Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – AUGUSZTIN JÓZSEFNEK
[szerkesztői feloldás]
Margitsziget
Budapest
, 1881. július 17.
 
  Édes öcsém uram,  
  Röviden fogadtam itt létekor, mert épen ebédemet kellett félbe szakítnom, hogy vele szólhassak, s némileg izgatott is voltam, mert nem emlékeztem mindjárt nevére és régen kapott levelére.  
  Sajnálnám, ha ön elégedetlenűl távozott volna el; még inkább sajnálnám ha a pesti útat és költséget egyedül e látogatás végett tette volna. Mert bizony a költemények, a mennyire romlott szemeimmel beléjök tekinthettem, nem olyanok, hogy azokban vetett reménynyel, a kereskedői pálya félben hagyását és más élet mód, vagy épen irói czélok kitűzését merném javasolni. A versek kezdetnek is gyengék, mind tartalmilag üresek, mind külsőleg
[törölt]
« nagyon farag »
gyarlók. De, ha sokkal jobbak volnának is: azért ki merné azt javaslani önnek, hogy hagyja el a – mint irja – sikerrel meg kezdett pályát? A
versirás
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: vers irás
nem kenyérkereső pálya, – ha Ön újra tanúló lesz is, nem attól függ jővöje, hogy középszerű verseket irkál, hanem hogy mikép halad a czéljára szükséges tudományokban. Nem akarom azonban azt tanácsolni, hogy, ha a kereskedéshez (mely tisztességes életmód) semmi kedve nincsen is, tanuló még se legyen többé. Ha érzi hogy van tehetsége rá, ám tanúljon tovább; de a kereskedelmi iskolában nyert bizonyitványait nézesse meg előbb, es
 [!]
[sic!]
magát is kérdeztesse ki egy gymnasiumi tanár által, és ha ez javasolja, akkor isten hírével, lépjen a gymnasiumba. Minden esetre pedig vegye komolyan hivatását; dolgozni, tűrni minden pályán kell, sokat, ha a fiatal ember előre akar menni, pártfogás nem tesz senkit tanult emberré, legkevésbbé pedig poétává.  
  Éljen boldogul!  
 
[szerkesztői feloldás]
Arany János
Arany János
 
 

Megjegyzések:

A levél tisztázata: NSzAJM 41. Két világoskék fol. 22,6×14,5 cm. 1–3. levél, 4. üres (fényképmásolata: MTAK Kt K 513/1367.).
Arany Lászlóné
Arany Lászlóné Szalay Gizella
írása, AJ aláírásával. Edes öcsém uram. Röviden fogadtam itt létekor, mert épen ebédemet kellett félbe szakitnom, hogy vele szólhassak, s némileg izgatott is voltam, mert nem emlékeztem mindjárt nevére és régen kapott levelére. Sajnálnám, ha ön elégületlenűl távozott volna el; még inkább sajnálnám ha a pesti útat és költséget egyedül e látogatás végett tette volna. Mert bizony a költemények, a mennyire romlott szemeimmel beléjök tekinthettem, nem olyanok hogy azokban vetett reménynyel, a kereskedöi pálya félben hagyását, és más életmód, vagy épen irói czélok kitüzését merném javasolni A versek kezdetnek is gyengék, mind tartalmilag üresek, mind külsőleg gyarlók. De ha sokkal jobbak volnának is, azért ki merné azt javasolni önnek, hogy hagyja el a – mint irja – sikerrel meg kezdett pályát? A vers irás nem kenyér kereső pálya, – ha ön újra tanuló lesz is, nem attól függ jővöje, hogy középszerü verseket irkál, hanem hogy mikép halad a czéljára szükséges tudományokban. Nem akarom azonban azt tanácsolni hogy, ha a kereskedéshez (mely tisztességes eletmód) semmi kedve nincsen is, tanuló még se legyen többé. Ha érzi hogy van tehetsége rá, ám tanúljon tovább, de a kereskedelmi iskolában nyert bizonyitványait nézesse meg előbb, és magát is kérdeztesse ki egy gymnáziumi tanár által, és ha ez javasolja, akkor Isten nevében lépjen a gymnáziumba. Minden esetre pedig vegye komolyan hivatását; dolgozni, tűrni, minden pályán kell sokat, ha a fiatal ember előre akar menni, pártfogás nem tesz senkit tanúlt emberré, legkevébbé
 [!]
[sic!]
pedig poétává. Éljen boldogul!
Margitsziget
Budapest
1881 jul. 17én
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János