Toldi X.

Bibliográfiai adatok

Toldi X.

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei II. kötet

Alcím: Az elveszett alkotmány. Toldi. Toldi estéje.

Dátum: nov. 3. 1846. 1905. évi 1854-i 1854-i 1905. 1951

Kiadás helye: Budapest

Kiadó: Akadémiai Kiadó

ISBN: 729001117196

Szerkesztő: Barta János

Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Magyarország

Lelőhely: Budapest

Intézmény: Országos Széchenyi Könyvtár

Azonosító: 1533. quart. Hung

Mennyiség: 60 folio

A kézirat leírása: A Kisfaludy-Társaság pályázatára a költő idegen kézzel írt másolatot küldött be, ezt a példányt a Kisfaludy-Társaság őrzi ereklyéi közt. A címlap számozatlan, azon felül 60 megszámozott oldal. A címlap közepén : Toldi. — Fent a balsarokban : Érk. nov. 3. 1846. Lentebb : 4. sz. — Az első oldalon az Előhang két versszaka, a többi oldalon, ha ének kezdődik, három-három strófa, egyebütt négy. Végén 1—23. jegyzet. Ezeket a Kisfaludy-Társaság kiadása nem közölte. Későbbi kiadásokból elmaradtak a következők: Léha (II. Én. 11. vsz.), Elzüllik (III. 7.), Szolgám (IV. 9.), Félsz (VI. 3.), Országutja (IX. 19., Imette X. 1.), Iziben (XI. 22.). — Ezek alább a szövegváltozatok során közölve vannak. — A kéziratokat a nyomtatott szövegekkel összevetette Dr. Esztegár László, az eltérések megjelentek a Magy. Könyvszemle 1905. évi folyamában, a 3. és 4. füzetben. De az összevetés mellőzte a költő életében megjelent kiadásokat, csak az ÖM. Ráth-féle kiadását tartotta szem előtt ; eljárását az első kiadások sűrű sajtóhibáival menti, a Könyvszle 4. füzete 335. 1.-nak jegyzetében. Az 1854-i második dolgozat és 1854-i kiadás eltérő helyeit külön közölte a Magyar Könyvszemlében, 1905. 327. 1.

History:

Toldi, Toldi estéje és Toldi szerelme kéziratát Arany László szándékának megfelelően özvegye az Orsz. Széchenyi Könyvtárnak ajándékozta. A trilogia kézirata két kötetbe van kötve. Az elsőben van Toldi és Toldi estéje. Az utóbbi két kidolgozásban. Könyvtári jelzése : 1533. quart. Hung. — Toldi kézirata az első fogalmazás. Erre vall az elsietett írás, (itt-ott egy-egy szó csak első betűjével van jelezve), a sok törlés, javítás, a felületes központozás, lassúbb lejtésű soroknál figyelmeztető jelek a lapok szélein. — Az Előhang, az első ének és a második ének első 26 sora megvan még egy kéziratban, tisztába írva, fehér papíron, jegyzetek nélkül, zöld keménypapír borítékba foglalva, a boríték belső oldalán e sorok : Lehr Albertnek, emlékül a napra, melyen Toldi-magyarázata az Akadémia nagy jutalmát nyerte. —

Hely: Budapest

, 1886. máj. 4. — Arany László. — Ez a másolat az Akadémia birtokában van. Egy oldalát facsimilében közölte a Nyugat, 1917. márc.

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Nagyszalonta

Nyelvek: magyar

Kulcsszavak: elbeszélő költemény

Szövegforrások listája:

Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
Szövegforrás II: Kézirat
Szövegforrás III: A pályázatra küldött példány
Szövegforrás IV: A Lehr Albertnél volt kézirat
Szövegforrás V: A Kisfaludy-Társaság kiadása
Szövegforrás VI: 1857. évi kiadások
Szövegforrás VII: 1858. évi kiadások
Szövegforrás VIII: Arany János Összes Művei
Szövegforrás IX: 1854. évi kiadások
Szövegforrás X: Arany János Összes Művei javításokkal

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia

XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia

Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás

A kiadásról:

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Kiadás helye: Budapest

2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Költői pályaművek, melyeket 1847-ben koszorúzott és kitüntetett a Kisfaludy-Társaság,

Pest

Budapest

, 1847. Első helyen Toldi. A Kisfaludy-Társaság által 1847. koszorúzott költői beszély 12 énekben. (Utána: Szuhay Mátyás, dícsérettel kitüntetett költői beszély, Tompa Mihálytól. — Bosnyák Zsófia, koszorúzott legenda, Garay Jánostól.)

Pest

Budapest

, 1847. Eggenberger és fia árujok. Toldi, költői beszély 12 énekben,

Pest

Budapest

, 1854. Heckenast Gusztávnál. Toldi és Toldi estéje, arcképpel, 1854. Heckenast Gusztávnál. Toldi, népszerű kiadás, cím- és arcképpel, 1858.

Heckenast

Heckenast Gusztáv

nál. Toldi és Toldi estéje, két kötetben, népszerű kiadás, 1867.

Ráth

Ráth Albert

nál többször, 1897-ben a 10-ik kiadás. Az ÖK. kiadásában, s az ÖM-ben. Toldi. Költői elbeszélés, írta Arany János. Nyelvi és tárgyi bő magyarázatokkal ellátta Lehr Albert, Budapest, 1882. Toldi. Iskolák számára, nyelvi jegyzetekkel ellátta Lehr Albert, Jeles Irók Iskolai Tára. — Azóta 12 kiadást ért, javítva és bővítve. Toldi. Iskolai kiadás, a szülőház látképével. 1898. Toldi. Vágó Pál rajzaival, az Olcsó Könyvtárban. Megjelent a Magyar Könyvtárban is. Toldi. A polgári fiú- és leányiskolák számára magyarázatokkal ellátta Sághelyi Lajos és Szántó Lőrinc.

Bp.

Budapest

1940. Toldi. A gimn. és leánygimn. IV. o. számára magyarázta Nagy J. Béla és Péterffy László. 1944. Toldi. Kiadta a Bethania-nyomda. 1941. Toldi. Kiadta Budapest sz.-főváros házinyomdája. 1946. Toldi. Kiadta a Tankönyvkiadó. 1950. Toldi és Toldi estéje. A bevezetést írta Keményfi János, jegyzetekkel ellátta Dáloky János. Erdélyben kiadta Kiss Ernő középiskolák III. és IV. osztálya számára magyarázatokkal. Kiadva az Arany-Koszorúban is, 1917. Az egész trilógia Jaschik Álmos rajzaival, 1924.

Megjegyzések

Megjegyzések:

A művekhez tartozó jegyzetek az alábbi linken érhetőek el:

Verzió: I : A kritikai kiadás szövege

TIZEDIK ÉNEK.

.Anyja Tholdi Györgynek szolgát azon kéré,

Jó Tholdi Miklósnak ha lészen szüksége,

Akkor rozskenyeret elibe tégye.‘

Ilosvai.

n.1

A játszi reménység amidőn imette

Jegyzet „Imette“: ébren, nem álomban.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

»Imette : ébren, nem álomban.«

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

n.2

A boldogtalannál hitelét vesztette,

n.3

Álmot küld szemére, kecsegtető álmot,

n.4

Avval édesíti a nyomorúságot.

n.5

Toldi is álmában csehen

győzedelmet

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A pályázatra küldött példány
A Lehr Albertnél volt kézirat
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

győz[törölt]
« ö »
edelmet

Szövegforrás:
Kézirat

n.6

És nyert a királytól

vétkeért

vétkiért

Szövegforrás:
Kézirat

kegyelmet ;

n.7

Drága gyöngyös fegyver csillogott kezében,

n.8

Drágább

örömkönnyű

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

örömkönyű

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

könnyü

Szövegforrás:
Arany János Összes Művei javításokkal

anyja két szemében.

n.9

Lódobogás hallék : elrepült az álom,

n.10

Feltekinte Toldi a szép holdvilágon,

n.11

Messze látott volna, hanemhogy nem kellett,

n.12

A lóhátas ott ment a temető mellett.

n.13

S ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének,

n.14

Midőn abban a vén Bencét ismeré meg :

n.15

»Hé! ki az? hová

méssz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

[törölt]
« mensz »

mégy

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

mensz

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1854. évi kiadások

méssz

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

? te vagy, öreg Bence?

n.16

Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse!«

n.17

Bezzeg mondhatná is már a tisztes szolga,

n.18

Hogy nem a vén Bence, hanem ez s ez volna,

n.19

Mikor Toldi Miklós letépte lováról

n.20

S minden port lecsókolt ráncos orcájáról!

n.21

De Bence mindebből egyebet nem értett,

n.22

Csak hogy sírból ugrott reá egy kisértet ;

n.23

Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát,

n.24

Míg fel birta fogni a dolog mivoltát.

n.25

Hanem mikor aztán felfogta eszével,

n.26

Halála napjáig sem feledheté el ;

n.27

Nem feledheté el soha az uradta,

n.28

Mint ijedt meg a nagy örömnek miatta ;

n.29

Mint nem hitt szemének egészen, csak

félig ;

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

félig!

Szövegforrás:
Kézirat

félig

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.30

Csontjait hogyan megtapogatta

végig ;

végig!

Szövegforrás:
Kézirat

n.31

S hogy’ megeredt a

könny

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

köny

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
Arany János Összes Művei javításokkal

két öreg szeméből,

n.32

Mint a záporeső Isten fellegéből.

n.33

Az öröm, a panasz jó sokáig tarta,

n.34

Elbeszélte Miklós, ami történt rajta,

n.35

De tudnivaló, hogy nem beszélt folytában :

n.36

Anyját kérdte minden tizedik szavában.

n.37

Hogy’ van édesanyám? nem

beteg-e

beteg-é

Szövegforrás:
Kézirat

szegény?

n.38

Búskodik-e nagyon elveszett gyermekén?

n.39

Nála dőzsöl-e még s mit csinál a

másik

Szövegforrás:
Kézirat

n.40

Jaj! szegény anyámmal úgy-e

rosszul

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

roszul

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

bánik?

n.41

értésül adta Bence

Bencze értésül adta

Jegyzet a szórend számokkal jav.

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a fiúnak,

n.42

Magát anyja

miatt

végett

Szövegforrás:
Kézirat

sose adja búnak,

n.43

György sem háborítja, odahagyta másnap,

n.44

Nem is repeszté meg szivét

a nagy

erős

Szövegforrás:
Kézirat

bánat ;

n.45

Csak látni szeretné Miklóst minden áron,

n.46

És ha feltalálja

széles e világon

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
Kézirat
A Lehr Albertnél volt kézirat
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

széles e világon

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.47

Fölkeresi, bizony-bizonnyal igérte,

n.48

Ha ötven mérföldet kell is menni érte.

n.49

»Nem is egyébiránt indított el engem

n.50

Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem,

n.51

Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded,

n.52

Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged.

n.53

Akármerre jársz-kelsz, ott legyek sarkadnál,

n.54

Legyek segítségül, ha bajba akadnál . . .«

n.55

Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

n.56

Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!

n.57

Arra határozták, hogy csak ott meghálnak ;

n.58

Bence egy abrakot adott a lovának,

n.59

Abrak is, kenyér is volt a kápa mellett,

n.60

Nem röstelte Bence az efféle terhet ;

n.61

Egy öblös tarisznyát is emelt a kápa,

n.62

Könyökig nyúlt Bence a nagy tarisznyába ;

n.63

Kihúzott valamit, és így szóla : »Itt van ;

n.64

Nesze, szolgám, madár-látta cipót

Jegyzet »Madár-látta cipó« vagy »kenyér«: Így kedveskedik a paraszt gyermekének azon kenyérdarabbal, melyet a tarisznyában útról vagy mezőről hozott.

hoztam.

n.65

»Édes anyádasszony ezt neked küldötte,

n.66

Maga dagasztotta, maga is sütötte,

n.67

És megparancsolta erős-kegyetlenül,

n.68

Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül.«

n.69

Azzal átaladta, kést is adott mellé ;

n.70

Néki veti Miklós és ugyancsak szelné :

n.71

De nem hogy a cipó válna el derékon,

n.72

Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony.

10.

n.73

Az öreg csodálta : »Ejnye! hogy a kőben

n.74

Fútta úgy meg a szél az átalvetőben!«

n.75

Nézte a kést : hová illik a darabja,

n.76

Gondolá : jó volna, ha összeragadna.

n.77

Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe,

n.78

Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe’ :

n.79

Feltöré a cipót tétovázás nélkül,

n.80

S íme egy darab vas hull ki közepébül.

11.

n.81

Felvette a vasat lába mellől Bence :

n.82

Hát nem

vas-darab

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

darab vas

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

volt, hanem vasszelence,

n.83

Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja,

n.84

Bele nézett, hát csak elállt szeme szája :

n.85

Vert arany volt benne, nem kettő. sem három,

n.86

Hanem amióta megvan a világon,

n.87

(Pedig kenyerének javát már megette)

n.88

Annyit sosem látott, azt erősítette.

