KOVÁCS MIHÁLY – ARANY JÁNOSNAK

[szerkesztői feloldás]

Túrkeve, 1880. október 22.

úr,

Jegyzet

Méltóságos báró Arany JánosArany János úr

– A ’méltóságos’ a Szent István-rend középkeresztjével kitüntetettek kérelmezéssel kapott báróság után való megszólítása (ezt

Arany János

nem igényelte).

Nagyságos uram!

Bocsánatot kérek, hogy jelen levelemmel és alázatos kérésemmel alkalmatlankodni bátorkodom Méltóságodnál.

Van szerencsém

Petőfi Sándor

dicsőült nagy költőnknek birtokomban levő 4. kiadatlan költeménye első stropháit, alább írva, és 6. levél sajátkezű írását, ide mellékelve, azon alázatos kéréssel küldeni Méltóságodhoz, miszerént: méltóztassék ezeket átvizsgálni, hogy ezek valóban nevezett nagy költőnk költeményei- és kéziratai-e vagy nem? s az eredményről az „Athenaeum” irodalmi és nyomdai r. társulatot Budapesten, engemet pedig

Turkevé

Túrkeve

n nagybecsű levele által tudósítni kegyeskedjék.

Én, ugyanis, ezen költeményeket és kézíratokat felajánlottam az „Athenaeum”-nak, a Petőfi-gyüjtemény számára, s rólok, e t. társulat t. Elnökéhez küldött s 1879. évi jul. 8. és aug. 27-dikén kelt leveleimben bővebben szólottam már; mire tek. Concha Károly úrtol, az „Athenaeum-társulat nevében”, az 1879. év jul. 10. és szept. 4-diki leveleiben a következő választ is nyertem: „Tessék a Petőfi-költeményeknek cimét és mindeniknek legalább egy-egy versszakát felküldeni

Arany János

koszorús költőnkhez, vagy

Gyulai Pál

akadémiai titkár úrhoz, ők átolvassák, összehasonlítják s ha azok csakugyan

Petőfi

Petőfi Sándor

munkáinak bizonyulnak, mi a legnagyobb készséggel leszünk hajlandók e müveket méltányos árért megszerezni.”

Ezen idézett soroknál fogva bátorkodám tehát, ez ügyben, megkeresni Méltóságodat.

Jegyzet

Ezen idézett soroknál fogva bátorkodám tehát, ez ügyben, megkeresni Méltóságodat

– Vesd össze a Lehel jegyzetében ( PSÖM IV. 371.): „Ezen

[szerkesztői feloldás]

...

költeményt Kovács Mihály túrkevei

reform.

Szerkesztői feloldás: református

tanitó küldte be a Petőfi kiadás számára. A három elsőt

[szerkesztői feloldás]

versünk mellett az Álmos vagyok és még sem alhatom... és a Távozol hát, ifjuságom? versünk mellett az

Petőfi

Petőfi Sándor

költeményeinek tizenhat ívre terjedő kéziratával, Fazekas Lajos volt nagykőrösi tanár ajándékozta 1858-ban a beküldőnek. E három költemény is azok közül való, melyeket a költő gyűjteményeiből kihagyott...” ( PSÖK 1884. 452.) A Kovács Mihály-féle Petőfi-kéziratok leírását lásd

Ferenczi Zoltán

( PetMuz VI. évf. 6. sz. (1893. nov.) 138–139. ( PSÖM 241.) Kovács Mihály 1883. máj. 19-én Gyulai Pálhoz írt levelében említette dunavecsei születését („innen az ismeretség

Petőfi

Petőfi Sándor

szüleivel”). „Már itt felbukkant az anyagi motívum: a kéziratokért remélt pénzt fia taníttatására kívánta fordítani.” (Ugyanott 254.) 1700 koronát fizettek érte 1900-ban ( PSÖM III. 408.).

Gyulai

Gyulai Pál

helyezte a kéziratokat letétbe a Nemzeti Múzeum könyvtárában. ( PSÖM I. 120.).

A birtokomban levő kiadatlan Petőfi-költemények címei és mutatvány sorai a következők:

Lehel (:1845 vagy 1846-bol:)

Jegyzet

Lehel

– Először megjelent: FL 1883. nov. 25. 1657. ( PSÖM IV. 371.)

Mellyik szerelmes nem választ magának

A számtalan közűl egy csillagot?

És mellyik költő nem választ magának

A számtalan közűl egy bajnokot?

Ezt Toldy Miklós, azt Kont lelkesíti;

Ki a vitéz, ki engem föltüzel?

Ki e vitéz?.... a kürt harsogtatással

Országokat reszkettető Lehel!

Ez volt a hős, ez volt a kürt!.... e hősnek

Halála egy nagy égzengés vala;

Kilencz száz év mult, és ez égzengésre

Most kél a viszhang: lantomnak dala.

Ti jászok és ti kúnok, hallgassátok,

Mert, ugy hiszem, legjobban érdekel

Titeket, ő, a kürtharsogtatással

Országokat reszkettető Lehel. Stb.

