Aranysárkány fejléc kép
 
KOVÁCS JÁNOS – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
Kolozsvár, 1882. június 10.
 
   
  Mélyen Tisztelt Uram!  
  Az unitárius tanodák ifjusága, tanáraival egyetértve, elhatározta, hogy a székely népköltészet halhatalan gyüjtője, a feledhetlen költő és püspök
Kríza János
Kriza János
szülőházát (
Nagy Ajtá
Nagyajta
n, Háromszék) emléktáblával jelölendi meg folyó évi julius hó 16án , s ez alkalomra emlék-albumot fog kiadni.
n
Jegyzet
Kríza János
Kriza János
szülőházát (
Nagy Ajtá
Nagyajta
n, Háromszék) emléktáblával jelölendi meg folyó évi julius hó 16án , s ez alkalomra emlék-albumot fog kiadni
Kriza János (1811–1875) szülőháza előtt 1882. júl. 30-án rendezték az emlékünnepet. A Kriza-album csak tíz évvel később jelent meg: szerkesztette és kiadta Kovács János.
Bp.
Budapest
, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája, 1892.
 
  Bocsássa meg nekünk, parányoknak, édes magyar nemzetünk legnagyobb költője, ha
Kríza
Kriza János
iránti lelkesedésünk tul-bátorrá teszen! Óhajtásunk szerfelett merész. Tán a lehetetlennel határos. – Mindazáltal a czél nemes volta: reményt, a remény hitet ád, a hit pedig bátorságot önt belénk ohajtásunkat, alázatos kérésünket kinyilvánitani. Ha a Toldi-trilogia alkotója nehány soros költeménynyel szerencséltetné irodalmi vállalatunkat, melylyel Krízának akarunk áldozni: meg vagyunk győződve, nagyobb és kedvesebb elégtétel lenne ez
Kríza
Kriza János
szellemének, és e szellemet őszintén tisztelő unitarismusnak, – mintha az a társadalom hozná babérkoszoruját a költő szülőházára, mely oly kevés elismeréssel adózott – míg élt – a „székely csalogánynak”.  
  Az igazgatóság az emléklap tiszta jövedelmét a takarékpénztárba fogja elhelyezni, s kamatát önképzőköri pályamunkák díjazására forditandja. – Ha bátorságunk nem tolakodás, legyen szabad Mélyen Tisztelt Uraságod legbecsesebb válaszáért esedeznünk: remélhetjük-e, hogy becses költemény-küldeményével – e hó 28-ig – megajándékozni kegyeskedik? – Ha ellenben bátorságunk tul ment az illem és a józan ész határain: legbecsesebb elnézését kérjük. Igy is, ugy is maradunk  
  Mélyen Tisztelt Uraságodnak  
  Kolozsvár, (patak-utcza 2.)  
  1882, junius 10.  
  alázatos szolgái:  
  – a szerkesztő bizottság nevében –  
  GyörffyJózsef
[betoldásjel]
Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.
Györffy József Székely József
[betoldásjel]
Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.
 
  GáborAlbert
[betoldásjel]
Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.
Gábor Albert  
  Kovács János
[betoldásjel]
Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.
 
  gazg. tanár s az  
  ünnepély vezetője  
 

Megjegyzések:

Nemzet napszámosai.
(Album jótékonyság)
Beszúrás
Napszámosok. Uram! egyik társunk, ki legjelesb volt köztünk, elhúnyt és nincs miből megadni neki a végső tisztességet; kérünk, temettesd el. Nemzet. Ejnye, bizony kár, magam is megdicsértem néha; de ingyen még sem tehetem, mert a sir helye megterem négy tő burgonyát, a koporsó deszkái tyúkólnak is használhatók, s
[törölt]
« fejtül való »
fejfája kapufélnek. Hanem, miután úgy is a ti fajtátok volt, ha eljőnétek mindnyájan nekem kapálni egy hétre, akkor meggondolnám a dolgot. Napszámosok. Megyünk, megyünk, az Isten áldja meg! csak hogy szegény társunk ne maradjon temetetlen. (Elébb a kapálás azután a temetés megtörténik.) Nemzet. Most már csókoljatok kezet nagylelkűségemért. Kovács János (1846–1905): a kolozsvári unitárius főgimnázium történelem és angol szakos tanára, 1877-től igazgatója, 1873-tól a kolozsvári egyetemen az angol irodalom és nyelv magántanára.