12.

n.89

Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen?

n.90

Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen,

n.91

Szörnyűképen örült, ugrált örömében,

n.92

A holnapi napot forgatá eszében :

n.93

Hogy’ veszen majd fegyvert, szép ruhát magának!

n.94

Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának!”

n.95

Hogy’ lesz ez? hogy’ lesz az? — De hányféle hogy-ot,

n.96

Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!

13.

n.97

Mikor mind a ketten eleget örültek,

n.98

Megolvasni a pénzt egy sírdombra dültek ;

n.99

Toldi a tokjából

egyenként

egyenkint

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány

szedte ki,

n.100

Bence pedig tartá a két markát neki.

Bencze [törölt]
« meg tartotta a jobb markát »

pedig tartá a két markát

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

n.101

És így szóla Bence : »No te öreg tenyér!

n.102

Ilyet sosem kaptál, bezzeg viszkethetnél.

Jegyzet »Viszkethetnél.« A nép tenyere viszketéséből azt jósolja, hogy pénzt fog kapni.

n.103

De minek beszélek, a szám majd hibázik —«

n.104

»Nem biz az, kerek szám lett : kijárta százig.

14.

n.105

»Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bence :

n.106

Nesze tedd el, itt van kilencvenkilence ;

n.107

De a századikat

könnyü helyütt

[törölt]
« magam körül »

könnyü helyett

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

hagyom :

n.108

Megisszuk, mivel most magas kedvem vagyon.«

n.109

Váltig ellenkeznék benne a hű szolga,

n.110

Ha nyergén kulacsa ki nem száradt volna :

n.111

Kívül nedves ugyan, a harmat megeste,

n.112

De a belsejébe csiholni

Jegyzet »Csiholni lehetne« : szikrát fogna a szárazság miatt.

lehetne.

15.

n.113

Nem is messze kellett fáradni avégett ;

n.114

Csak közel találtak egy szegény csapszéket :

n.115

Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda,

n.116

Oda illett volna Hortobágy síkjára.

n.117

Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte,

n.118

Bence nyerges lovát amellé kötötte ;

n.119

Toldi pedig bément : sötét volt a házba’,

n.120

Belevágta fejét a szemöldökfába.

16.

n.121

»Hé! kocsmáros! hol vagy? a teremburádat!

n.122

Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot?«

n.123

»Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?)

n.124

Itt a mécs, bor is lesz : itce kell-e vagy pint?«

n.125

»Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád,

n.126

Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát!«

n.127

Elühmgette magát a csaplár e szóra,

n.128

Gondolván magában : most akadt ivóra.

17.

n.129

Bence a tarisznyát béhozá ezalatt :

n.130

Miklósnak ugyancsak jól esett a falat,

n.131

Rakta is szaporán, alig győzte nyelni,

n.132

Három sem érkeznék

vele versent

véle versenyt

Szövegforrás:
Kézirat

enni.

n.133

Mikor pedig a nagy kanna megérkezett,

n.134

Mint a

Mint a [törölt]
« ki »

Szövegforrás:
Kézirat

birkozásnak, neki gyűrekezett ;

n.135

Felhajtá majd félig az öt pintes pohárt ;

n.136

Bence megsokalta : »Az Istenért! megárt.«

18.

n.137

»Árt, nem árt, én

azzal keveset

azzal

Szövegforrás:
Kézirat

avval

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

avval nem

Szövegforrás:
A Kisfaludy-Társaság kiadása

gondolok,

n.138

Terád pedig kicsit tartozik a dolog ;

n.139

Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze;

n.140

Temessük el azt ma, itt van, igyál, nesze!«

n.141

Avval odaadta az edényt Bencének :

n.142

Reszketett a keze az öreg legénynek,

n.143

Nem is bátorkodott inni egyszer sokat ;

n.144

Mindig megolvasta titkon a kortyokat.

19.

n.145

Míg ezek történtek a felső asztalon,

n.146

A kemencénél megpendült a cimbalom :

n.147

Egy öreg cimbalmos hevert a szurdékban,

n.148

Már alutt, de fölkelt, hallva, hogy vendég van.

n.149

Toldi meg a kannát felkapá kezébe,

n.150

És kipattant vele vígan a középre :

n.151

Ivott is, táncolt is : majd leszakadt a ház,

n.152

Bence mindig mondta : »Megárt a bor, vigyázz.«

20.

n.153

»Árt, nem árt, én avval nem gondolok! haj rá!« —

n.154

És az öreg kannát magasan felhajtá,

n.155

»Búsoljon a lovad, elég nagy a feje ;

n.156

Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje.

n.157

Kannát nekem csaplár! pintet az öregnek!

n.158

Mert nehéz a kanna : kezei remegnek.«

n.159

Megfogadta a szót a bormérő ember :

n.160

Bence a pintesből iszogatott renddel.

21.

n.161

Haj rá

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

Hajh rá

Szövegforrás:
Kézirat

Hajrá

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

Haj-rá

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

! haj! lakjuk el a búbánat torát ;

n.162

Álmos a csaplárunk : igyuk meg a borát!

n.163

Igyál vén cimbalom : mindjárt rád locsolom.«

n.164

»Belém inkább uram : amúgy iszonyodom.«

n.165

»Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros!

n.166

Tégy úgy, mintha innál.« »Uram! nem lesz káros?«

n.167

»Ha csak ennyit tudtok,« monda Miklós, »inni :

n.168

Igya meg a föld a maradékot : így ni!«

22.

n.169

S végigönté a bort a szoba földjére :

n.170

Rázta fejét Bence s így tett rá, hogy : »éjnye!«

n.171

Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát,

n.172

Verte a fejével a mestergerendát.

n.173

Széles jókedvében kurjantott nagyokat,

n.174

Ivott

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

[törölt]
« ivutt »

ivott

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

ivott

Szövegforrás:
1854. évi kiadások

, megint táncolt : megint

ivott

[törölt]
« ivutt »

ivutt

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

sokat ;

n.175

De mértéket tartott az öreg cimbora :

n.176

Csak apránként fogyott a pintesből bora.

23.

n.177

Egyszer elhallgatott, Miklóst nem dorgálta ;

n.178

Nehéz lett a feje, húzta a lócára,

n.179

Elszaladt előle a boglyakemence,

n.180

Felborult ültéből, úgy elgyengült Bence.

n.181

Toldi is

beléunt

belé unt

Szövegforrás:
Kézirat

belé unt

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

a mulatozásba,

n.182

Asztalon leborult két izmos karjára :

n.183

(Meztelen karjában dagadtak az erek)

n.184

Úgy

Ugy

Szövegforrás:
Kézirat

aludt el,

úgy

ugy

Szövegforrás:
Kézirat

hált a hatalmas gyerek.

Verzió: II : Kézirat

TIZEDIK ÉNEK.

.Anyja Tholdi Györgynek szolgát azon kéré,

Jó Tholdi Miklósnak ha lészen szüksége,

Akkor rozskenyeret elibe tégye.‘

Ilosvai.

n.1

A játszi reménység amidőn imette

Jegyzet „Imette“: ébren, nem álomban.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

»Imette : ébren, nem álomban.«

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

n.2

A boldogtalannál hitelét vesztette,

n.3

Álmot küld szemére, kecsegtető álmot,

n.4

Avval édesíti a nyomorúságot.

n.5

Toldi is álmában csehen

győzedelmet

győz[törölt]
« ö »
edelmet

Szövegforrás:
Kézirat

n.6

És nyert a királytól

vétkeért

vétkiért

Szövegforrás:
Kézirat

kegyelmet ;

n.7

Drága gyöngyös fegyver csillogott kezében,

n.8

Drágább

örömkönnyű

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

örömkönyű

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

könnyü

Szövegforrás:
Arany János Összes Művei javításokkal

anyja két szemében.

n.9

Lódobogás hallék : elrepült az álom,

n.10

Feltekinte Toldi a szép holdvilágon,

n.11

Messze látott volna, hanemhogy nem kellett,

n.12

A lóhátas ott ment a temető mellett.

n.13

S ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének,

n.14

Midőn abban a vén Bencét ismeré meg :

n.15

»Hé! ki az? hová

méssz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

[törölt]
« mensz »

mégy

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

mensz

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1854. évi kiadások

méssz

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

? te vagy, öreg Bence?

n.16

Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse!«

n.17

Bezzeg mondhatná is már a tisztes szolga,

n.18

Hogy nem a vén Bence, hanem ez s ez volna,

n.19

Mikor Toldi Miklós letépte lováról

n.20

S minden port lecsókolt ráncos orcájáról!

n.21

De Bence mindebből egyebet nem értett,

n.22

Csak hogy sírból ugrott reá egy kisértet ;

n.23

Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát,

n.24

Míg fel birta fogni a dolog mivoltát.

n.25

Hanem mikor aztán felfogta eszével,

n.26

Halála napjáig sem feledheté el ;

n.27

Nem feledheté el soha az uradta,

n.28

Mint ijedt meg a nagy örömnek miatta ;

n.29

Mint nem hitt szemének egészen, csak

félig ;

félig!

Szövegforrás:
Kézirat

félig

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.30

Csontjait hogyan megtapogatta

végig ;

végig!

Szövegforrás:
Kézirat

n.31

S hogy’ megeredt a

könny

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

köny

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
Arany János Összes Művei javításokkal

két öreg szeméből,

n.32

Mint a záporeső Isten fellegéből.

n.33

Az öröm, a panasz jó sokáig tarta,

n.34

Elbeszélte Miklós, ami történt rajta,

n.35

De tudnivaló, hogy nem beszélt folytában :

n.36

Anyját kérdte minden tizedik szavában.

n.37

Hogy’ van édesanyám? nem

beteg-e

beteg-é

Szövegforrás:
Kézirat

szegény?

n.38

Búskodik-e nagyon elveszett gyermekén?

n.39

Nála dőzsöl-e még s mit csinál a

másik

Szövegforrás:
Kézirat

n.40

Jaj! szegény anyámmal úgy-e

rosszul

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

roszul

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

bánik?

n.41

értésül adta Bence

Bencze értésül adta

Jegyzet a szórend számokkal jav.

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a fiúnak,

n.42

Magát anyja

miatt

végett

Szövegforrás:
Kézirat

sose adja búnak,

n.43

György sem háborítja, odahagyta másnap,

n.44

Nem is repeszté meg szivét

a nagy

erős

Szövegforrás:
Kézirat

bánat ;

n.45

Csak látni szeretné Miklóst minden áron,

n.46

És ha feltalálja

széles e világon

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.47

Fölkeresi, bizony-bizonnyal igérte,

n.48

Ha ötven mérföldet kell is menni érte.

n.49

»Nem is egyébiránt indított el engem

n.50

Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem,

n.51

Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded,

n.52

Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged.

n.53

Akármerre jársz-kelsz, ott legyek sarkadnál,

n.54

Legyek segítségül, ha bajba akadnál . . .«

n.55

Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

n.56

Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!

n.57

Arra határozták, hogy csak ott meghálnak ;

n.58

Bence egy abrakot adott a lovának,

n.59

Abrak is, kenyér is volt a kápa mellett,

n.60

Nem röstelte Bence az efféle terhet ;

n.61

Egy öblös tarisznyát is emelt a kápa,

n.62

Könyökig nyúlt Bence a nagy tarisznyába ;

n.63

Kihúzott valamit, és így szóla : »Itt van ;

n.64

Nesze, szolgám, madár-látta cipót

Jegyzet »Madár-látta cipó« vagy »kenyér«: Így kedveskedik a paraszt gyermekének azon kenyérdarabbal, melyet a tarisznyában útról vagy mezőről hozott.

hoztam.

n.65

»Édes anyádasszony ezt neked küldötte,

n.66

Maga dagasztotta, maga is sütötte,

n.67

És megparancsolta erős-kegyetlenül,

n.68

Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül.«

n.69

Azzal átaladta, kést is adott mellé ;

n.70

Néki veti Miklós és ugyancsak szelné :

n.71

De nem hogy a cipó válna el derékon,

n.72

Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony.

10.

n.73

Az öreg csodálta : »Ejnye! hogy a kőben

n.74

Fútta úgy meg a szél az átalvetőben!«

n.75

Nézte a kést : hová illik a darabja,

n.76

Gondolá : jó volna, ha összeragadna.

n.77

Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe,

n.78

Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe’ :

n.79

Feltöré a cipót tétovázás nélkül,

n.80

S íme egy darab vas hull ki közepébül.

11.

n.81

Felvette a vasat lába mellől Bence :

n.82

Hát nem

vas-darab

darab vas

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

volt, hanem vasszelence,

n.83

Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja,

n.84

Bele nézett, hát csak elállt szeme szája :

n.85

Vert arany volt benne, nem kettő. sem három,

n.86

Hanem amióta megvan a világon,

n.87

(Pedig kenyerének javát már megette)

n.88

Annyit sosem látott, azt erősítette.

12.

n.89

Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen?

n.90

Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen,

n.91

Szörnyűképen örült, ugrált örömében,

n.92

A holnapi napot forgatá eszében :

n.93

Hogy’ veszen majd fegyvert, szép ruhát magának!

n.94

Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának!”

n.95

Hogy’ lesz ez? hogy’ lesz az? — De hányféle hogy-ot,

n.96

Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!