____________

2. Álmos vagyok és még sem alhatom.....

Jegyzet

Álmos vagyok és még sem alhatom.....

– Először megjelent: FL 1883. nov. 25. 1657. ( PSÖM IV. 394.)

Álmos vagyok és még sem alhatom;

Ébren vagyok és még is álmodom.

Gyertyám pislog komorhomályosan,

Mint a lidércz, melly temetőbe’ van;

S ki nem merem kezemet nyujtani:

Elvenni hamvát vagy eloltani.

Ágyamban fekszem mozdulatlanul.

Előttem el rém rém után vonul. Stb.

____________

3. Távozol hát, ifjúságom?

Jegyzet

Távozol hát, ifjúságom?

– Először megjelent: FL 1883. nov. 25. 1657. ( PSÖM IV. 414.)

Távozol hát, ifjuságom?

Oh bízvást távozhatol,

Nem siratlak. Búcsúm tőled:

Keserű, hideg mosoly.

Nem valánk mi jó barátok.

Úr voltál te, én kutyád; stb.

____________

4. Ez a világ egy nagy kocsma, jó tágas....

Jegyzet

Ez a világ egy nagy kocsma, jó tágas....

– Pontosabban Ez a világ egy nagy kocsma, jó áros... „csak később jutott, mint

Petőfi

Petőfi Sándor

ének vélt költemény, a közlő birtokába”. Mind a négy, Kovács Mihály által beküldött vers szerepelt

Petőfi

Petőfi Sándor

műveinek az Athenaeumnál 1883-ban megjelent, negyedik díszkiadásában ( PSÖM IV. 414–415.) vagy ennek újabb edíciójában (1889) „Nem hiteles szövegű”-ként; ez a negyedik költemény azonban már nem szerepel a kritikai kiadásokban.

Ez a világ egy nagy kocsma, jó tágas,

Benne a sors az örökös kocsmáros,

Éjjel, nappal tele vagyon vendéggel:

Öreg, ifjú, gazdaggal és szegénynyel.

Ez utósók között vagyok magam is;

De a goromba kocsmáros oly hamis:

Nem tudom mivel keveri italom,

Ollyan keserű hogy meg nem ihatom....Stb.

___________

(:Mind össze 42. mutatvány sor a cimekkel együtt:).

Az 1^ső költemény, mely különösen szép és fönséges, 7. nyolc-nyolc 80 soros strophábol áll refrain rímekkel. A 2^ik költemény, mely szaktalan, 43. sorbol, a 3^ik és 4^ik 17-17 sorbol áll. E költemények közül a három első, a 19½ ívet tevő 1845. stb. évi kézíratokkal együtt, 22. év óta van bírtokomban. A 4^ik költemény nincs e kézíratok közt, az külön jött kezemhez.

Minthogy a kézíratok négy vagy öt korbeliek: összehasonlítás végett küldök itt mindegyik korbeli írásból, u. m. a „Tündérálom”-bol 1. levelet (:rajta az első sor: „Kerestem őket, és meg nem lelém”:). „Salgó”-bol 2-tőt (:első soraik: „Derült, kék éj volt,” stb. „Dávidnak már nem kelle temetés:). „Szilaj Pistá”-bol 1-et (:első sora e cím.). A lyrai költeményekből 2-tőt (:első soraik: „Egy fiatal iróhoz”. „Menj, menj, emlékezet!....”:). Illyen kézírás, minő azon a papíron van, melyen ez utósó idézett sor az első: 12. levél van birtokomban. Mind ezen írásoknak – mint tapasztalni méltóztatik – különösen az F, H, M, P, stb. nagy kezdő betűi hasonlítnak egymáshoz is, s a „

Magy. orsz.

Magyarország

” 1879. évi f. 40-ik lapján közlött „Nemzeti dal” kézírathoz is.

A kézíratok alá, más kézzel, szórul-szóra ez van írva:

„Mellőzvén a törlötteket, kinyomathatik 6/8 846 Reseta mk.”

S Resetának, az akkori állami egyik könyv-vizsgálónak ezen hívatalos és sajátkezű aláírásábol igen valószinűnek látszik az, hogy

Petőfi

Petőfi Sándor

„Összes költeményei”-nek első kiadása a bírtokomban levő kézíratokbol is szedetett ki, és készíttetett sajtó alá.

Az elősoroltaknál fogva ollyan meggyőződéssel vagyok, hogy: e kiadatlan költemények- és kézíratokban Méltóságod bizonynyal

Petőfi Sándor

unk sajátjaira ösmer, s ezökre is így kiált fel:

„Övé!... itt, ez itt övé:

A szín erős.”

Alázatos kérelmem megujítva, Méltóságod nagybecsű válaszát – bérmentetlen levélben – várva kitünő tisztelettel maradtam

Tur-Kevé

Túrkeve

n, október 22^én 1880.

Méltóságos báró úrnak

alázatos szolgája

KovácsMihálymk.

Szerkesztői feloldás: Kovács Mihály mk.

ref. fitanitó.

AJOM19

Megjegyzések: