ARANY JÁNOS – MENTOVICH FERENC ÖZVEGYÉNEK
Bocsásson meg, ha részvétemmel és vigasztalásommal betolakodom fájdalma szentélyébe: de
hogyan ne emlékezzem én Őróla!
n
ki, mint a lapok irják,
utolsó napjaiban is emlékezett én reám. Hadd könynyezzem meg hát én is a tisztakeblű
barátot, és hadd mondjak áldást hamvaira; az utána árván maradt szivek gyógyitására
pedig könyörögjem az Jegyzet
de hogyan ne emlékezzem én Őróla!–
Mentovich Ferenc
Marosvásárhelyen, 1879. dec. 15-én halt meg.Mentovich Ferenc
[törölt]
« é »É
g minden balzsamát!
Beszúrás
Ki hitte volna, édes
Mentovichné
, hogy én, évek óta beteg, nyomorult
ember,Mentovich Ferencné Vajda Anna
n
még ezt a
fájdalmat is megérjem; de ha igy volt megirva a Csillagokban, meg kell nyugodnunk
benne.
Jegyzet
én, évek óta beteg, nyomorult ember– Lásd
AJ
1870. jan. 24-én
Arany János
Eötvös
nek
(2250.) , 1876. nov. 11-én
Eötvös József
Szász Károly
nak
(2466.) és 1878. máj. 16-án
Szász Károly
Ercsey
nek
(2504.) írt levelét.ifj. Ercsey Sándor
Isten adjon erőt a bánatos özvegynek, és vigasztalást jó
gyermekeiben!
n
Jegyzet
Isten adjon erőt a bánatos özvegynek, és vigasztalást jó gyermekeiben!–
Mentovich
özvegye, szül. Mentovich Ferenc
Vajda Anna
; három fia, egy
lánya (Szász Béláné) és számos unokája volt.
(
VU
1879. 51. sz. dec. 21.
822.)Mentovich Ferencné Vajda Anna
Arany János
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János
Tapasztalván, hogy a hirlapok két sornyi magán iratomat is mindjárt dobra
ütnek:
n
kérem, hogy részvétem ez egyszerű nyilatkozata
maradjon a Család körében; mert nem szeretném hoJegyzet
Tapasztalván, hogy a hirlapok két sornyi magán iratomat is mindjárt dobra ütnek– Lásd
Jókai
2551.
1879. nov. 27-i, Jókai Mór
AJ
-hoz írt levelének közlését
(
VU
1879. 48. sz. nov. 30.
772.). „Arany János
Arany János
nál e hó
10-én a magyar gazdasszonyok egyletének küldöttsége jelent meg, s
diszes ezüst babér-koszorut nyujtottak át neki. Az arany-szalagokon e felirások
olvashatók: »Arany János
Arany János
nak, a Toldi Szerelme költőjének, a magyar
gazdasszonyok választmánya, Budapest
1879. deczember 11. — Mig más
a borostyánt szedi levelenként, neked koszoruban kell adni a repkényt.« Az
átadás végett megjelentek a költő lakásán Arany János
Damjanichné
, Kármán Lajosné, Feleki Miklósné és
Apáthy Istvánné. Damjanich Jánosné
Arany
dolgozószobájában, neje, menye és
unokája körében fogadta a küldöttséget, melynek nevében Arany János
Felekiné
üdvözölte »Toldi
szerelme« költőjét, kivánva hogy isten még sokáig éltesse a haza és
mindnyájunk dicsőségére. Feleki Miklósné
Arany
szerényen viszonozta az üdvözletet, mentegette magát,
hogy nem érdemli meg e kitüntetést; érzi, hogy »Toldi szerelme«
gyöngébb mint a trilogia többi része. A bemutatásnál Arany János
Damjanichné
nak fölemlité, hogy ő és
Damjanich Jánosné
Petőfi
1849-ben meglátogatták Petőfi Sándor
Damjanich
ot, mikor az sebesülten a
városligetben feküdt. Erre Damjanich János
Damjanichné
nak kezet csókolva és még egyszer megköszönve a
kitüntetést, az egyszerű, de megható ünnepély véget ért.”
(
VU
1879. 50. sz. dec. 14.
806.)
PH
1879. dec. 12.
után
: „Az ősz költő mélyen meg volt hatva, s csak reszkető
hangon tudott néhány szót válaszolni. Kijelenté, hogy »ToldyDamjanich Jánosné
[!]
szerelme« sokkal gyöngébbb, mint »Toldy«[sic!]
[!]
többi
részei, s nem is álmodott róla, hogy az oly nagy tetszést fog
aratni.”
FL
1879. dec. 12.
1373.: „[sic!]
Arany
, ki dolgozó-szobájában, nejétől, menyétől és unokájától
környezve fogadta a küldöttséget, meghatottságtól reszkető hangon, szerényen
elhárítani igyekezett magától az érdemet, mondván, hogy »Toldi
szerelme« gyöngébb, mint az elébb megjelent részek, nem is remélte,
hogy az oly tetszést arasson, a milyet most tapasztal; de annál nagyobb örömmel
fogadja a magyar hölgyek elismerését, melylyel öreg napjai művét
jutalmazzák.”
Arany János
g
y, mint publicumra
számított nyegleség, nehány nap mulva Beszúrás
Pest
re a
lapokba visszakerüljön
Budapest