Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – ERCSEY SÁNDORNAK
Margitsziget
Budapest
1879 aug. 18.
 
  Kedves
Sándor
ifj. Ercsey Sándor
öcsém,  
  Volt már tudomásom róla, hogy kénytelenségből elvadultál a tótok közé, mert a kedves nőd s az én kedves (hogy régi magyarúl mondjam) süvem asszony,
n
Jegyzet
süvem asszony
– sógorasszony
a mely nap elindultál, fogta a tollat és egy szives hoszszú levelet irt nénédnek, melynek tartalmát én is sajnálva hallottam
[törölt]
« . »
,
Beszúrás
a mennyiben megütközve tudtam meg belőle, hogy te is megkaptad – és pedig nénéddel ugyan azon évben, – azt a czudar mellhurútot. Most frissiben talán még gyógyitható lesz, bár patikai szerekkel nem hiszem, mert ha nénédet a tavaszfélen azzal nem kinozzák, maga is azt hiszi, s én is azt hiszem, nem lett volna 6 hétig ágyat nyomó lázbeteg,
n
Jegyzet
nem lett volna 6 hétig ágyat nyomó lázbeteg
– Lásd
AJ
Arany János
1879. márc. 16-án
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
nek írt levelét (2539.).
csak köhögött és flegmázott
n
Jegyzet
flegmázott
– hurutosan köhögött; phlegma: nyálka, a légzőszervek váladéka (gör.–lat.)
volna, mint az előtt, és mint most, a jártányi erejét is elvevő, fél esztendei cura után. Azért, ha érzed, hogy az a fekete viz használ (mert fekete hegynek tán a leve is fekete) élj vele egészségben, de patikai szert ne végy hurut ellen, és ágyba vele
nefeküdjél
Szerkesztői feloldás: ne feküdjél
, mert akkor ott maradsz jó darab időre, s ha fölkelsz, ott lész
s
Beszúrás
z ismét, a hol most. Probatum est:
n
Jegyzet
Probatum est
– ki van próbálva (lat.)
tavaly én, az idén szegény feleségem, mentünk át e kinos tapasztaláson.
n
Jegyzet t
avaly én, az idén szegény feleségem, mentünk át e kinos tapasztaláson
– Lásd
AJ
Arany János
1878. máj. 16-án és 1879. márc. 16-án
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
nek írt levelét (2504. és 2539.) .
A hurút vagy elmúlik, vagy megmarad folytonos, s az évekkel növekedő alkalmatlanságnak, de nem veszélyes egyhamar. Hisz az enyim már negyven éves, kerek szám, mert 1839-ben kezdődött.
n
Jegyzet
Hisz az enyim már negyven éves, kerek szám, mert 1839-ben kezdődött
– Lásd
AJ
Arany János
Tompá
Tompa Mihály
nak 1866. febr. 18-án írt levelének jegyzetét (2039.).
Azóta, naponkinti borsószemnyi kivetéstől kezdve, jócskán rám szaporodott ugyan, úgy hogy most már, többször napjában – és kivált reggel igen kinos lélekzet-szorongás, fuladozás után – csak nem diónyi nagyságú ragacsok szakadnak fel, még is azt állitják a doktorok (vizsgálta
Kajdacsi
Kajdacsy István
,
Kovács
Kovács Sebestyén Endre
,
Wagner
Wágner János
n
Jegyzet
vizsgálta
Kajdacsi
Kajdacsy István
,
Kovács
Kovács Sebestyén Endre
,
Wagner
Wágner János
Kajdacsy István
Kajdacsy István
(1812–1873): orvosdoktor, szemész, Pest-Pilis-Solt megye főorvosa, kir. tanácsos; Kovács Sebestyén Endre (1814–1878): orvosdoktor, 1858-tól az Akadémia lev. tagja; Wágner János (1811–1889): a belgyógyászat tanára.
) hogy a tüdő maga ép. Tehát nem mind-járt tüdő baj, ha az ember phlegmát, vagy ha vért köp is, a mit pár esetben már én is sejtettem. Hanem minden esetre jobb volna a nélkül, mert alkalmatlan is, olykor fájdalmas is, könnyen meghűl a mell, a hát, nagyon óvakodni kell és gédelgetni
n
Jegyzet
gédelgetni
– dédelgetni, kényeztetni ( Tájszótár )
az ily nyomoruságot, hanem ez anynyiban jó, hogy kényszeríti az embert magára vigyázni, s igy más betegségbe sem esik oly könnyen, mint a kinek nincs oka magát minden kis szellőtől takargatni. Ezt is tapasztalásból mondom: különben hogyan értem volna én 63 évet olyan egészséggel, a milyennek te is évek óta ismered! Ártalmas, annyi bizonyos, de hát a hamburgi öreg asszonynak is ártott (mint egy lapból olvasám tegnap)
n
Jegyzet
de hát a hamburgi öreg asszonynak is ártott (mint egy lapból olvasám tegnap)
– Nem sikerült megállapítani, hogy
AJ
Arany János
melyik újságot olvashatta, de a következő hír több lapban is megjelent: „Egy bécsi orvosnak gyógykezelése alatt lévő 93 éves özvegy, ki mértéktelen dohányzás következtében veszélyesen megbetegedett, pipával a szájában költözött át a másvilágra.” ( Budapest. Képes politikai napilap, 1879. aug. 17. )
a mértekletlen
 [!]
[sic!]
dohányzás, mert (komolyan irják) megölte szegényt, 93 mondd: kilenczven három esztendős korában! A hurút is ilyen forma (az
t.i.
Beszúrás
a mit bronchitis catarrhalisnak = idült hurutnak neveznek) az öreg Károlyi István gróf
