VADNAI KÁROLY – ARANY JÁNOSNAK
Zaklat egy olyan vágy, melynek nem tudok ellenállani. Kirukkolok vele egyenesen: neki
bátorodtam egy költeményt kérni a „Fővárosi Lapok”
számára,
n
nem mondva többet, mint hogy szerkesztői gondteljes
hétköznapjaim közt igazi piros betűs örömünnepem lenne, ha e vágyam teljesedhetnék.
Jegyzet
neki bátorodtam egy költeményt kérni a „Fővárosi Lapok” számára– Kosmopolita költészet. FL 1878. 148. sz. jún. 29. 723.
Megvallom, nem bátorodtam volna e kérésre, ha csak a „Budapesti Szemle” kapott
volna az uj termékekből, mert a
én is szeretném egyszer valami ritkább örömmel meglepni.
Másfelől lelkiismeretemet megnyugtatni, hogy nem rajtam múlt, ha nem lehet.
Gyulai Pál
iránti barátság nagyon érthetővé teszi a szerencsét, melyben ő
részesűl. Még a „Bazár”-ban megjelent költemény sem birt rá a kérésre, tudva,
hogy annak
Gyulai Pál
szerkesztőnői
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: szerkesztő női
n
gyakori gyöngédségük által érdemesekké tették
magokat a kitüntetésre, melyben részesültek. De már a „Vasárnapi Ujság” öröme
nekiágaskodtatá az én szerkesztői tollamat is, hogy kopogtasson és kérjen – hátha? Igaz,
hogy a háttérben ott is egy régi jó barát áll: Szász Károly
, míg én mivel sem tudom indokolni
kérésemet, csak azzal, hogy
Szász Károly
olvasóközönségemet
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: olvasó közönségemet
A tisztelet, melyet igen komolyan és mélyen érzek, távol tart attól, hogy sürgőssé merjem
tenni e kérést. Ha kegyednek, mélyen tisztelt uram, nincs kifogása lapom vagy személyem
ellen, igen lekötelez, ha bármikor – midőn tetszeni fog – küld a „Főv. Lapok”
s annak művelt és nagy közönsége számára valamely kéziratot; én hálás leszek értte; de
másfelől arról is biztosithatom, hogy ha e soroknak semmi sikerök nem lesz is, azt én
nem fogom másnak
tula
jdonitani, mint hogy nem volt rá kedve ide is
irni. Belátom, hogy van egy pont, melyen fölűl a ki áll, nem érezhet kedvet ugy nevezett
„Überall-Mitarbeiter”-réBeszúrás
n
lenni. Ekkép kérésemet, melyet hő
ohajtás sugall, előre megmentve az alkalmatlankodó pressio minden színétől, küldöm azt
jó reményben, de egyszersmind annak kijelentésével, hogy válasz nélkűl hagyása sem fogja
csökkenteni amaz őszinte hódolatot, melyet éreJegyzet
„Überall-Mitarbeiter”-ré– egyetemes (mindenhol-) munkatárssá (né.)
z
Beszúrás
Vadnai Károly
Vadnay Károly