ARANY JÁNOS – ERCSEY SÁNDORNAK

Budapest

, 1878 máj. 16.

Sajnálom igen, hogy pesti útadról letettél, mert én levén a hegy, te a Mahomet, ha te én hozzám nem jösz, én már bajosan mozdulhatok. Pedig szerettem volna veled találkozni – ha csupa önzésből is, hogy az ily dolgaimat, milyennel most is terhellek, szóbeszéd közben eligazitsam.

A napokban

Rozvány György

, megküldve a félévi kamatot, azon alternativ kérelmet csatolta leveléhez, hogy vagy a kamatot szállitsam le 8%-re, vagy egyezzem belé, hogy ő a tőkét két rátában

Jegyzet

rátában

– részletben (ol.)

(1879, 1880 febr. 1-én) fizethesse le. Én az elsőt választottam, s részére eziránt a kivánt nyilatkozatot, két tanú (itteni irodatisztek) coramisálásával,

Jegyzet

coramisálásával

– előttemezésével (lat.)

ki is állitva leküldöttem; saját fogalmazásomban, miután a tavaly teáltalad ily czélra küldöttet sok keresésre

[szerkesztői feloldás]

s után, a sor végén, nincsen elválasztójel

sem találhattam meg. Alig küldöttem azonban el; hát kezembe akad a te Conceptusod,

Jegyzet

Conceptusod

– fogalmazványod (lat.)

s abból látom, hogy az 1° folyamodás alakban van szerkesztve a törvényszékhez 2° kell rá 1 ft 50 kr. bélyeg. Nem tudom már most, boldogul-e

Rozvány

Rozvány György

a leküldött egyszerű nyilatkozattal; azt hiszem igen, ha saját nevében ir mellé folyamodványt s erre ragasztja a kellő bélyeget; ha nem boldogul, akkor természetesen mást kell kiállitn

Beszúrás

, s ez esetre kérlek, hogy annak szövegét te tedd fel és mint egyik tanú ird is alá[törölt]
« . »

Beszúrás

mert itt alkalmatlan dolog afféle embert keresni.

Egyszersmind, ha már a nagyobb összegű kamatnál ily leengedést teszek, visszás volna szegény

Bajó

Bajó László

val tovább is fizettetnem a 12%-ot; kérlek tehát erre nézve is állitsd ki a nyilatkozatot, ha lehet oly formában, hogy ne én folyamodja

Beszúrás

a törvényszékhez, hanem ő, az adós.

Tavaly is, már önként, megtettem volna e lépéseket, de az adóhivatal nem igen szereti az ilyet tudomásul venni, s még az 1877.-i adóm is a 12% kamat után volt kivetve összes szalontai követeléseim után. Az idénre pedig a

Rozvány

Rozvány György

ét 10% a

Bajó

Bajó László

ét 12%-tel kellett bevallanom, hogy egyezzék a szalontai telekkönyvi hivatal felküldött vagy felküldendő adataival. Rajta kell tehát lennünk, hogy a telekkönyvi kijavitás még ez év folytán megtörténjék; különben 1879re

[szerkesztői feloldás]

1879 után, a sor végén, nincsen elválasztójel

is fogom fizetni az e

Beszúrás

igi adót.

De már további irás nem való az én rosz szememnek.

Jegyzet

De már további irás nem való az én rosz szememnek

– Lásd

Arany János

1876. nov. 11-én

Szász Károly

nak (2466.) és 1877. szept. 6-án Hirschler Ignácnak (2478.) írt levelét.

Csak annyit vetek hát még ide, hogy átalában tűrhetően vagyunk,

Piroska

Széll Piroska

is már rég fenn van az ágyból, de a szobát még talán soká hagyhatja el, mert ugy sejtem, a doctor utóbajtól félti, miután himlője alig 48 óráig tartva,

[szerkesztői feloldás]

tart után, a sor végén, nincsen elválasztójel

elenyészett, s bár egészen jól van már, se iskolába, se még a külső levegőre sem ereszti.

Jegyzet

se iskolába, se még a külső levegőre sem ereszti

– „Én most iskolába járok, A József téren van egy, és ezt

Zirz

Zirc

en Janka néni igen ajánlotta, tehát most kedves nagyszüléim ide adtak föl. Pénteken 29-én kezdődött. Itt csak délelőtt van előadás, 8-1, az 1-ső osztályba vettek fel, a felvevő vizsgát szerencsésen letettem. Itt az első osztály anyi, mintha máshol a 8-ikat tanulnám.”

Szél Piroska

Széll Piroska

1876. okt. 7-i levele

Gubody Mari

Gubody Mária

hoz. ( Móricz 1932. 371.)