13.

n.97

Mikor mind a ketten eleget örültek,

n.98

Megolvasni a pénzt egy sírdombra dültek ;

n.99

Toldi a tokjából

egyenként

egyenkint

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány

szedte ki,

n.100

Bence pedig tartá a két markát neki.

Bencze [törölt]
« meg tartotta a jobb markát »

pedig tartá a két markát

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

n.101

És így szóla Bence : »No te öreg tenyér!

n.102

Ilyet sosem kaptál, bezzeg viszkethetnél.

Jegyzet »Viszkethetnél.« A nép tenyere viszketéséből azt jósolja, hogy pénzt fog kapni.

n.103

De minek beszélek, a szám majd hibázik —«

n.104

»Nem biz az, kerek szám lett : kijárta százig.

14.

n.105

»Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bence :

n.106

Nesze tedd el, itt van kilencvenkilence ;

n.107

De a századikat

könnyü helyütt

[törölt]
« magam körül »

könnyü helyett

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

hagyom :

n.108

Megisszuk, mivel most magas kedvem vagyon.«

n.109

Váltig ellenkeznék benne a hű szolga,

n.110

Ha nyergén kulacsa ki nem száradt volna :

n.111

Kívül nedves ugyan, a harmat megeste,

n.112

De a belsejébe csiholni

Jegyzet »Csiholni lehetne« : szikrát fogna a szárazság miatt.

lehetne.

15.

n.113

Nem is messze kellett fáradni avégett ;

n.114

Csak közel találtak egy szegény csapszéket :

n.115

Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda,

n.116

Oda illett volna Hortobágy síkjára.

n.117

Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte,

n.118

Bence nyerges lovát amellé kötötte ;

n.119

Toldi pedig bément : sötét volt a házba’,

n.120

Belevágta fejét a szemöldökfába.

16.

n.121

»Hé! kocsmáros! hol vagy? a teremburádat!

n.122

Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot?«

n.123

»Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?)

n.124

Itt a mécs, bor is lesz : itce kell-e vagy pint?«

n.125

»Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád,

n.126

Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát!«

n.127

Elühmgette magát a csaplár e szóra,

n.128

Gondolván magában : most akadt ivóra.

17.

n.129

Bence a tarisznyát béhozá ezalatt :

n.130

Miklósnak ugyancsak jól esett a falat,

n.131

Rakta is szaporán, alig győzte nyelni,

n.132

Három sem érkeznék

vele versent

véle versenyt

Szövegforrás:
Kézirat

enni.

n.133

Mikor pedig a nagy kanna megérkezett,

n.134

Mint a

Mint a [törölt]
« ki »

Szövegforrás:
Kézirat

birkozásnak, neki gyűrekezett ;

n.135

Felhajtá majd félig az öt pintes pohárt ;

n.136

Bence megsokalta : »Az Istenért! megárt.«

18.

n.137

»Árt, nem árt, én

azzal keveset

azzal

Szövegforrás:
Kézirat

avval

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

avval nem

Szövegforrás:
A Kisfaludy-Társaság kiadása

gondolok,

n.138

Terád pedig kicsit tartozik a dolog ;

n.139

Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze;

n.140

Temessük el azt ma, itt van, igyál, nesze!«

n.141

Avval odaadta az edényt Bencének :

n.142

Reszketett a keze az öreg legénynek,

n.143

Nem is bátorkodott inni egyszer sokat ;

n.144

Mindig megolvasta titkon a kortyokat.

19.

n.145

Míg ezek történtek a felső asztalon,

n.146

A kemencénél megpendült a cimbalom :

n.147

Egy öreg cimbalmos hevert a szurdékban,

n.148

Már alutt, de fölkelt, hallva, hogy vendég van.

n.149

Toldi meg a kannát felkapá kezébe,

n.150

És kipattant vele vígan a középre :

n.151

Ivott is, táncolt is : majd leszakadt a ház,

n.152

Bence mindig mondta : »Megárt a bor, vigyázz.«

20.

n.153

»Árt, nem árt, én avval nem gondolok! haj rá!« —

n.154

És az öreg kannát magasan felhajtá,

n.155

»Búsoljon a lovad, elég nagy a feje ;

n.156

Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje.

n.157

Kannát nekem csaplár! pintet az öregnek!

n.158

Mert nehéz a kanna : kezei remegnek.«

n.159

Megfogadta a szót a bormérő ember :

n.160

Bence a pintesből iszogatott renddel.

21.

n.161

Haj rá

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

Hajh rá

Szövegforrás:
Kézirat

Hajrá

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

Haj-rá

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

! haj! lakjuk el a búbánat torát ;

n.162

Álmos a csaplárunk : igyuk meg a borát!

n.163

Igyál vén cimbalom : mindjárt rád locsolom.«

n.164

»Belém inkább uram : amúgy iszonyodom.«

n.165

»Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros!

n.166

Tégy úgy, mintha innál.« »Uram! nem lesz káros?«

n.167

»Ha csak ennyit tudtok,« monda Miklós, »inni :

n.168

Igya meg a föld a maradékot : így ni!«

22.

n.169

S végigönté a bort a szoba földjére :

n.170

Rázta fejét Bence s így tett rá, hogy : »éjnye!«

n.171

Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát,

n.172

Verte a fejével a mestergerendát.

n.173

Széles jókedvében kurjantott nagyokat,

n.174

Ivott

[törölt]
« ivutt »

ivott

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

ivott

Szövegforrás:
1854. évi kiadások

, megint táncolt : megint

ivott

[törölt]
« ivutt »

ivutt

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

sokat ;

n.175

De mértéket tartott az öreg cimbora :

n.176

Csak apránként fogyott a pintesből bora.

23.

n.177

Egyszer elhallgatott, Miklóst nem dorgálta ;

n.178

Nehéz lett a feje, húzta a lócára,

n.179

Elszaladt előle a boglyakemence,

n.180

Felborult ültéből, úgy elgyengült Bence.

n.181

Toldi is

beléunt

belé unt

Szövegforrás:
Kézirat

belé unt

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

a mulatozásba,

n.182

Asztalon leborult két izmos karjára :

n.183

(Meztelen karjában dagadtak az erek)

n.184

Úgy

Ugy

Szövegforrás:
Kézirat

aludt el,

úgy

ugy

Szövegforrás:
Kézirat

hált a hatalmas gyerek.

Verzió: III : A pályázatra küldött példány

TIZEDIK ÉNEK.

.Anyja Tholdi Györgynek szolgát azon kéré,

Jó Tholdi Miklósnak ha lészen szüksége,

Akkor rozskenyeret elibe tégye.‘

Ilosvai.

n.1

A játszi reménység amidőn imette

Jegyzet „Imette“: ébren, nem álomban.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

»Imette : ébren, nem álomban.«

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

n.2

A boldogtalannál hitelét vesztette,

n.3

Álmot küld szemére, kecsegtető álmot,

n.4

Avval édesíti a nyomorúságot.

n.5

Toldi is álmában csehen

győzedelmet

győz[törölt]
« ö »
edelmet

Szövegforrás:
Kézirat

n.6

És nyert a királytól

vétkeért

vétkiért

Szövegforrás:
Kézirat

kegyelmet ;

n.7

Drága gyöngyös fegyver csillogott kezében,

n.8

Drágább

örömkönnyű

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

örömkönyű

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

könnyü

Szövegforrás:
Arany János Összes Művei javításokkal

anyja két szemében.

n.9

Lódobogás hallék : elrepült az álom,

n.10

Feltekinte Toldi a szép holdvilágon,

n.11

Messze látott volna, hanemhogy nem kellett,

n.12

A lóhátas ott ment a temető mellett.

n.13

S ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének,

n.14

Midőn abban a vén Bencét ismeré meg :

n.15

»Hé! ki az? hová

méssz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

[törölt]
« mensz »

mégy

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

mensz

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1854. évi kiadások

méssz

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

? te vagy, öreg Bence?

n.16

Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse!«

n.17

Bezzeg mondhatná is már a tisztes szolga,

n.18

Hogy nem a vén Bence, hanem ez s ez volna,

n.19

Mikor Toldi Miklós letépte lováról

n.20

S minden port lecsókolt ráncos orcájáról!

n.21

De Bence mindebből egyebet nem értett,

n.22

Csak hogy sírból ugrott reá egy kisértet ;

n.23

Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát,

n.24

Míg fel birta fogni a dolog mivoltát.

n.25

Hanem mikor aztán felfogta eszével,

n.26

Halála napjáig sem feledheté el ;

n.27

Nem feledheté el soha az uradta,

n.28

Mint ijedt meg a nagy örömnek miatta ;

n.29

Mint nem hitt szemének egészen, csak

félig ;

félig!

Szövegforrás:
Kézirat

félig

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.30

Csontjait hogyan megtapogatta

végig ;

végig!

Szövegforrás:
Kézirat

n.31

S hogy’ megeredt a

könny

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

köny

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
Arany János Összes Művei javításokkal

két öreg szeméből,

n.32

Mint a záporeső Isten fellegéből.

n.33

Az öröm, a panasz jó sokáig tarta,

n.34

Elbeszélte Miklós, ami történt rajta,

n.35

De tudnivaló, hogy nem beszélt folytában :

n.36

Anyját kérdte minden tizedik szavában.

n.37

Hogy’ van édesanyám? nem

beteg-e

beteg-é

Szövegforrás:
Kézirat

szegény?

n.38

Búskodik-e nagyon elveszett gyermekén?

n.39

Nála dőzsöl-e még s mit csinál a

másik

Szövegforrás:
Kézirat

n.40

Jaj! szegény anyámmal úgy-e

rosszul

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

roszul

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

bánik?

n.41

értésül adta Bence

Bencze értésül adta

Jegyzet a szórend számokkal jav.

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a fiúnak,

n.42

Magát anyja

miatt

végett

Szövegforrás:
Kézirat

sose adja búnak,

n.43

György sem háborítja, odahagyta másnap,

n.44

Nem is repeszté meg szivét

a nagy

erős

Szövegforrás:
Kézirat

bánat ;

n.45

Csak látni szeretné Miklóst minden áron,

n.46

És ha feltalálja

széles e világon

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.47

Fölkeresi, bizony-bizonnyal igérte,

n.48

Ha ötven mérföldet kell is menni érte.

n.49

»Nem is egyébiránt indított el engem

n.50

Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem,

n.51

Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded,

n.52

Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged.

n.53

Akármerre jársz-kelsz, ott legyek sarkadnál,

n.54

Legyek segítségül, ha bajba akadnál . . .«

n.55

Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

n.56

Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!

n.57

Arra határozták, hogy csak ott meghálnak ;

n.58

Bence egy abrakot adott a lovának,

n.59

Abrak is, kenyér is volt a kápa mellett,

n.60

Nem röstelte Bence az efféle terhet ;

n.61

Egy öblös tarisznyát is emelt a kápa,

n.62

Könyökig nyúlt Bence a nagy tarisznyába ;

n.63

Kihúzott valamit, és így szóla : »Itt van ;

n.64

Nesze, szolgám, madár-látta cipót

Jegyzet »Madár-látta cipó« vagy »kenyér«: Így kedveskedik a paraszt gyermekének azon kenyérdarabbal, melyet a tarisznyában útról vagy mezőről hozott.

hoztam.

n.65

»Édes anyádasszony ezt neked küldötte,

n.66

Maga dagasztotta, maga is sütötte,

n.67

És megparancsolta erős-kegyetlenül,

n.68

Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül.«

n.69

Azzal átaladta, kést is adott mellé ;

n.70

Néki veti Miklós és ugyancsak szelné :

n.71

De nem hogy a cipó válna el derékon,

n.72

Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony.

10.

n.73

Az öreg csodálta : »Ejnye! hogy a kőben

n.74

Fútta úgy meg a szél az átalvetőben!«

n.75

Nézte a kést : hová illik a darabja,

n.76

Gondolá : jó volna, ha összeragadna.

n.77

Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe,

n.78

Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe’ :

n.79

Feltöré a cipót tétovázás nélkül,

n.80

S íme egy darab vas hull ki közepébül.

11.

n.81

Felvette a vasat lába mellől Bence :

n.82

Hát nem

vas-darab

darab vas

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

volt, hanem vasszelence,

n.83

Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja,

n.84

Bele nézett, hát csak elállt szeme szája :

n.85

Vert arany volt benne, nem kettő. sem három,

n.86

Hanem amióta megvan a világon,

n.87

(Pedig kenyerének javát már megette)

n.88

Annyit sosem látott, azt erősítette.

12.

n.89

Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen?

n.90

Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen,

n.91

Szörnyűképen örült, ugrált örömében,

n.92

A holnapi napot forgatá eszében :

n.93

Hogy’ veszen majd fegyvert, szép ruhát magának!

n.94

Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának!”

n.95

Hogy’ lesz ez? hogy’ lesz az? — De hányféle hogy-ot,

n.96

Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!

13.

n.97

Mikor mind a ketten eleget örültek,

n.98

Megolvasni a pénzt egy sírdombra dültek ;

n.99

Toldi a tokjából

egyenként

egyenkint

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány

szedte ki,

n.100

Bence pedig tartá a két markát neki.

