmivilágába; vessen egyszersmint
egy bár futó pillanatot az összes magyar nemzet által legközelebbi tősszomszédja
felszabadulási törekvése irányában tanusitott magaviseletére; és azután kepzelje el, mit
érezhetek én, mit más akármely szerb, a midőn látjuk, hogy a Törökök dicsőségére
meggyújtott millio láng közül, egy mécsvilagnyi rokonszenv nem nyilatkozik jogainakkaroló
szabadságszeretetéről világszerte ismeretes magyar nemzetben e napokban nem találkozott
egyetlen egy költő sem, a ki, nem mint cz pedig mindenha és bárhol szép dolog, hogy a szabadság közös
kincs, hogy a saját szabadságukért harczoló bajnokok és
vértanuk, egyszersmint a közszabadság bajnokai és vértanui,
s.a.t. s.a.t
[törölt]
« n »n
azon szerencsétlen, keresztre
feszitett nemzet mellett, mely élethalálharczot küzd az emberiség, a nemzeti önállas
legszentebb jogainak Jegyzet
a Törökök dicsőségére meggyújtott millio láng közül, egy mécsvilagnyi rokonszenv nem nyilatkozik– Az Osztrák–Magyar Monarchia hivatalos álláspontjával szemben a magyar közvélemény jelentős része Törökországot támogatta. 1877 áprilisában például a főváros lakossága (az egyetemi ifjúsággal az élen) nagy ünnepléssel fogadta egy török küldöttség érkezését, a Vasárnapi Ujság pedig adakozást szervezett a balkáni harcokban megsebesült török katonák segélyezésére.
[törölt]
« le » [!]
s életfeltételeinek kivivásában.
Képzelje, mit érezhet a szerb, a midőn látja, hogy a mindentfel[sic!]
[törölt]
« t »Byron
, mások szabadsága mellett küzdtérre szállani, de legalább egy kis rokonszenves
dallal beismerni jónak találta vólna, ezen alkalommal is beismerni, hogy a zsarnokság mindenha és bárhol rút dolog, a
szabadsági haByron, George Gordon
[szerkesztői feloldás]
r[törölt]
« sat. »
Ha tehát csak pillanatra is ezen tört remények érzelemvilágaba szives vólt átköltözni, –
távol legyen tőlem akárminemü választ óhajtani, – én csak azon meggyözedésemben elégtételt
találok, hogy így kellett felkiáltania: „Igen is, az ily eljáras mélto fájdalmat
okozhatott minden becsületes szerbnek!”
Most pedig attól félő, hogy Ön, igen tisztelt Uram, ezen nehány őszinte szavamat
valamikép balul ne magyarráza, köteleségemnek tartom feleml
[törölt]
« i »í
teni, hogy nagy sajnálkozásomra, igen is jól tudom, miszerént
rongált egéssége miatt a lántnak egyidőre békét hagyni kénytelen, – de szintugy legyen
meggyőződve arról hogy teljes felüdülését meghozó hír, mint sajat szivemet, úgy nem
külömben számos őszinte szerb tisztelői szivét is örömmel töltendi be.
Beszúrás