ARANY JÁNOS – ERCSEY SÁNDORNAK
Margitsziget
1879 aug. 18.
Budapest
Volt már tudomásom róla, hogy kénytelenségből elvadultál a tótok közé, mert a kedves nőd
s az én kedves (hogy régi magyarúl mondjam) süvem
asszony,
n
a mely nap elindultál, fogta a tollat és egy szives hoszszú
levelet irt nénédnek, melynek tartalmát én is sajnálva
hallottamJegyzet
süvem asszony– sógorasszony
[törölt]
« . »,
a mennyiben megütközve tudtam meg
belőle, hogy te is megkaptad – és pedig nénéddel ugyan azon évben, – azt a czudar
mellhurútot. Most frissiben talán még gyógyitható lesz, bár patikai szerekkel nem
hiszem, mert ha nénédet a tavaszfélen azzal nem kinozzák, maga is azt hiszi, s én is azt
hiszem, nem lett volna 6 hétig ágyat nyomó lázbeteg,Beszúrás
n
csak köhögött és
flegmázottn
volna, mint az előtt, és mint
most, a jártányi erejét is elvevő, fél esztendei cura után.
Azért, ha érzed, hogy az a fekete viz használ (mert fekete hegynek
tán a leve is fekete) élj vele egészségben, de patikai szert ne
végy hurut ellen, és ágyba vele Jegyzet
flegmázott– hurutosan köhögött; phlegma: nyálka, a légzőszervek váladéka (gör.–lat.)
nefeküdjél
, mert akkor ott maradsz jó darab időre, s ha fölkelsz, ott
lészSzerkesztői feloldás: ne
feküdjél
s
z ismét, a hol most. Probatum est:Beszúrás
n
tavaly én, az idén szegény
feleségem, mentünk át e kinos tapasztaláson.Jegyzet
Probatum est– ki van próbálva (lat.)
n
A hurút vagy elmúlik, vagy megmarad folytonos, s az évekkel növekedő alkalmatlanságnak,
de nem veszélyes egyhamar. Hisz az enyim már negyven éves, kerek
szám, mert 1839-ben
kezdődött.n
Azóta,
naponkinti borsószemnyi kivetéstől kezdve, jócskán rám szaporodott ugyan, úgy hogy most
már, többször napjában – és kivált reggel igen kinos lélekzet-szorongás, fuladozás után
– csak nem diónyi nagyságú ragacsok szakadnak fel, még is azt állitják a doktorok
(vizsgálta Kajdacsi
,
Kajdacsy István
Kovács
, Kovács Sebestyén Endre
Wagner
Wágner János
n
) hogy a tüdő
maga ép. Tehát nem mind-járt tüdő baj, ha az ember phlegmát, vagy ha vért köp is, a mit
pár esetben már én is sejtettem. Hanem minden esetre jobb volna a nélkül, mert
alkalmatlan is, olykor fájdalmas is, könnyen meghűl a mell, a hát, nagyon óvakodni kell
és gédelgetniJegyzet
vizsgálta–Kajdacsi,Kajdacsy IstvánKovács,Kovács Sebestyén EndreWagnerWágner János
Kajdacsy István
(1812–1873): orvosdoktor, szemész,
Pest-Pilis-Solt megye főorvosa, kir. tanácsos; Kovács Sebestyén Endre (1814–1878):
orvosdoktor, 1858-tól az Akadémia lev.
tagja; Wágner János (1811–1889): a belgyógyászat tanára.Kajdacsy István
n
az ily nyomoruságot, hanem ez
anynyiban jó, hogy kényszeríti az embert magára vigyázni, s igy más betegségbe sem esik
oly könnyen, mint a kinek nincs oka magát minden kis szellőtől takargatni. Ezt is
tapasztalásból mondom: különben hogyan értem volna én 63 évet olyan egészséggel, a
milyennek te is évek óta ismered! Ártalmas, annyi bizonyos, de hát a hamburgi öreg
asszonynak is ártott (mint egy lapból olvasám tegnap)Jegyzet
gédelgetni– dédelgetni, kényeztetni ( Tájszótár )
n
a mértekletlen
Jegyzet
de hát a hamburgi öreg asszonynak is ártott (mint egy lapból olvasám tegnap)– Nem sikerült megállapítani, hogy
AJ
melyik újságot olvashatta, de a következő hír több lapban is
megjelent: „Egy bécsi orvosnak gyógykezelése alatt lévő 93 éves özvegy, ki
mértéktelen dohányzás következtében veszélyesen megbetegedett, pipával a szájában
költözött át a másvilágra.” (
Budapest. Képes
politikai napilap, 1879.
aug. 17.
)Arany János
[!]
dohányzás, mert (komolyan irják) megölte szegényt, 93 mondd:
kilenczven három esztendős korában! A hurút is ilyen forma (az [sic!]
t.i.
a mit bronchitis catarrhalisnak = idült hurutnak neveznek) az öreg Károlyi István grófBeszúrás
n
már a 90 év felé jár vele. Tehát, ha megmarad, se busúlj valami
nagyon.
Jegyzet
Károlyi István gróf– (1797–1881): politikus, 1853-tól az Akadémia igazgatósági tagja, Pest vármegye főispánja.