Bencze [törölt]
« meg tartotta a jobb markát »

pedig tartá a két markát

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

n.101

És így szóla Bence : »No te öreg tenyér!

n.102

Ilyet sosem kaptál, bezzeg viszkethetnél.

Jegyzet »Viszkethetnél.« A nép tenyere viszketéséből azt jósolja, hogy pénzt fog kapni.

n.103

De minek beszélek, a szám majd hibázik —«

n.104

»Nem biz az, kerek szám lett : kijárta százig.

14.

n.105

»Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bence :

n.106

Nesze tedd el, itt van kilencvenkilence ;

n.107

De a századikat

könnyü helyütt

[törölt]
« magam körül »

könnyü helyett

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

hagyom :

n.108

Megisszuk, mivel most magas kedvem vagyon.«

n.109

Váltig ellenkeznék benne a hű szolga,

n.110

Ha nyergén kulacsa ki nem száradt volna :

n.111

Kívül nedves ugyan, a harmat megeste,

n.112

De a belsejébe csiholni

Jegyzet »Csiholni lehetne« : szikrát fogna a szárazság miatt.

lehetne.

15.

n.113

Nem is messze kellett fáradni avégett ;

n.114

Csak közel találtak egy szegény csapszéket :

n.115

Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda,

n.116

Oda illett volna Hortobágy síkjára.

n.117

Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte,

n.118

Bence nyerges lovát amellé kötötte ;

n.119

Toldi pedig bément : sötét volt a házba’,

n.120

Belevágta fejét a szemöldökfába.

16.

n.121

»Hé! kocsmáros! hol vagy? a teremburádat!

n.122

Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot?«

n.123

»Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?)

n.124

Itt a mécs, bor is lesz : itce kell-e vagy pint?«

n.125

»Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád,

n.126

Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát!«

n.127

Elühmgette magát a csaplár e szóra,

n.128

Gondolván magában : most akadt ivóra.

17.

n.129

Bence a tarisznyát béhozá ezalatt :

n.130

Miklósnak ugyancsak jól esett a falat,

n.131

Rakta is szaporán, alig győzte nyelni,

n.132

Három sem érkeznék

vele versent

véle versenyt

Szövegforrás:
Kézirat

enni.

n.133

Mikor pedig a nagy kanna megérkezett,

n.134

Mint a

Mint a [törölt]
« ki »

Szövegforrás:
Kézirat

birkozásnak, neki gyűrekezett ;

n.135

Felhajtá majd félig az öt pintes pohárt ;

n.136

Bence megsokalta : »Az Istenért! megárt.«

18.

n.137

»Árt, nem árt, én

azzal keveset

azzal

Szövegforrás:
Kézirat

avval

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

avval nem

Szövegforrás:
A Kisfaludy-Társaság kiadása

gondolok,

n.138

Terád pedig kicsit tartozik a dolog ;

n.139

Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze;

n.140

Temessük el azt ma, itt van, igyál, nesze!«

n.141

Avval odaadta az edényt Bencének :

n.142

Reszketett a keze az öreg legénynek,

n.143

Nem is bátorkodott inni egyszer sokat ;

n.144

Mindig megolvasta titkon a kortyokat.

19.

n.145

Míg ezek történtek a felső asztalon,

n.146

A kemencénél megpendült a cimbalom :

n.147

Egy öreg cimbalmos hevert a szurdékban,

n.148

Már alutt, de fölkelt, hallva, hogy vendég van.

n.149

Toldi meg a kannát felkapá kezébe,

n.150

És kipattant vele vígan a középre :

n.151

Ivott is, táncolt is : majd leszakadt a ház,

n.152

Bence mindig mondta : »Megárt a bor, vigyázz.«

20.

n.153

»Árt, nem árt, én avval nem gondolok! haj rá!« —

n.154

És az öreg kannát magasan felhajtá,

n.155

»Búsoljon a lovad, elég nagy a feje ;

n.156

Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje.

n.157

Kannát nekem csaplár! pintet az öregnek!

n.158

Mert nehéz a kanna : kezei remegnek.«

n.159

Megfogadta a szót a bormérő ember :

n.160

Bence a pintesből iszogatott renddel.

21.

n.161

Haj rá

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

Hajh rá

Szövegforrás:
Kézirat

Hajrá

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

Haj-rá

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

! haj! lakjuk el a búbánat torát ;

n.162

Álmos a csaplárunk : igyuk meg a borát!

n.163

Igyál vén cimbalom : mindjárt rád locsolom.«

n.164

»Belém inkább uram : amúgy iszonyodom.«

n.165

»Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros!

n.166

Tégy úgy, mintha innál.« »Uram! nem lesz káros?«

n.167

»Ha csak ennyit tudtok,« monda Miklós, »inni :

n.168

Igya meg a föld a maradékot : így ni!«

22.

n.169

S végigönté a bort a szoba földjére :

n.170

Rázta fejét Bence s így tett rá, hogy : »éjnye!«

n.171

Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát,

n.172

Verte a fejével a mestergerendát.

n.173

Széles jókedvében kurjantott nagyokat,

n.174

Ivott

[törölt]
« ivutt »

ivott

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

ivott

Szövegforrás:
1854. évi kiadások

, megint táncolt : megint

ivott

[törölt]
« ivutt »

ivutt

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

sokat ;

n.175

De mértéket tartott az öreg cimbora :

n.176

Csak apránként fogyott a pintesből bora.

23.

n.177

Egyszer elhallgatott, Miklóst nem dorgálta ;

n.178

Nehéz lett a feje, húzta a lócára,

n.179

Elszaladt előle a boglyakemence,

n.180

Felborult ültéből, úgy elgyengült Bence.

n.181

Toldi is

beléunt

belé unt

Szövegforrás:
Kézirat

belé unt

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

a mulatozásba,

n.182

Asztalon leborult két izmos karjára :

n.183

(Meztelen karjában dagadtak az erek)

n.184

Úgy

Ugy

Szövegforrás:
Kézirat

aludt el,

úgy

ugy

Szövegforrás:
Kézirat

hált a hatalmas gyerek.

Verzió: IV : A Lehr Albertnél volt kézirat

TIZEDIK ÉNEK.

.Anyja Tholdi Györgynek szolgát azon kéré,

Jó Tholdi Miklósnak ha lészen szüksége,

Akkor rozskenyeret elibe tégye.‘

Ilosvai.

n.1

A játszi reménység amidőn imette

Jegyzet „Imette“: ébren, nem álomban.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

»Imette : ébren, nem álomban.«

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

n.2

A boldogtalannál hitelét vesztette,

n.3

Álmot küld szemére, kecsegtető álmot,

n.4

Avval édesíti a nyomorúságot.

n.5

Toldi is álmában csehen

győzedelmet

győz[törölt]
« ö »
edelmet

Szövegforrás:
Kézirat

n.6

És nyert a királytól

vétkeért

vétkiért

Szövegforrás:
Kézirat

kegyelmet ;

n.7

Drága gyöngyös fegyver csillogott kezében,

n.8

Drágább

örömkönnyű

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

örömkönyű

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

könnyü

Szövegforrás:
Arany János Összes Művei javításokkal

anyja két szemében.

n.9

Lódobogás hallék : elrepült az álom,

n.10

Feltekinte Toldi a szép holdvilágon,

n.11

Messze látott volna, hanemhogy nem kellett,

n.12

A lóhátas ott ment a temető mellett.

n.13

S ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének,

n.14

Midőn abban a vén Bencét ismeré meg :

n.15

»Hé! ki az? hová

méssz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

[törölt]
« mensz »

mégy

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

mensz

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1854. évi kiadások

méssz

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

? te vagy, öreg Bence?

n.16

Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse!«

n.17

Bezzeg mondhatná is már a tisztes szolga,

n.18

Hogy nem a vén Bence, hanem ez s ez volna,

n.19

Mikor Toldi Miklós letépte lováról

n.20

S minden port lecsókolt ráncos orcájáról!

n.21

De Bence mindebből egyebet nem értett,

n.22

Csak hogy sírból ugrott reá egy kisértet ;

n.23

Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát,

n.24

Míg fel birta fogni a dolog mivoltát.

n.25

Hanem mikor aztán felfogta eszével,

n.26

Halála napjáig sem feledheté el ;

n.27

Nem feledheté el soha az uradta,

n.28

Mint ijedt meg a nagy örömnek miatta ;

n.29

Mint nem hitt szemének egészen, csak

félig ;

félig!

Szövegforrás:
Kézirat

félig

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.30

Csontjait hogyan megtapogatta

végig ;

végig!

Szövegforrás:
Kézirat

n.31

S hogy’ megeredt a

könny

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

köny

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
Arany János Összes Művei javításokkal

két öreg szeméből,

n.32

Mint a záporeső Isten fellegéből.

n.33

Az öröm, a panasz jó sokáig tarta,

n.34

Elbeszélte Miklós, ami történt rajta,

n.35

De tudnivaló, hogy nem beszélt folytában :

n.36

Anyját kérdte minden tizedik szavában.

n.37

Hogy’ van édesanyám? nem

beteg-e

beteg-é

Szövegforrás:
Kézirat

szegény?

n.38

Búskodik-e nagyon elveszett gyermekén?

n.39

Nála dőzsöl-e még s mit csinál a

másik

Szövegforrás:
Kézirat

n.40

Jaj! szegény anyámmal úgy-e

rosszul

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

roszul

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

bánik?

n.41

értésül adta Bence

Bencze értésül adta

Jegyzet a szórend számokkal jav.

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a fiúnak,

n.42

Magát anyja

miatt

végett

Szövegforrás:
Kézirat

sose adja búnak,

n.43

György sem háborítja, odahagyta másnap,

n.44

Nem is repeszté meg szivét

a nagy

erős

Szövegforrás:
Kézirat

bánat ;

n.45

Csak látni szeretné Miklóst minden áron,

n.46

És ha feltalálja

széles e világon

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.47

Fölkeresi, bizony-bizonnyal igérte,

n.48

Ha ötven mérföldet kell is menni érte.

n.49

»Nem is egyébiránt indított el engem

n.50

Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem,

n.51

Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded,

n.52

Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged.

n.53

Akármerre jársz-kelsz, ott legyek sarkadnál,

n.54

Legyek segítségül, ha bajba akadnál . . .«

n.55

Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

n.56

Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!

n.57

Arra határozták, hogy csak ott meghálnak ;

n.58

Bence egy abrakot adott a lovának,

n.59

Abrak is, kenyér is volt a kápa mellett,

n.60

Nem röstelte Bence az efféle terhet ;

n.61

Egy öblös tarisznyát is emelt a kápa,

n.62

Könyökig nyúlt Bence a nagy tarisznyába ;

n.63

Kihúzott valamit, és így szóla : »Itt van ;

n.64

Nesze, szolgám, madár-látta cipót

Jegyzet »Madár-látta cipó« vagy »kenyér«: Így kedveskedik a paraszt gyermekének azon kenyérdarabbal, melyet a tarisznyában útról vagy mezőről hozott.

hoztam.

n.65

»Édes anyádasszony ezt neked küldötte,

n.66

Maga dagasztotta, maga is sütötte,

n.67

És megparancsolta erős-kegyetlenül,

n.68

Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül.«

n.69

Azzal átaladta, kést is adott mellé ;

n.70

Néki veti Miklós és ugyancsak szelné :

n.71

De nem hogy a cipó válna el derékon,

n.72

Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony.

10.

n.73

Az öreg csodálta : »Ejnye! hogy a kőben

n.74

Fútta úgy meg a szél az átalvetőben!«

n.75

Nézte a kést : hová illik a darabja,

n.76

Gondolá : jó volna, ha összeragadna.

n.77

Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe,

n.78

Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe’ :

n.79

Feltöré a cipót tétovázás nélkül,

n.80

S íme egy darab vas hull ki közepébül.

11.

n.81

Felvette a vasat lába mellől Bence :

n.82

Hát nem

vas-darab

darab vas

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

volt, hanem vasszelence,

n.83

Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja,

n.84

Bele nézett, hát csak elállt szeme szája :

n.85

Vert arany volt benne, nem kettő. sem három,

n.86

Hanem amióta megvan a világon,

n.87

(Pedig kenyerének javát már megette)

n.88

Annyit sosem látott, azt erősítette.

12.

n.89

Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen?

n.90

Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen,

n.91

Szörnyűképen örült, ugrált örömében,

n.92

A holnapi napot forgatá eszében :

n.93

Hogy’ veszen majd fegyvert, szép ruhát magának!

n.94

Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának!”

n.95

Hogy’ lesz ez? hogy’ lesz az? — De hányféle hogy-ot,

n.96

Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!

13.

n.97

Mikor mind a ketten eleget örültek,

n.98

Megolvasni a pénzt egy sírdombra dültek ;

n.99

Toldi a tokjából

egyenként

egyenkint

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány

szedte ki,

n.100

Bence pedig tartá a két markát neki.

Bencze [törölt]
« meg tartotta a jobb markát »

pedig tartá a két markát

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

n.101

És így szóla Bence : »No te öreg tenyér!

n.102

Ilyet sosem kaptál, bezzeg viszkethetnél.