n
Jegyzet
Károlyi István gróf
– (1797–1881): politikus, 1853-tól az Akadémia igazgatósági tagja, Pest vármegye főispánja.
már a 90 év felé jár vele. Tehát, ha megmarad, se busúlj valami nagyon.  
  Köszönöm tudósitásodat a
Kenyeres
Kenyeres János
ügyei felől. Volt már némi balsejtelmem, hogy az a kölcsön megint napi rendre kerűl,
n
Jegyzet
Volt már némi balsejtelmem, hogy az a kölcsön megint napi rendre kerűl
– Vesd össze:
Arany László
Arany László
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
hez, 1879. máj. 27.: „S a napokban ide fenn járván, egy oly ember előtt, a kiről talán föltette hogy velem beszélni fog, sőt meglehet épen ily czélzattal, egy sereg rossz hírt mondott el
K.
Szerkesztői feloldás:
Kenyeres
Kenyeres János
hitel-képességéről:...Távol van tőlem, valami nagy jelentőséget tulajdonítani az ily féle pletykabeszédeknek... Csak egyetlen ok van, a mi arra indít, hogy mégis irjak bátyámnak pár sort ez ügyben. Az öreg urat rettenetes mértékben ki tudja zavarni nyugalmából minden olyas fordulat, a mit más ember föl sem vesz. Ha egy adóintő czédulát kap, az oly izgalomba hozza, a milyet
Beöthy Aldzsi
Beöthy Zsolt
nál ezer árverés összevéve sem idéz elő. Félek tehát, ha netalán arra lennénk kényszeritve, hogy pör útján keressük
K.
Szerkesztői feloldás:
Kenyeres
Kenyeres János
ellen az igazságot – ez meg aztán esetleg prolongatiókat kérő levelekkel zaklatná őt – az ügy lebonyolításáig folytonos nyugtalankodásban élne. Persze, hogy ilyen esélyeknek minden ember ki van téve, ha valamije van, s épen őt kiváltságolni a legjobb indulattal sem lehet. Nem is akarok semmi javaslattal lépni föl ez irányban. De a hallott pletykát bátyám előtt említetlenül hagyni nem akartam... Pedig mostanában elég jó az egészsége, hangulatában sincs fogyatkozás s mióta anyám is föllábadt betegségéből, úgy veszem észre, naponkint mindig dolgozik az öreg úr egy pár órát, valamelyik nagyobb költői művén. Éveken át folyvást azt beszélte: ha ő megszabadulna az akadémia vesződségeitől: dolgozni tudna ismét. S valóban – bár én nem reméltem – ugy látszik, most beváltja föltett szándékát s dolgozgat.” ( Ercsey Róza 1937. 15–16.)
s újabb gondot ád, mert kedves nőd említett levele szélire odavetette tettee volt hirképen, hogy
K.
Szerkesztői feloldás:
Kenyeres
Kenyeres János
veszélyesen beteg. Az embernek 60 év körül mást jelent e szó, mint ifjabb korban, s megfordult eszemben, hogy az a kis tőkepénzem nem lesz-e ama bizonyos tök, mely addig úsz a vizen, hogy végre is elmerűl. De arra, hogy még élve ne tudja saját ügyeit rendezni, s mintegy curatela
n
Jegyzet
curatela
– gyámság (gör.–lat.)
alá jusson, gondolni sem tudtam. Sic transit gloria mundi!
n
Jegyzet
Sic transit gloria mundi!
– Így múlik el a világ dicsősége! (lat.)
Remélem, az ügy nem annyira sürgetős, hogy hazameneteled és további szives tanácsodat be ne várhatnám
.
Beszúrás
Laczi
Arany László
sincs itthon, tegnap utazott el, nejével együtt, pár heti kirándulásra
Tátrafüred
Tátrafüred
re; talán ott a szomszédban, valahogy össze is jöhetnétek, vagy ő meglátogatna téged (mert tudja hogy
föl mentél
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: fölmentél
) vagy te átrándulnál
Schmeksz
Schmecks
re,
n
Jegyzet
Schmeksz
Schmecks
re
Tátrafüredre
haugyan van valami könnyü közlekedés. Ő is sept. elejéig marad csak, mert tovább nem lehet, az épen hazajött beteg
Csengeri
Csengery Antal
nem helyettesitheti hosszú időre.  
  A mi minket illet, mi itt dégálunk
n
Jegyzet
dégálunk
– időzünk (lat.)
a szigeten, csupán a levegőért, s én a zöld színért rosz szememnek.
n
Jegyzet
rosz szememnek
– Lásd
AJ
Arany János
1876. nov. 11-én
Szász Károly
Szász Károly
nak és 1877. szept. 6-án Hirschler Ignácnak írt levelét (2466. és 2478.) .
Nénéd köhécsel még most is, de máskép sokat erősödött, s a körűlményekhez képest jól érzi magát.
Piroska
Széll Piroska
, mikorra te haza kerülsz, alkalmasint
Szalontá
Nagyszalonta
n lesz már, mert azt irta az apjának, hogy sept. 1-jetől jöhet érte akármikor. Rosz nyár volt, keveset úszhatott, most vágyik is haza egy kis időre. De már elég a szemnek. Élj boldogúl édes
Sándor
ifj. Ercsey Sándor
om, isten gyógyitson és vigyen haza a tieid közé örömmel, egészségben.  
  Szivből ölelünk mind hárman.  
  bátyád
Arany
Arany János
 
 

Megjegyzések:

Ercsey Sándor
ifj. Ercsey Sándor
hagyatékából. MTAK Mikrofilmtára B 9101.