Köszönöm tudósitásodat a
) vagy te átrándulnál
Kenyeres
ügyei felől. Volt már némi balsejtelmem, hogy az a kölcsön megint napi rendre
kerűl,Kenyeres János
n
s újabb gondot ád, mert kedves nőd említett levele
szélire odavetette tettee volt hirképen, hogy
Jegyzet
Volt már némi balsejtelmem, hogy az a kölcsön megint napi rendre kerűl– Vesd össze:
Arany László
Arany László
Ercsey
hez, 1879. máj. 27.: „S a napokban ide
fenn járván, egy oly ember előtt, a kiről talán föltette hogy velem beszélni fog,
sőt meglehet épen ily czélzattal, egy sereg rossz hírt mondott el
ifj. Ercsey Sándor
K.
hitel-képességéről:...Távol van tőlem,
valami nagy jelentőséget tulajdonítani az ily féle
pletykabeszédeknek...
Csak egyetlen ok van, a mi arra indít, hogy mégis
irjak bátyámnak pár sort ez ügyben. Az öreg urat rettenetes mértékben ki tudja
zavarni nyugalmából minden olyas fordulat, a mit más ember föl sem vesz. Ha egy
adóintő czédulát kap, az oly izgalomba hozza, a milyet Szerkesztői feloldás:
Kenyeres
Kenyeres János
Beöthy Aldzsi
nál ezer
árverés összevéve sem idéz elő. Félek tehát, ha netalán arra lennénk
kényszeritve, hogy pör útján keressük
Beöthy Zsolt
K.
ellen az igazságot – ez meg aztán
esetleg prolongatiókat kérő levelekkel zaklatná őt – az ügy lebonyolításáig
folytonos nyugtalankodásban élne.
Persze, hogy ilyen esélyeknek minden
ember ki van téve, ha valamije van, s épen őt kiváltságolni a legjobb indulattal
sem lehet. Nem is akarok semmi javaslattal lépni föl ez irányban. De a hallott
pletykát bátyám előtt említetlenül hagyni nem akartam...
Pedig mostanában
elég jó az egészsége, hangulatában sincs fogyatkozás s mióta anyám is föllábadt
betegségéből, úgy veszem észre, naponkint mindig dolgozik az öreg úr egy pár
órát, valamelyik nagyobb költői művén. Éveken át folyvást azt beszélte: ha ő
megszabadulna az akadémia vesződségeitől: dolgozni tudna ismét. S valóban – bár
én nem reméltem – ugy látszik, most beváltja föltett szándékát s dolgozgat.”
(
Ercsey Róza 1937.
15–16.)
Szerkesztői feloldás:
Kenyeres
Kenyeres János
K.
veszélyesen beteg. Az embernek 60 év körül mást jelent e szó, mint
ifjabb korban, s megfordult eszemben, hogy az a kis tőkepénzem nem lesz-e ama bizonyos
tök, mely addig úsz a vizen, hogy végre is elmerűl. De arra,
hogy még élve ne tudja saját ügyeit rendezni, s mintegy
curatelaSzerkesztői feloldás:
Kenyeres
Kenyeres János
n
alá
jusson, gondolni sem tudtam. Sic transit gloria
mundi!Jegyzet
curatela– gyámság (gör.–lat.)
n
Remélem, az ügy nem annyira sürgetős, hogy hazameneteled és további
szives tanácsodat be ne várhatnámJegyzet
Sic transit gloria mundi!– Így múlik el a világ dicsősége! (lat.)
.
Beszúrás
Laczi
sincs itthon, tegnap
utazott el, nejével együtt, pár heti kirándulásra Arany László
Tátrafüred
re; talán ott a szomszédban, valahogy össze is jöhetnétek, vagy
ő meglátogatna téged (mert tudja hogy
Tátrafüred
föl mentél
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: fölmentél
Schmeksz
re,Schmecks
n
haugyan van valami könnyü közlekedés. Ő is
sept. elejéig marad csak, mert
tovább nem lehet, az épen hazajött beteg Csengeri
nem helyettesitheti hosszú időre.
Csengery Antal
A mi minket illet, mi itt dégálunk
n
a szigeten, csupán a levegőért, s én a zöld színért rosz
szememnek.Jegyzet
dégálunk– időzünk (lat.)
n
Nénéd köhécsel még most is, de máskép sokat erősödött, s a körűlményekhez képest jól
érzi magát. Jegyzet
rosz szememnek– Lásd
AJ
1876. nov. 11-én
Arany János
Szász Károly
nak és
1877. szept. 6-án
Hirschler Ignácnak írt levelét (2466. és
2478.)
.Szász Károly
Piroska
, mikorra te haza
kerülsz, alkalmasint Széll Piroska
Szalontá
n lesz már,
mert azt irta az apjának, hogy sept.
1-jetől jöhet érte akármikor. Rosz nyár volt, keveset úszhatott, most vágyik
is haza egy kis időre. De már elég a szemnek. Élj boldogúl édes Nagyszalonta
Sándor
om, isten gyógyitson és
vigyen haza a tieid közé örömmel, egészségben.
ifj. Ercsey Sándor