Jegyzet »Viszkethetnél.« A nép tenyere viszketéséből azt jósolja, hogy pénzt fog kapni.

n.103

De minek beszélek, a szám majd hibázik —«

n.104

»Nem biz az, kerek szám lett : kijárta százig.

14.

n.105

»Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bence :

n.106

Nesze tedd el, itt van kilencvenkilence ;

n.107

De a századikat

könnyü helyütt

[törölt]
« magam körül »

könnyü helyett

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

hagyom :

n.108

Megisszuk, mivel most magas kedvem vagyon.«

n.109

Váltig ellenkeznék benne a hű szolga,

n.110

Ha nyergén kulacsa ki nem száradt volna :

n.111

Kívül nedves ugyan, a harmat megeste,

n.112

De a belsejébe csiholni

Jegyzet »Csiholni lehetne« : szikrát fogna a szárazság miatt.

lehetne.

15.

n.113

Nem is messze kellett fáradni avégett ;

n.114

Csak közel találtak egy szegény csapszéket :

n.115

Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda,

n.116

Oda illett volna Hortobágy síkjára.

n.117

Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte,

n.118

Bence nyerges lovát amellé kötötte ;

n.119

Toldi pedig bément : sötét volt a házba’,

n.120

Belevágta fejét a szemöldökfába.

16.

n.121

»Hé! kocsmáros! hol vagy? a teremburádat!

n.122

Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot?«

n.123

»Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?)

n.124

Itt a mécs, bor is lesz : itce kell-e vagy pint?«

n.125

»Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád,

n.126

Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát!«

n.127

Elühmgette magát a csaplár e szóra,

n.128

Gondolván magában : most akadt ivóra.

17.

n.129

Bence a tarisznyát béhozá ezalatt :

n.130

Miklósnak ugyancsak jól esett a falat,

n.131

Rakta is szaporán, alig győzte nyelni,

n.132

Három sem érkeznék

vele versent

véle versenyt

Szövegforrás:
Kézirat

enni.

n.133

Mikor pedig a nagy kanna megérkezett,

n.134

Mint a

Mint a [törölt]
« ki »

Szövegforrás:
Kézirat

birkozásnak, neki gyűrekezett ;

n.135

Felhajtá majd félig az öt pintes pohárt ;

n.136

Bence megsokalta : »Az Istenért! megárt.«

18.

n.137

»Árt, nem árt, én

azzal keveset

azzal

Szövegforrás:
Kézirat

avval

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

avval nem

Szövegforrás:
A Kisfaludy-Társaság kiadása

gondolok,

n.138

Terád pedig kicsit tartozik a dolog ;

n.139

Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze;

n.140

Temessük el azt ma, itt van, igyál, nesze!«

n.141

Avval odaadta az edényt Bencének :

n.142

Reszketett a keze az öreg legénynek,

n.143

Nem is bátorkodott inni egyszer sokat ;

n.144

Mindig megolvasta titkon a kortyokat.

19.

n.145

Míg ezek történtek a felső asztalon,

n.146

A kemencénél megpendült a cimbalom :

n.147

Egy öreg cimbalmos hevert a szurdékban,

n.148

Már alutt, de fölkelt, hallva, hogy vendég van.

n.149

Toldi meg a kannát felkapá kezébe,

n.150

És kipattant vele vígan a középre :

n.151

Ivott is, táncolt is : majd leszakadt a ház,

n.152

Bence mindig mondta : »Megárt a bor, vigyázz.«

20.

n.153

»Árt, nem árt, én avval nem gondolok! haj rá!« —

n.154

És az öreg kannát magasan felhajtá,

n.155

»Búsoljon a lovad, elég nagy a feje ;

n.156

Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje.

n.157

Kannát nekem csaplár! pintet az öregnek!

n.158

Mert nehéz a kanna : kezei remegnek.«

n.159

Megfogadta a szót a bormérő ember :

n.160

Bence a pintesből iszogatott renddel.

21.

n.161

Haj rá

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

Hajh rá

Szövegforrás:
Kézirat

Hajrá

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

Haj-rá

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

! haj! lakjuk el a búbánat torát ;

n.162

Álmos a csaplárunk : igyuk meg a borát!

n.163

Igyál vén cimbalom : mindjárt rád locsolom.«

n.164

»Belém inkább uram : amúgy iszonyodom.«

n.165

»Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros!

n.166

Tégy úgy, mintha innál.« »Uram! nem lesz káros?«

n.167

»Ha csak ennyit tudtok,« monda Miklós, »inni :

n.168

Igya meg a föld a maradékot : így ni!«

22.

n.169

S végigönté a bort a szoba földjére :

n.170

Rázta fejét Bence s így tett rá, hogy : »éjnye!«

n.171

Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát,

n.172

Verte a fejével a mestergerendát.

n.173

Széles jókedvében kurjantott nagyokat,

n.174

Ivott

[törölt]
« ivutt »

ivott

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

ivott

Szövegforrás:
1854. évi kiadások

, megint táncolt : megint

ivott

[törölt]
« ivutt »

ivutt

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

sokat ;

n.175

De mértéket tartott az öreg cimbora :

n.176

Csak apránként fogyott a pintesből bora.

23.

n.177

Egyszer elhallgatott, Miklóst nem dorgálta ;

n.178

Nehéz lett a feje, húzta a lócára,

n.179

Elszaladt előle a boglyakemence,

n.180

Felborult ültéből, úgy elgyengült Bence.

n.181

Toldi is

beléunt

belé unt

Szövegforrás:
Kézirat

belé unt

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

a mulatozásba,

n.182

Asztalon leborult két izmos karjára :

n.183

(Meztelen karjában dagadtak az erek)

n.184

Úgy

Ugy

Szövegforrás:
Kézirat

aludt el,

úgy

ugy

Szövegforrás:
Kézirat

hált a hatalmas gyerek.

Verzió: V : A Kisfaludy-Társaság kiadása

TIZEDIK ÉNEK.

.Anyja Tholdi Györgynek szolgát azon kéré,

Jó Tholdi Miklósnak ha lészen szüksége,

Akkor rozskenyeret elibe tégye.‘

Ilosvai.

n.1

A játszi reménység amidőn imette

Jegyzet „Imette“: ébren, nem álomban.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

»Imette : ébren, nem álomban.«

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

n.2

A boldogtalannál hitelét vesztette,

n.3

Álmot küld szemére, kecsegtető álmot,

n.4

Avval édesíti a nyomorúságot.

n.5

Toldi is álmában csehen

győzedelmet

győz[törölt]
« ö »
edelmet

Szövegforrás:
Kézirat

n.6

És nyert a királytól

vétkeért

vétkiért

Szövegforrás:
Kézirat

kegyelmet ;

n.7

Drága gyöngyös fegyver csillogott kezében,

n.8

Drágább

örömkönnyű

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

örömkönyű

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

könnyü

Szövegforrás:
Arany János Összes Művei javításokkal

anyja két szemében.

n.9

Lódobogás hallék : elrepült az álom,

n.10

Feltekinte Toldi a szép holdvilágon,

n.11

Messze látott volna, hanemhogy nem kellett,

n.12

A lóhátas ott ment a temető mellett.

n.13

S ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének,

n.14

Midőn abban a vén Bencét ismeré meg :

n.15

»Hé! ki az? hová

méssz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

[törölt]
« mensz »

mégy

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

mensz

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1854. évi kiadások

méssz

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

? te vagy, öreg Bence?

n.16

Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse!«

n.17

Bezzeg mondhatná is már a tisztes szolga,

n.18

Hogy nem a vén Bence, hanem ez s ez volna,

n.19

Mikor Toldi Miklós letépte lováról

n.20

S minden port lecsókolt ráncos orcájáról!

n.21

De Bence mindebből egyebet nem értett,

n.22

Csak hogy sírból ugrott reá egy kisértet ;

n.23

Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát,

n.24

Míg fel birta fogni a dolog mivoltát.

n.25

Hanem mikor aztán felfogta eszével,

n.26

Halála napjáig sem feledheté el ;

n.27

Nem feledheté el soha az uradta,

n.28

Mint ijedt meg a nagy örömnek miatta ;

n.29

Mint nem hitt szemének egészen, csak

félig ;

félig!

Szövegforrás:
Kézirat

félig

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.30

Csontjait hogyan megtapogatta

végig ;

végig!

Szövegforrás:
Kézirat

n.31

S hogy’ megeredt a

könny

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

köny

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
Arany János Összes Művei javításokkal

két öreg szeméből,

n.32

Mint a záporeső Isten fellegéből.

n.33

Az öröm, a panasz jó sokáig tarta,

n.34

Elbeszélte Miklós, ami történt rajta,

n.35

De tudnivaló, hogy nem beszélt folytában :

n.36

Anyját kérdte minden tizedik szavában.

n.37

Hogy’ van édesanyám? nem

beteg-e

beteg-é

Szövegforrás:
Kézirat

szegény?

n.38

Búskodik-e nagyon elveszett gyermekén?

n.39

Nála dőzsöl-e még s mit csinál a

másik

Szövegforrás:
Kézirat

n.40

Jaj! szegény anyámmal úgy-e

rosszul

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

roszul

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

bánik?

n.41

értésül adta Bence

Bencze értésül adta

Jegyzet a szórend számokkal jav.

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a fiúnak,

n.42

Magát anyja

miatt

végett

Szövegforrás:
Kézirat

sose adja búnak,

n.43

György sem háborítja, odahagyta másnap,

n.44

Nem is repeszté meg szivét

a nagy

erős

Szövegforrás:
Kézirat

bánat ;

n.45

Csak látni szeretné Miklóst minden áron,

n.46

És ha feltalálja

széles e világon

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.47

Fölkeresi, bizony-bizonnyal igérte,

n.48

Ha ötven mérföldet kell is menni érte.

n.49

»Nem is egyébiránt indított el engem

n.50

Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem,

n.51

Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded,

n.52

Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged.

n.53

Akármerre jársz-kelsz, ott legyek sarkadnál,

n.54

Legyek segítségül, ha bajba akadnál . . .«

n.55

Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

n.56

Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!

n.57

Arra határozták, hogy csak ott meghálnak ;

n.58

Bence egy abrakot adott a lovának,

n.59

Abrak is, kenyér is volt a kápa mellett,

n.60

Nem röstelte Bence az efféle terhet ;

n.61

Egy öblös tarisznyát is emelt a kápa,

n.62

Könyökig nyúlt Bence a nagy tarisznyába ;

n.63

Kihúzott valamit, és így szóla : »Itt van ;

n.64

Nesze, szolgám, madár-látta cipót

Jegyzet »Madár-látta cipó« vagy »kenyér«: Így kedveskedik a paraszt gyermekének azon kenyérdarabbal, melyet a tarisznyában útról vagy mezőről hozott.

hoztam.

n.65

»Édes anyádasszony ezt neked küldötte,

n.66

Maga dagasztotta, maga is sütötte,

n.67

És megparancsolta erős-kegyetlenül,

n.68

Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül.«

n.69

Azzal átaladta, kést is adott mellé ;

n.70

Néki veti Miklós és ugyancsak szelné :

n.71

De nem hogy a cipó válna el derékon,

n.72

Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony.

10.

n.73

Az öreg csodálta : »Ejnye! hogy a kőben

n.74

Fútta úgy meg a szél az átalvetőben!«

n.75

Nézte a kést : hová illik a darabja,

n.76

Gondolá : jó volna, ha összeragadna.

n.77

Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe,

n.78

Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe’ :

n.79

Feltöré a cipót tétovázás nélkül,

n.80

S íme egy darab vas hull ki közepébül.

11.

n.81

Felvette a vasat lába mellől Bence :

n.82

Hát nem

vas-darab

darab vas

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

volt, hanem vasszelence,

n.83

Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja,

n.84

Bele nézett, hát csak elállt szeme szája :

n.85

Vert arany volt benne, nem kettő. sem három,

n.86

Hanem amióta megvan a világon,

n.87

(Pedig kenyerének javát már megette)

n.88

Annyit sosem látott, azt erősítette.

12.

n.89

Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen?

n.90

Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen,

n.91

Szörnyűképen örült, ugrált örömében,

n.92

A holnapi napot forgatá eszében :

n.93

Hogy’ veszen majd fegyvert, szép ruhát magának!

n.94

Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának!”

n.95

Hogy’ lesz ez? hogy’ lesz az? — De hányféle hogy-ot,

n.96

Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!

13.

n.97

Mikor mind a ketten eleget örültek,

n.98

Megolvasni a pénzt egy sírdombra dültek ;

n.99

Toldi a tokjából

egyenként

egyenkint

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány

szedte ki,

n.100

Bence pedig tartá a két markát neki.

Bencze [törölt]
« meg tartotta a jobb markát »

pedig tartá a két markát

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

n.101

És így szóla Bence : »No te öreg tenyér!

n.102

Ilyet sosem kaptál, bezzeg viszkethetnél.