Én nem anynyira köhögök, mint reggel vagy fél óráig fuldoklom a phlegmától,

Jegyzet

Én nem anynyira köhögök, mint reggel vagy fél óráig fuldoklom a phlegmától

– Phlegma: nyálka, a légzőszervek váladéka (gör.-lat.). „Háziorvosi müködésem megkezdése után nemsokára, 1878-ik év április havában lépett föl

Arany János

nál első izben sulyos alakban a »Hevenyhörglob« (Bronchitis). És ez a lob már akkor nem ép tüdőt támadott meg, hanem már akkor a tüdőlégdaganat (Emphisema) határozottan kifejezett és bizton kimutatható volt. Körülbelől már akkor 30-35 év óta fennálló idült (chronicus) hörghurutban szenvedett, és ezen régen tartó hurutos köhögés következtében tágultak ki a tüdő- légsejtjei és hozták létre az emphisemát. Már ebben az időben a reggeli vagy jobban mondva a hajnali órákban csak tartósabb hurutos köhögések után tudott az éjen át képződött nyálkától megszabadulni, és ezek a hurutos köhögési ingerek sipolyban is mutakoztak, csakhogy kisebb mértékben. Ehhez az állapothoz társult a föntemlitett »hörglob« 38-39 C. hőfok között változó lázas tünetekkel és a légdagos tüdőnek fulladozó légzési nehézségei fokozottabb mértékben álltak elő, ugy hogy az egész napot és az éjszakának is egy jó részét az ágyon kivül kellett töltenie a fulladozások miatt.

[szerkesztői feloldás]

...

De nemcsak a szabadban való légáramlatok iránt volt érzékeny, hanem a szobában is megérzett minden csekély léghuzamot, sőt érezte bármily vastag falon át a légátszürődést.

[szerkesztői feloldás]

...

S mihelyest legkisebb rheumaticus fájdalmat érzett, alkalmazta is viaszkos vásznát a test ama részére, melyen a léghuzamot érezte. Ez volt az egyedüli szer, melynek biztos hatásában nem kételkedett, s melynek csodaszerü hatását minden alkalommal kiemelte. Az 1878-ik év nyarát a Margit-szigeten töltötte minden gyógymód nélkül. Csakis egy szert (Extr. Cannabis) vett be néha nagyobb köhögési ingerek ellen.” ( Farkas 1882. Vesd össze:

Arany János

Tompá

Tompa Mihály

nak, 2039. 1866. febr. 18.)

s ellene luhi vizet iszom kevés haszonnal,

Jegyzet

luhi vizet iszom kevés haszonnal

– Luh (ukránul

Луки

Luh

): Bereg vármegyei község. A luhi Margitviz lúgos bikarbonát-vizét a gyomor, a belek, a hólyag, de különösen a légzőszervek hurutos bántalmai ellen használják.

lábaim (kivált a jobb) dagadtak, pólyáznom kell, a máj körül sincs valami jó állapot, a szem is elnyűtt, de máskép eszem, alszom jóizűen, csak még rendesen lusta és fáradt, kimerült vagyok; nénéd húz-von szegény a ház körül mindent, s aránylag ő még legjobban győzi.

Jegyzet

nénéd húz-von szegény a ház körül mindent, s aránylag ő még legjobban győzi

– „Sok bajom jöt egy más után, mint a láncz szem egymásból fonódot. Fél év ólta folytonosan beteg ápoló vagyok én lelkem.

Piroska

Széll Piroska

a tél folytán kétszer volt nagy beteg, először torok gyuladása vólt, másodszor bárány himlős, de igen nagy lázal vólt ösze kötve. Május közepén pedig szegény

Arany

Arany János

bácsid let olyan veszélyes beteg, hogy egyik órra sem vólt a másikig biztositva, gége cső gyuladása vólt tüdő lobbal, tizenhét napig nem fekhetet sem éjel sem napal, ha két perczig feküdt, a leg nagyobb fuldoklás fogta el, ugy kapkodot a levegő után mint vizbe fuladozó. Volt rá eset, hogy az orvosi szert sem vólt képes le nyelni, vagy egy korty vizet. Senki sem hitte, hogy meg lábbalya. De olyan gyengeis, hogy alig tud járni még ma is. – Oh

Mari

Gubody Mária

kám mit és menyit szenvedtem. Egyedül leni éjel napal egy haldokló melet, irtóztató! nem aludtam tizenhét éjel egy órrát, azt a kint még nézni is sok vólt, hát még szenvedni! Idegen ápolót hozni nem lehetet, mert atól elrémült volna, de meg nemis fogadot volna el idegentől seminémü szólgálatot. Egyedül éjel napal magam vóltam, be iszonyu ilyenkor fő városba leni minden rokontól távol.”

Arany Jánosné

Arany Jánosné Ercsey Julianna

Gubody Mari

Gubody Mária

hoz, 1878. júl. 11. ( Móricz 1932. 374. Vesd Össze

Arany János

[szerkesztői feloldás]

Szenvedek én...

kezdetű versével:

Szenvedek én egyben-másban,

Vén hurutban, fulladásban,

Rokkant ideggyengeségben,