GYULAI PÁL – ARANY JÁNOSNAK

Arany János

urnak, a Budapesti Szemle dolgozótársának.

Helyben.

Csodálkozva vettem Méltóságod

n

Jegyzet

Méltóságod

– A Szent István-rend kitüntettjeinek kérvényezéssel járó megszólítása (

AJ

Arany János

nem igényelte!).

AJ

Arany János

is így szólította

Gyulai Pál

t, hiszen ez az egyetemi tanárokat is megillette.

levelét s midőn bátor vagyok reá válaszúl egy pár megjegyzést tenni, bocsánatot kérek, ha némi részletekbe bocsátkozom, a mitől a [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
beküldött számlában nagyobb tisztesség kedvéért tartózkodtam.

Azt méltóztatik irni, hogy azon három költeményért nem kér és nem fogad el semmit azon kivűl, a mit már kapott. Én tudtomra azon költeményekért nem fizettem semmit, hanem fizettem a Tetemrehivásért az egyetemi segélyegyletnek Méltóságod nevében 50 forintot.

n

Jegyzet

fizettem a Tetemrehivásért az egyetemi segélyegyletnek Méltóságod nevében 50 forintot

– Lásd

AJ

Arany János

1878. márc. 6-án Nagy Miklósnak írt levelét (2479.).

E balladát csak 25 forintba számitottam, a mennyit bizony testvérek között is megér, a másik 25 forintot két forditott novella tiszteletdijába tudtam be, melyeket Méltóságodtól az Olcsó könyvtárban kiadtam. Maradt még három költemény: a Tölgyek alatt 10 ft, a Pesti ligetben

n

Jegyzet Pesti ligetben – Ének a pesti ligetről

20 ft, Hidavatás 20 ft, ez tesz 50 forintot, a szőnyeg 70 ft s igy

[betoldásjel]

Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.

Szerkesztői feloldás: csak

20 ft ledolgozandó, a miért egy hosszabb vagy két rövidebb költeményt kértem.

Ebböl láthatja, hogy én Méltósagodat csak úgy honoráltam, mint

Szász Károly

t,

Lévay

Lévay József

t, kiknek egy kisebb költeményért 10, egy nagyobbért 20 forintot fizetek s minthogy pénzben nem akarta elfogadni, ajandékban kivántam tiszteletemet kifejezni, a melyet Méltóságod egyszerüen visszautasitott. Nem tudom, hogy a Budapesti Szemle miért kevesebb tekintetet érdemlő folyóirat, mint a Vasárnapi Ujság , a mely szintén ajándékkal kedveskedett az el nem

fo

[betoldásjel]

Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.

adott

Szerkesztői feloldás: fogadott

tiszteletdij[törölt]
« ért »
helyett; nem tudom, hogy nekem miért kell részesülnöm barátságtalanabb modorban, mint Nagy Miklós urnak. Erre annyival kevésbbé voltam elkészülve, mert köztudomás, hogy a Szemle dijazatlan dolgozatot nem fogad el s épen úgy kifizeti a tiszteletdijt gr.

i

Beszúrás

Károlyi T bornak

n

Jegyzet

gr. Károlyi Tibornak

– gr. Károlyi Tibor: Antwerpen ostroma. BpSz 1874. 4. köt. 1–21.; 1878. 17. köt. 1–21.

s gr. Szécsénnek,

n

Jegyzet

gr. Szécsénnek

– gr. Szécsen Antal: Irodalmi tanulmányok. BpSz 1874. 4. köt. 1–20.; 1877. 13. köt. 100–126.; 1878. 17. köt. 1–21.; Történeti tanulmányok. BpSz 1876. 12. köt. 1–19.; 1877. 14. köt. 333–362.; 1878. 18. köt. 290–317.

mint

Heinrich

Heinrich Gusztáv

nak

n

Jegyzet

HeinrichHeinrich Gusztáv nak

– Heinrich Gusztáv: Hamerling és legujabb regénye. BpSz 1876. 11. köt. 382–408.; Hrotsiutha álláspontja a mysteriumok és a fejlett dráma közt. Irta Rényi Dezső. BpSz 1876. 12. köt. 195–202.; A Tristan-monda Németországban. BpSz 1876. 12. köt. 311–326.; 1877. 13. köt. 171–188.; 350–372.; 1877. 14. köt. 138–164.; Lessing Faustja. BpSz 1877. 14. köt. 395–403.; Amerikai humoristák. BpSz 1877. 15. köt. 195–203.; Berliner Dramaturgie von Karl Frenzel. BpSz 1878. 17. köt. 399–408.; Der Mythos bei den Hebräern und seine geschichtliche Entwicklung. Untersuchungen zur Mythologie und Religionswissenschaft von Dr. Ign. Goldzieher. BpSz 1878. 16. köt. 207–215.

vagy

Tolnai

Tolnai Lajos

nak.

n

Jegyzet

TolnaiTolnai Lajos nak

–

Tolnai Lajos

: Tompa Mihály költészete. BpSz 1878. 18. köt. 27–86.

„A jövőre nem akarom magam lekötni” igy válaszol Méltóságod. Ezt nem is kivanom. Követelésemet könnyen kielegitheti a jelenben, ha a záros könyvböl

n

Jegyzet

a záros könyv

– a Kapcsos könyv

egy költeményt rendelkezésemre bocsát. Vagy ha ettöl bármi tekintet visszatartaná, legyen az a 20 forint betáblázva a záros könyvre. Egyszer azt méltóztatott nekem mondani, nem kiván úgy meghalni, mint a koldus, hogy maga után valamit ne hagyjon. Jól van, legyen a Szemlé nek a záros könyv valamelyik költeményéhez kiadó joga. Ezzel én megelégszem. Ha én halnék meg előbb, mint Méltóságod, a Szemle akkor is élni fog, s igy én sem halok meg úgy, mint a koldus s a Szemle jövendő szerkesztöjének hagyok valamit.

„Tessék a luxoriosus szőnyeget becsomagolni s elvitetni” – fejezi be Méltóságod levelét. Erre én csak azt mondom: ne tessék luxoriosus költeményeket irni, akkor a szerkesztök se fognak luxoriosus szőnyegekkel kedveskedni. A mi a becsomagolást illeti, én ahhoz nem értek, visszahozatni pedig semmi esetre nem fogom a szőnyeget, ha izetlenség, pör válik is belőle, melynek minden következményet ezennel ünnepélyesen elvállalom.

Buda-Pest

Budapest

oct. 3^án

Gyulai Pál

Számla

Egy szőnyeg a „Tölgyek alatt”, „A pesti ligetben” és „Margit hidja” czimü költeményekert. Még kérnék egy hosszabb vagy ha az nem lehetséges, két rövidebb költeményt. Akkor aztán nem tartozunk egymásnak semmivel.

B.P.

Budapest

o

c

Beszúrás

t. 3^án

Gyulai Pál

a Budapesti Szemle

telhetetlen szerkesztöje

AJOM19

Megjegyzések: