Aranysárkány fejléc kép
Bibliográfiai adatok
 
ARANY JÁNOS – CONCHA KÁROLYNAK
[szerkesztői feloldás]
Margitsziget
Budapest
, 1879. augusztus 3.
 
  Tisztelt irótársam,  
  Hát bizony az „aratás” már két nyáron megint szűken, mondhatnám; sehogy se ütött be, nem annyira a clima zordonsága vagy a föld terméketlensége, – mint a mivelő kéz hiánya miatt. S miután rövid vénasszony-nyaramra már rá is tettem a punktumot az „Epilogus” cz. poémával,
n
Jegyzet
S miután rövid vénasszony-nyaramra már rá is tettem a punktumot az „Epilogus” cz. poémával
 – BpSz 1878. 18. köt. 396.
megvallom, nem sok kedvem van újra közönség elé állani. De ha már megigértem a naptárnak, e régi igéretet valahogy még is beváltom. A tulsó lapon küldök egy versecskét, mely – ha egyéb érdeme nincs – korszerű, feltéve hogy a kalendáriom megjelenése nem húzódik el „ad graecas kalendas”.
n
Jegyzet
„ad graecas calendas”
 – sohanapján (lat.), mivel a görög naptárban nincsenek kalendák. Calenda: a hónap első napja, a visszafizetések határideje
 
  Szives üdvözléssel  
 
Margitsziget
Budapest
1879 aug. 3.  
 
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
 
 
[törölt]
« NB »
 E sorok nem kiadni valók.  
  Expertus Rupertus.
n
Jegyzet
Expertus Rupertus
– „Experto crede Ruperto”: latin szállóige (vesd össze pl.:
Petőfi
Petőfi Sándor
levelében
Orlay Petrics Somá
Orlay Petrics Soma
hoz, 1847. ápr. 24. PSÖM VII. 60.); alapja az „experto credite” ( Aeneis, XI. 283.): ’a tapasztalásnak higgyetek’.
 
 
Harmincz év múlva.  
 
  Álmaimat gyakran látogatod most is,
  Rég sír fedez, oh de nem nyughatol ott is –
  Haugyan jámbor kéz teneked sírt ásott
  S nem temetetlen bolyg földi alak-másod.
 
 
  Volna hitünk mint a római, a hellén,
  Már égne az oltár tova-tűntöd helyén,
  Magad istenűlve örök istenek tárt
  Csarnokiban szívnád az üdítő nektárt.
 
 
  De így is, az évek haladó terhével,
  Mely minket elaggaszt, te gyarapulsz névvel;
  A mit adál, abból nincs semmi elveszve:
  Firól fira szállsz te, mint egy közös eszme.
 
 
  Hanem én, ki testben veled együtt éltem,
  Elborulok néh
[törölt]
« e »
a
Beszúrás
, s iszonyodva kérdem:
  Vad kozák a láncsát hű szivedbe tolá ?…
  Vagy fejszével ütött agyon buta oláh ?….