Jegyzet »Viszkethetnél.« A nép tenyere viszketéséből azt jósolja, hogy pénzt fog kapni.

n.103

De minek beszélek, a szám majd hibázik —«

n.104

»Nem biz az, kerek szám lett : kijárta százig.

14.

n.105

»Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bence :

n.106

Nesze tedd el, itt van kilencvenkilence ;

n.107

De a századikat

könnyü helyütt

[törölt]
« magam körül »

könnyü helyett

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

hagyom :

n.108

Megisszuk, mivel most magas kedvem vagyon.«

n.109

Váltig ellenkeznék benne a hű szolga,

n.110

Ha nyergén kulacsa ki nem száradt volna :

n.111

Kívül nedves ugyan, a harmat megeste,

n.112

De a belsejébe csiholni

Jegyzet »Csiholni lehetne« : szikrát fogna a szárazság miatt.

lehetne.

15.

n.113

Nem is messze kellett fáradni avégett ;

n.114

Csak közel találtak egy szegény csapszéket :

n.115

Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda,

n.116

Oda illett volna Hortobágy síkjára.

n.117

Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte,

n.118

Bence nyerges lovát amellé kötötte ;

n.119

Toldi pedig bément : sötét volt a házba’,

n.120

Belevágta fejét a szemöldökfába.

16.

n.121

»Hé! kocsmáros! hol vagy? a teremburádat!

n.122

Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot?«

n.123

»Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?)

n.124

Itt a mécs, bor is lesz : itce kell-e vagy pint?«

n.125

»Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád,

n.126

Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát!«

n.127

Elühmgette magát a csaplár e szóra,

n.128

Gondolván magában : most akadt ivóra.

17.

n.129

Bence a tarisznyát béhozá ezalatt :

n.130

Miklósnak ugyancsak jól esett a falat,

n.131

Rakta is szaporán, alig győzte nyelni,

n.132

Három sem érkeznék

vele versent

véle versenyt

Szövegforrás:
Kézirat

enni.

n.133

Mikor pedig a nagy kanna megérkezett,

n.134

Mint a

Mint a [törölt]
« ki »

Szövegforrás:
Kézirat

birkozásnak, neki gyűrekezett ;

n.135

Felhajtá majd félig az öt pintes pohárt ;

n.136

Bence megsokalta : »Az Istenért! megárt.«

18.

n.137

»Árt, nem árt, én

azzal keveset

azzal

Szövegforrás:
Kézirat

avval

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

avval nem

Szövegforrás:
A Kisfaludy-Társaság kiadása

gondolok,

n.138

Terád pedig kicsit tartozik a dolog ;

n.139

Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze;

n.140

Temessük el azt ma, itt van, igyál, nesze!«

n.141

Avval odaadta az edényt Bencének :

n.142

Reszketett a keze az öreg legénynek,

n.143

Nem is bátorkodott inni egyszer sokat ;

n.144

Mindig megolvasta titkon a kortyokat.

19.

n.145

Míg ezek történtek a felső asztalon,

n.146

A kemencénél megpendült a cimbalom :

n.147

Egy öreg cimbalmos hevert a szurdékban,

n.148

Már alutt, de fölkelt, hallva, hogy vendég van.

n.149

Toldi meg a kannát felkapá kezébe,

n.150

És kipattant vele vígan a középre :

n.151

Ivott is, táncolt is : majd leszakadt a ház,

n.152

Bence mindig mondta : »Megárt a bor, vigyázz.«

20.

n.153

»Árt, nem árt, én avval nem gondolok! haj rá!« —

n.154

És az öreg kannát magasan felhajtá,

n.155

»Búsoljon a lovad, elég nagy a feje ;

n.156

Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje.

n.157

Kannát nekem csaplár! pintet az öregnek!

n.158

Mert nehéz a kanna : kezei remegnek.«

n.159

Megfogadta a szót a bormérő ember :

n.160

Bence a pintesből iszogatott renddel.

21.

n.161

Haj rá

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

Hajh rá

Szövegforrás:
Kézirat

Hajrá

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

Haj-rá

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

! haj! lakjuk el a búbánat torát ;

n.162

Álmos a csaplárunk : igyuk meg a borát!

n.163

Igyál vén cimbalom : mindjárt rád locsolom.«

n.164

»Belém inkább uram : amúgy iszonyodom.«

n.165

»Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros!

n.166

Tégy úgy, mintha innál.« »Uram! nem lesz káros?«

n.167

»Ha csak ennyit tudtok,« monda Miklós, »inni :

n.168

Igya meg a föld a maradékot : így ni!«

22.

n.169

S végigönté a bort a szoba földjére :

n.170

Rázta fejét Bence s így tett rá, hogy : »éjnye!«

n.171

Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát,

n.172

Verte a fejével a mestergerendát.

n.173

Széles jókedvében kurjantott nagyokat,

n.174

Ivott

[törölt]
« ivutt »

ivott

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

ivott

Szövegforrás:
1854. évi kiadások

, megint táncolt : megint

ivott

[törölt]
« ivutt »

ivutt

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

sokat ;

n.175

De mértéket tartott az öreg cimbora :

n.176

Csak apránként fogyott a pintesből bora.

23.

n.177

Egyszer elhallgatott, Miklóst nem dorgálta ;

n.178

Nehéz lett a feje, húzta a lócára,

n.179

Elszaladt előle a boglyakemence,

n.180

Felborult ültéből, úgy elgyengült Bence.

n.181

Toldi is

beléunt

belé unt

Szövegforrás:
Kézirat

belé unt

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

a mulatozásba,

n.182

Asztalon leborult két izmos karjára :

n.183

(Meztelen karjában dagadtak az erek)

n.184

Úgy

Ugy

Szövegforrás:
Kézirat

aludt el,

úgy

ugy

Szövegforrás:
Kézirat

hált a hatalmas gyerek.

Verzió: VI : 1857. évi kiadások

TIZEDIK ÉNEK.

.Anyja Tholdi Györgynek szolgát azon kéré,

Jó Tholdi Miklósnak ha lészen szüksége,

Akkor rozskenyeret elibe tégye.‘

Ilosvai.

n.1

A játszi reménység amidőn imette

Jegyzet „Imette“: ébren, nem álomban.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

»Imette : ébren, nem álomban.«

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

n.2

A boldogtalannál hitelét vesztette,

n.3

Álmot küld szemére, kecsegtető álmot,

n.4

Avval édesíti a nyomorúságot.

n.5

Toldi is álmában csehen

győzedelmet

győz[törölt]
« ö »
edelmet

Szövegforrás:
Kézirat

n.6

És nyert a királytól

vétkeért

vétkiért

Szövegforrás:
Kézirat

kegyelmet ;

n.7

Drága gyöngyös fegyver csillogott kezében,

n.8

Drágább

örömkönnyű

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

örömkönyű

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

könnyü

Szövegforrás:
Arany János Összes Művei javításokkal

anyja két szemében.

n.9

Lódobogás hallék : elrepült az álom,

n.10

Feltekinte Toldi a szép holdvilágon,

n.11

Messze látott volna, hanemhogy nem kellett,

n.12

A lóhátas ott ment a temető mellett.

n.13

S ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének,

n.14

Midőn abban a vén Bencét ismeré meg :

n.15

»Hé! ki az? hová

méssz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

[törölt]
« mensz »

mégy

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

mensz

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1854. évi kiadások

méssz

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

? te vagy, öreg Bence?

n.16

Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse!«

n.17

Bezzeg mondhatná is már a tisztes szolga,

n.18

Hogy nem a vén Bence, hanem ez s ez volna,

n.19

Mikor Toldi Miklós letépte lováról

n.20

S minden port lecsókolt ráncos orcájáról!

n.21

De Bence mindebből egyebet nem értett,

n.22

Csak hogy sírból ugrott reá egy kisértet ;

n.23

Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát,

n.24

Míg fel birta fogni a dolog mivoltát.

n.25

Hanem mikor aztán felfogta eszével,

n.26

Halála napjáig sem feledheté el ;

n.27

Nem feledheté el soha az uradta,

n.28

Mint ijedt meg a nagy örömnek miatta ;

n.29

Mint nem hitt szemének egészen, csak

félig ;

félig!

Szövegforrás:
Kézirat

félig

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.30

Csontjait hogyan megtapogatta

végig ;

végig!

Szövegforrás:
Kézirat

n.31

S hogy’ megeredt a

könny

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

köny

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
Arany János Összes Művei javításokkal

két öreg szeméből,

n.32

Mint a záporeső Isten fellegéből.

n.33

Az öröm, a panasz jó sokáig tarta,

n.34

Elbeszélte Miklós, ami történt rajta,

n.35

De tudnivaló, hogy nem beszélt folytában :

n.36

Anyját kérdte minden tizedik szavában.

n.37

Hogy’ van édesanyám? nem

beteg-e

beteg-é

Szövegforrás:
Kézirat

szegény?

n.38

Búskodik-e nagyon elveszett gyermekén?

n.39

Nála dőzsöl-e még s mit csinál a

másik

Szövegforrás:
Kézirat

n.40

Jaj! szegény anyámmal úgy-e

rosszul

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

roszul

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

bánik?

n.41

értésül adta Bence

Bencze értésül adta

Jegyzet a szórend számokkal jav.

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a fiúnak,

n.42

Magát anyja

miatt

végett

Szövegforrás:
Kézirat

sose adja búnak,

n.43

György sem háborítja, odahagyta másnap,

n.44

Nem is repeszté meg szivét

a nagy

erős

Szövegforrás:
Kézirat

bánat ;

n.45

Csak látni szeretné Miklóst minden áron,

n.46

És ha feltalálja

széles e világon

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.47

Fölkeresi, bizony-bizonnyal igérte,

n.48

Ha ötven mérföldet kell is menni érte.

n.49

»Nem is egyébiránt indított el engem

n.50

Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem,

n.51

Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded,

n.52

Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged.

n.53

Akármerre jársz-kelsz, ott legyek sarkadnál,

n.54

Legyek segítségül, ha bajba akadnál . . .«

n.55

Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

n.56

Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!

n.57

Arra határozták, hogy csak ott meghálnak ;

n.58

Bence egy abrakot adott a lovának,

n.59

Abrak is, kenyér is volt a kápa mellett,

n.60

Nem röstelte Bence az efféle terhet ;

n.61

Egy öblös tarisznyát is emelt a kápa,

n.62

Könyökig nyúlt Bence a nagy tarisznyába ;

n.63

Kihúzott valamit, és így szóla : »Itt van ;

n.64

Nesze, szolgám, madár-látta cipót

Jegyzet »Madár-látta cipó« vagy »kenyér«: Így kedveskedik a paraszt gyermekének azon kenyérdarabbal, melyet a tarisznyában útról vagy mezőről hozott.

hoztam.

n.65

»Édes anyádasszony ezt neked küldötte,

n.66

Maga dagasztotta, maga is sütötte,

n.67

És megparancsolta erős-kegyetlenül,

n.68

Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül.«

n.69

Azzal átaladta, kést is adott mellé ;

n.70

Néki veti Miklós és ugyancsak szelné :

n.71

De nem hogy a cipó válna el derékon,

n.72

Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony.

10.

n.73

Az öreg csodálta : »Ejnye! hogy a kőben

n.74

Fútta úgy meg a szél az átalvetőben!«

n.75

Nézte a kést : hová illik a darabja,

n.76

Gondolá : jó volna, ha összeragadna.

n.77

Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe,

n.78

Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe’ :

n.79

Feltöré a cipót tétovázás nélkül,

n.80

S íme egy darab vas hull ki közepébül.

11.

n.81

Felvette a vasat lába mellől Bence :

n.82

Hát nem

vas-darab

darab vas

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

volt, hanem vasszelence,

n.83

Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja,

n.84

Bele nézett, hát csak elállt szeme szája :

n.85

Vert arany volt benne, nem kettő. sem három,

n.86

Hanem amióta megvan a világon,

n.87

(Pedig kenyerének javát már megette)

n.88

Annyit sosem látott, azt erősítette.

12.

n.89

Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen?

n.90

Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen,

n.91

Szörnyűképen örült, ugrált örömében,

n.92

A holnapi napot forgatá eszében :

n.93

Hogy’ veszen majd fegyvert, szép ruhát magának!

n.94

Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának!”

n.95

Hogy’ lesz ez? hogy’ lesz az? — De hányféle hogy-ot,

n.96

Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!

13.

n.97

Mikor mind a ketten eleget örültek,

n.98

Megolvasni a pénzt egy sírdombra dültek ;

n.99

Toldi a tokjából

egyenként

egyenkint

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány

szedte ki,

n.100

Bence pedig tartá a két markát neki.

Bencze [törölt]
« meg tartotta a jobb markát »

pedig tartá a két markát

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

n.101

És így szóla Bence : »No te öreg tenyér!

n.102

Ilyet sosem kaptál, bezzeg viszkethetnél.

Jegyzet »Viszkethetnél.« A nép tenyere viszketéséből azt jósolja, hogy pénzt fog kapni.

n.103

De minek beszélek, a szám majd hibázik —«

n.104

»Nem biz az, kerek szám lett : kijárta százig.

14.

n.105

»Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bence :

n.106

Nesze tedd el, itt van kilencvenkilence ;

n.107

De a századikat

könnyü helyütt

[törölt]
« magam körül »

könnyü helyett

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

hagyom :

n.108

Megisszuk, mivel most magas kedvem vagyon.«

n.109

Váltig ellenkeznék benne a hű szolga,

n.110

Ha nyergén kulacsa ki nem száradt volna :

n.111

Kívül nedves ugyan, a harmat megeste,

n.112

De a belsejébe csiholni

Jegyzet »Csiholni lehetne« : szikrát fogna a szárazság miatt.

lehetne.

15.

n.113

Nem is messze kellett fáradni avégett ;

n.114

Csak közel találtak egy szegény csapszéket :

n.115

Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda,

n.116

Oda illett volna Hortobágy síkjára.

n.117

Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte,

n.118

Bence nyerges lovát amellé kötötte ;

n.119

Toldi pedig bément : sötét volt a házba’,

n.120

Belevágta fejét a szemöldökfába.

16.

n.121

»Hé! kocsmáros! hol vagy? a teremburádat!

n.122

Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot?«

n.123

»Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?)

n.124

Itt a mécs, bor is lesz : itce kell-e vagy pint?«

n.125

»Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád,

n.126

Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát!«

n.127

Elühmgette magát a csaplár e szóra,

n.128

Gondolván magában : most akadt ivóra.

17.

n.129

Bence a tarisznyát béhozá ezalatt :

n.130

Miklósnak ugyancsak jól esett a falat,

n.131

Rakta is szaporán, alig győzte nyelni,

n.132

Három sem érkeznék

vele versent

véle versenyt

Szövegforrás:
Kézirat

enni.

n.133

Mikor pedig a nagy kanna megérkezett,

n.134

Mint a

Mint a [törölt]
« ki »

Szövegforrás:
Kézirat

birkozásnak, neki gyűrekezett ;

n.135

Felhajtá majd félig az öt pintes pohárt ;

n.136

Bence megsokalta : »Az Istenért! megárt.«

18.

n.137

»Árt, nem árt, én

azzal keveset

azzal

Szövegforrás:
Kézirat

avval

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

avval nem

Szövegforrás:
A Kisfaludy-Társaság kiadása

gondolok,

n.138

Terád pedig kicsit tartozik a dolog ;

n.139

Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze;

n.140

Temessük el azt ma, itt van, igyál, nesze!«

n.141

Avval odaadta az edényt Bencének :

n.142

Reszketett a keze az öreg legénynek,

n.143

Nem is bátorkodott inni egyszer sokat ;

n.144

Mindig megolvasta titkon a kortyokat.

19.

n.145

Míg ezek történtek a felső asztalon,

n.146

A kemencénél megpendült a cimbalom :

n.147

Egy öreg cimbalmos hevert a szurdékban,

n.148

Már alutt, de fölkelt, hallva, hogy vendég van.

n.149

Toldi meg a kannát felkapá kezébe,

n.150

És kipattant vele vígan a középre :

n.151

Ivott is, táncolt is : majd leszakadt a ház,

n.152

Bence mindig mondta : »Megárt a bor, vigyázz.«

20.

n.153

»Árt, nem árt, én avval nem gondolok! haj rá!« —

n.154

És az öreg kannát magasan felhajtá,

n.155

»Búsoljon a lovad, elég nagy a feje ;

n.156

Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje.

n.157

Kannát nekem csaplár! pintet az öregnek!

n.158

Mert nehéz a kanna : kezei remegnek.«

n.159

Megfogadta a szót a bormérő ember :

n.160

Bence a pintesből iszogatott renddel.

21.

n.161

Haj rá

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

Hajh rá

Szövegforrás:
Kézirat

Hajrá

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

Haj-rá

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

! haj! lakjuk el a búbánat torát ;

n.162

Álmos a csaplárunk : igyuk meg a borát!

n.163

Igyál vén cimbalom : mindjárt rád locsolom.«

n.164

»Belém inkább uram : amúgy iszonyodom.«

n.165

»Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros!

n.166

Tégy úgy, mintha innál.« »Uram! nem lesz káros?«

n.167

»Ha csak ennyit tudtok,« monda Miklós, »inni :

n.168

Igya meg a föld a maradékot : így ni!«

22.

n.169

S végigönté a bort a szoba földjére :

n.170

Rázta fejét Bence s így tett rá, hogy : »éjnye!«

n.171

Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát,

n.172

Verte a fejével a mestergerendát.

n.173

Széles jókedvében kurjantott nagyokat,

n.174

Ivott

[törölt]
« ivutt »

ivott

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

ivott

Szövegforrás:
1854. évi kiadások

, megint táncolt : megint

ivott

[törölt]
« ivutt »

ivutt

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

sokat ;

n.175

De mértéket tartott az öreg cimbora :

n.176

Csak apránként fogyott a pintesből bora.

23.

n.177

Egyszer elhallgatott, Miklóst nem dorgálta ;

n.178

Nehéz lett a feje, húzta a lócára,

n.179

Elszaladt előle a boglyakemence,

n.180

Felborult ültéből, úgy elgyengült Bence.

n.181

Toldi is

beléunt

belé unt

Szövegforrás:
Kézirat

belé unt

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

a mulatozásba,

n.182

Asztalon leborult két izmos karjára :

n.183

(Meztelen karjában dagadtak az erek)

n.184

Úgy

Ugy

Szövegforrás:
Kézirat

aludt el,

úgy

ugy

Szövegforrás:
Kézirat

hált a hatalmas gyerek.

Verzió: VII : 1858. évi kiadások

TIZEDIK ÉNEK.

.Anyja Tholdi Györgynek szolgát azon kéré,

Jó Tholdi Miklósnak ha lészen szüksége,

Akkor rozskenyeret elibe tégye.‘

Ilosvai.

n.1

A játszi reménység amidőn imette

Jegyzet „Imette“: ébren, nem álomban.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

»Imette : ébren, nem álomban.«

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

n.2

A boldogtalannál hitelét vesztette,

n.3

Álmot küld szemére, kecsegtető álmot,

n.4

Avval édesíti a nyomorúságot.

n.5

Toldi is álmában csehen

győzedelmet

győz[törölt]
« ö »
edelmet

Szövegforrás:
Kézirat

n.6

És nyert a királytól

vétkeért

vétkiért

Szövegforrás:
Kézirat

kegyelmet ;

n.7

Drága gyöngyös fegyver csillogott kezében,

n.8

Drágább

örömkönnyű

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

örömkönyű

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

könnyü

Szövegforrás:
Arany János Összes Művei javításokkal

anyja két szemében.

n.9

Lódobogás hallék : elrepült az álom,

n.10

Feltekinte Toldi a szép holdvilágon,

n.11

Messze látott volna, hanemhogy nem kellett,

n.12

A lóhátas ott ment a temető mellett.

n.13

S ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének,

n.14

Midőn abban a vén Bencét ismeré meg :

n.15

»Hé! ki az? hová

méssz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

[törölt]
« mensz »

mégy

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

mensz

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1854. évi kiadások

méssz

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

? te vagy, öreg Bence?

n.16

Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse!«

n.17

Bezzeg mondhatná is már a tisztes szolga,

n.18

Hogy nem a vén Bence, hanem ez s ez volna,

n.19

Mikor Toldi Miklós letépte lováról

n.20

S minden port lecsókolt ráncos orcájáról!

n.21

De Bence mindebből egyebet nem értett,

n.22

Csak hogy sírból ugrott reá egy kisértet ;

n.23

Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát,

n.24

Míg fel birta fogni a dolog mivoltát.

n.25

Hanem mikor aztán felfogta eszével,

n.26

Halála napjáig sem feledheté el ;

n.27

Nem feledheté el soha az uradta,

n.28

Mint ijedt meg a nagy örömnek miatta ;

n.29

Mint nem hitt szemének egészen, csak

félig ;

félig!

Szövegforrás:
Kézirat

félig

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.30

Csontjait hogyan megtapogatta

végig ;

végig!

Szövegforrás:
Kézirat

n.31

S hogy’ megeredt a

könny

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

köny

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
Arany János Összes Művei javításokkal

két öreg szeméből,

n.32

Mint a záporeső Isten fellegéből.

n.33

Az öröm, a panasz jó sokáig tarta,

n.34

Elbeszélte Miklós, ami történt rajta,

n.35

De tudnivaló, hogy nem beszélt folytában :

n.36

Anyját kérdte minden tizedik szavában.

n.37

Hogy’ van édesanyám? nem

beteg-e

beteg-é

Szövegforrás:
Kézirat

szegény?

n.38

Búskodik-e nagyon elveszett gyermekén?

n.39

Nála dőzsöl-e még s mit csinál a

másik

Szövegforrás:
Kézirat

n.40

Jaj! szegény anyámmal úgy-e

rosszul

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

roszul

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

bánik?

n.41

értésül adta Bence

Bencze értésül adta

Jegyzet a szórend számokkal jav.

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a fiúnak,

n.42

Magát anyja

miatt

végett

Szövegforrás:
Kézirat

sose adja búnak,

n.43

György sem háborítja, odahagyta másnap,

n.44

Nem is repeszté meg szivét

a nagy

erős

Szövegforrás:
Kézirat

bánat ;

n.45

Csak látni szeretné Miklóst minden áron,

n.46

És ha feltalálja

széles e világon

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.47

Fölkeresi, bizony-bizonnyal igérte,

n.48

Ha ötven mérföldet kell is menni érte.

n.49

»Nem is egyébiránt indított el engem

n.50

Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem,

n.51

Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded,

n.52

Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged.

n.53

Akármerre jársz-kelsz, ott legyek sarkadnál,

n.54

Legyek segítségül, ha bajba akadnál . . .«

n.55

Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

n.56

Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!

n.57

Arra határozták, hogy csak ott meghálnak ;

n.58

Bence egy abrakot adott a lovának,

n.59

Abrak is, kenyér is volt a kápa mellett,

n.60

Nem röstelte Bence az efféle terhet ;

n.61

Egy öblös tarisznyát is emelt a kápa,

n.62

Könyökig nyúlt Bence a nagy tarisznyába ;

n.63

Kihúzott valamit, és így szóla : »Itt van ;

n.64

Nesze, szolgám, madár-látta cipót

Jegyzet »Madár-látta cipó« vagy »kenyér«: Így kedveskedik a paraszt gyermekének azon kenyérdarabbal, melyet a tarisznyában útról vagy mezőről hozott.

hoztam.

n.65

»Édes anyádasszony ezt neked küldötte,

n.66

Maga dagasztotta, maga is sütötte,

n.67

És megparancsolta erős-kegyetlenül,

n.68

Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül.«

n.69

Azzal átaladta, kést is adott mellé ;

n.70

Néki veti Miklós és ugyancsak szelné :

n.71

De nem hogy a cipó válna el derékon,

n.72

Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony.

10.

n.73

Az öreg csodálta : »Ejnye! hogy a kőben

n.74

Fútta úgy meg a szél az átalvetőben!«

n.75

Nézte a kést : hová illik a darabja,

n.76

Gondolá : jó volna, ha összeragadna.

n.77

Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe,

n.78

Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe’ :

n.79

Feltöré a cipót tétovázás nélkül,

n.80

S íme egy darab vas hull ki közepébül.

11.

n.81

Felvette a vasat lába mellől Bence :

n.82

Hát nem

vas-darab

darab vas

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

volt, hanem vasszelence,

n.83

Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja,

n.84

Bele nézett, hát csak elállt szeme szája :

n.85

Vert arany volt benne, nem kettő. sem három,

n.86

Hanem amióta megvan a világon,

n.87

(Pedig kenyerének javát már megette)

n.88

Annyit sosem látott, azt erősítette.

12.

n.89

Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen?

n.90

Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen,

n.91

Szörnyűképen örült, ugrált örömében,

n.92

A holnapi napot forgatá eszében :

n.93

Hogy’ veszen majd fegyvert, szép ruhát magának!

n.94

Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának!”

n.95

Hogy’ lesz ez? hogy’ lesz az? — De hányféle hogy-ot,

n.96

Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!

13.

n.97

Mikor mind a ketten eleget örültek,

n.98

Megolvasni a pénzt egy sírdombra dültek ;

n.99

Toldi a tokjából

egyenként

egyenkint

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány

szedte ki,

n.100

Bence pedig tartá a két markát neki.

Bencze [törölt]
« meg tartotta a jobb markát »

pedig tartá a két markát

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

n.101

És így szóla Bence : »No te öreg tenyér!

n.102

Ilyet sosem kaptál, bezzeg viszkethetnél.

Jegyzet »Viszkethetnél.« A nép tenyere viszketéséből azt jósolja, hogy pénzt fog kapni.

n.103

De minek beszélek, a szám majd hibázik —«

n.104

»Nem biz az, kerek szám lett : kijárta százig.

14.

n.105

»Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bence :

n.106

Nesze tedd el, itt van kilencvenkilence ;

n.107

De a századikat

könnyü helyütt

[törölt]
« magam körül »

könnyü helyett

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

hagyom :

n.108

Megisszuk, mivel most magas kedvem vagyon.«

n.109

Váltig ellenkeznék benne a hű szolga,

n.110

Ha nyergén kulacsa ki nem száradt volna :

n.111

Kívül nedves ugyan, a harmat megeste,

n.112

De a belsejébe csiholni

Jegyzet »Csiholni lehetne« : szikrát fogna a szárazság miatt.

lehetne.

15.

n.113

Nem is messze kellett fáradni avégett ;

n.114

Csak közel találtak egy szegény csapszéket :

n.115

Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda,

n.116

Oda illett volna Hortobágy síkjára.

n.117

Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte,

n.118

Bence nyerges lovát amellé kötötte ;

n.119

Toldi pedig bément : sötét volt a házba’,

n.120

Belevágta fejét a szemöldökfába.

16.

n.121

»Hé! kocsmáros! hol vagy? a teremburádat!

n.122

Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot?«

n.123

»Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?)

n.124

Itt a mécs, bor is lesz : itce kell-e vagy pint?«

n.125

»Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád,

n.126

Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát!«

n.127

Elühmgette magát a csaplár e szóra,

n.128

Gondolván magában : most akadt ivóra.

17.

n.129

Bence a tarisznyát béhozá ezalatt :

n.130

Miklósnak ugyancsak jól esett a falat,

n.131

Rakta is szaporán, alig győzte nyelni,

n.132

Három sem érkeznék

vele versent

véle versenyt

Szövegforrás:
Kézirat

enni.

n.133

Mikor pedig a nagy kanna megérkezett,

n.134

Mint a

Mint a [törölt]
« ki »

Szövegforrás:
Kézirat

birkozásnak, neki gyűrekezett ;

n.135

Felhajtá majd félig az öt pintes pohárt ;

n.136

Bence megsokalta : »Az Istenért! megárt.«

18.

n.137

»Árt, nem árt, én

azzal keveset

azzal

Szövegforrás:
Kézirat

avval

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

avval nem

Szövegforrás:
A Kisfaludy-Társaság kiadása

gondolok,

n.138

Terád pedig kicsit tartozik a dolog ;

n.139

Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze;

n.140

Temessük el azt ma, itt van, igyál, nesze!«

n.141

Avval odaadta az edényt Bencének :

n.142

Reszketett a keze az öreg legénynek,

n.143

Nem is bátorkodott inni egyszer sokat ;

n.144

Mindig megolvasta titkon a kortyokat.

19.

n.145

Míg ezek történtek a felső asztalon,

n.146

A kemencénél megpendült a cimbalom :

n.147

Egy öreg cimbalmos hevert a szurdékban,

n.148

Már alutt, de fölkelt, hallva, hogy vendég van.

n.149

Toldi meg a kannát felkapá kezébe,

n.150

És kipattant vele vígan a középre :

n.151

Ivott is, táncolt is : majd leszakadt a ház,

n.152

Bence mindig mondta : »Megárt a bor, vigyázz.«

20.

n.153

»Árt, nem árt, én avval nem gondolok! haj rá!« —

n.154

És az öreg kannát magasan felhajtá,

n.155

»Búsoljon a lovad, elég nagy a feje ;

n.156

Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje.

n.157

Kannát nekem csaplár! pintet az öregnek!

n.158

Mert nehéz a kanna : kezei remegnek.«

n.159

Megfogadta a szót a bormérő ember :

n.160

Bence a pintesből iszogatott renddel.

21.

n.161

Haj rá

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

Hajh rá

Szövegforrás:
Kézirat

Hajrá

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

Haj-rá

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

! haj! lakjuk el a búbánat torát ;

n.162

Álmos a csaplárunk : igyuk meg a borát!

n.163

Igyál vén cimbalom : mindjárt rád locsolom.«

n.164

»Belém inkább uram : amúgy iszonyodom.«

n.165

»Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros!

n.166

Tégy úgy, mintha innál.« »Uram! nem lesz káros?«

n.167

»Ha csak ennyit tudtok,« monda Miklós, »inni :

n.168

Igya meg a föld a maradékot : így ni!«

22.

n.169

S végigönté a bort a szoba földjére :

n.170

Rázta fejét Bence s így tett rá, hogy : »éjnye!«

n.171

Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát,

n.172

Verte a fejével a mestergerendát.

n.173

Széles jókedvében kurjantott nagyokat,

n.174

Ivott

[törölt]
« ivutt »

ivott

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

ivott

Szövegforrás:
1854. évi kiadások

, megint táncolt : megint

ivott

[törölt]
« ivutt »

ivutt

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

sokat ;

n.175

De mértéket tartott az öreg cimbora :

n.176

Csak apránként fogyott a pintesből bora.

23.

n.177

Egyszer elhallgatott, Miklóst nem dorgálta ;

n.178

Nehéz lett a feje, húzta a lócára,

n.179

Elszaladt előle a boglyakemence,

n.180

Felborult ültéből, úgy elgyengült Bence.

n.181

Toldi is

beléunt

belé unt

Szövegforrás:
Kézirat

belé unt

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

a mulatozásba,

n.182

Asztalon leborult két izmos karjára :

n.183

(Meztelen karjában dagadtak az erek)

n.184

Úgy

Ugy

Szövegforrás:
Kézirat

aludt el,

úgy

ugy

Szövegforrás:
Kézirat

hált a hatalmas gyerek.

Verzió: VIII : Arany János Összes Művei

TIZEDIK ÉNEK.

.Anyja Tholdi Györgynek szolgát azon kéré,

Jó Tholdi Miklósnak ha lészen szüksége,

Akkor rozskenyeret elibe tégye.‘

Ilosvai.

n.1

A játszi reménység amidőn imette

Jegyzet „Imette“: ébren, nem álomban.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

»Imette : ébren, nem álomban.«

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

n.2

A boldogtalannál hitelét vesztette,

n.3

Álmot küld szemére, kecsegtető álmot,

n.4

Avval édesíti a nyomorúságot.

n.5

Toldi is álmában csehen

győzedelmet

győz[törölt]
« ö »
edelmet

Szövegforrás:
Kézirat

n.6

És nyert a királytól

vétkeért

vétkiért

Szövegforrás:
Kézirat

kegyelmet ;

n.7

Drága gyöngyös fegyver csillogott kezében,

n.8

Drágább

örömkönnyű

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

örömkönyű

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

könnyü

Szövegforrás:
Arany János Összes Művei javításokkal

anyja két szemében.

n.9

Lódobogás hallék : elrepült az álom,

n.10

Feltekinte Toldi a szép holdvilágon,

n.11

Messze látott volna, hanemhogy nem kellett,

n.12

A lóhátas ott ment a temető mellett.

n.13

S ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének,

n.14

Midőn abban a vén Bencét ismeré meg :

n.15

»Hé! ki az? hová

méssz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

[törölt]
« mensz »

mégy

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

mensz

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1854. évi kiadások

méssz

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

? te vagy, öreg Bence?

n.16

Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse!«

n.17

Bezzeg mondhatná is már a tisztes szolga,

n.18

Hogy nem a vén Bence, hanem ez s ez volna,

n.19

Mikor Toldi Miklós letépte lováról

n.20

S minden port lecsókolt ráncos orcájáról!

n.21

De Bence mindebből egyebet nem értett,

n.22

Csak hogy sírból ugrott reá egy kisértet ;

n.23

Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát,

n.24

Míg fel birta fogni a dolog mivoltát.

n.25

Hanem mikor aztán felfogta eszével,

n.26

Halála napjáig sem feledheté el ;

n.27

Nem feledheté el soha az uradta,

n.28

Mint ijedt meg a nagy örömnek miatta ;

n.29

Mint nem hitt szemének egészen, csak

félig ;

félig!

Szövegforrás:
Kézirat

félig

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.30

Csontjait hogyan megtapogatta

végig ;

végig!

Szövegforrás:
Kézirat

n.31

S hogy’ megeredt a

könny

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

köny

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
Arany János Összes Művei javításokkal

két öreg szeméből,

n.32

Mint a záporeső Isten fellegéből.

n.33

Az öröm, a panasz jó sokáig tarta,

n.34

Elbeszélte Miklós, ami történt rajta,

n.35

De tudnivaló, hogy nem beszélt folytában :

n.36

Anyját kérdte minden tizedik szavában.

n.37

Hogy’ van édesanyám? nem

beteg-e

beteg-é

Szövegforrás:
Kézirat

szegény?

n.38

Búskodik-e nagyon elveszett gyermekén?

n.39

Nála dőzsöl-e még s mit csinál a

másik

Szövegforrás:
Kézirat

n.40

Jaj! szegény anyámmal úgy-e

rosszul

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

roszul

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

bánik?

n.41

értésül adta Bence

Bencze értésül adta

Jegyzet a szórend számokkal jav.

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a fiúnak,

n.42

Magát anyja

miatt

végett

Szövegforrás:
Kézirat

sose adja búnak,

n.43

György sem háborítja, odahagyta másnap,

n.44

Nem is repeszté meg szivét

a nagy

erős

Szövegforrás:
Kézirat

bánat ;

n.45

Csak látni szeretné Miklóst minden áron,

n.46

És ha feltalálja

széles e világon

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.47

Fölkeresi, bizony-bizonnyal igérte,

n.48

Ha ötven mérföldet kell is menni érte.

n.49

»Nem is egyébiránt indított el engem

n.50

Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem,

n.51

Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded,

n.52

Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged.

n.53

Akármerre jársz-kelsz, ott legyek sarkadnál,

n.54

Legyek segítségül, ha bajba akadnál . . .«

n.55

Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

n.56

Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!

n.57

Arra határozták, hogy csak ott meghálnak ;

n.58

Bence egy abrakot adott a lovának,

n.59

Abrak is, kenyér is volt a kápa mellett,

n.60

Nem röstelte Bence az efféle terhet ;

n.61

Egy öblös tarisznyát is emelt a kápa,

n.62

Könyökig nyúlt Bence a nagy tarisznyába ;

n.63

Kihúzott valamit, és így szóla : »Itt van ;

n.64

Nesze, szolgám, madár-látta cipót

Jegyzet »Madár-látta cipó« vagy »kenyér«: Így kedveskedik a paraszt gyermekének azon kenyérdarabbal, melyet a tarisznyában útról vagy mezőről hozott.

hoztam.

n.65

»Édes anyádasszony ezt neked küldötte,

n.66

Maga dagasztotta, maga is sütötte,

n.67

És megparancsolta erős-kegyetlenül,

n.68

Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül.«

n.69

Azzal átaladta, kést is adott mellé ;

n.70

Néki veti Miklós és ugyancsak szelné :

n.71

De nem hogy a cipó válna el derékon,

n.72

Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony.

10.

n.73

Az öreg csodálta : »Ejnye! hogy a kőben

n.74

Fútta úgy meg a szél az átalvetőben!«

n.75

Nézte a kést : hová illik a darabja,

n.76

Gondolá : jó volna, ha összeragadna.

n.77

Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe,

n.78

Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe’ :

n.79

Feltöré a cipót tétovázás nélkül,

n.80

S íme egy darab vas hull ki közepébül.

11.

n.81

Felvette a vasat lába mellől Bence :

n.82

Hát nem

vas-darab

darab vas

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

volt, hanem vasszelence,

n.83

Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja,

n.84

Bele nézett, hát csak elállt szeme szája :

n.85

Vert arany volt benne, nem kettő. sem három,

n.86

Hanem amióta megvan a világon,

n.87

(Pedig kenyerének javát már megette)

n.88

Annyit sosem látott, azt erősítette.

12.

n.89

Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen?

n.90

Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen,

n.91

Szörnyűképen örült, ugrált örömében,

n.92

A holnapi napot forgatá eszében :

n.93

Hogy’ veszen majd fegyvert, szép ruhát magának!

n.94

Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának!”

n.95

Hogy’ lesz ez? hogy’ lesz az? — De hányféle hogy-ot,

n.96

Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!

13.

n.97

Mikor mind a ketten eleget örültek,

n.98

Megolvasni a pénzt egy sírdombra dültek ;

n.99

Toldi a tokjából

egyenként

egyenkint

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány

szedte ki,

n.100

Bence pedig tartá a két markát neki.

Bencze [törölt]
« meg tartotta a jobb markát »

pedig tartá a két markát

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

n.101

És így szóla Bence : »No te öreg tenyér!

n.102

Ilyet sosem kaptál, bezzeg viszkethetnél.

Jegyzet »Viszkethetnél.« A nép tenyere viszketéséből azt jósolja, hogy pénzt fog kapni.

n.103

De minek beszélek, a szám majd hibázik —«

n.104

»Nem biz az, kerek szám lett : kijárta százig.

14.

n.105

»Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bence :

n.106

Nesze tedd el, itt van kilencvenkilence ;

n.107

De a századikat

könnyü helyütt

[törölt]
« magam körül »

könnyü helyett

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

hagyom :

n.108

Megisszuk, mivel most magas kedvem vagyon.«

n.109

Váltig ellenkeznék benne a hű szolga,

n.110

Ha nyergén kulacsa ki nem száradt volna :

n.111

Kívül nedves ugyan, a harmat megeste,

n.112

De a belsejébe csiholni

Jegyzet »Csiholni lehetne« : szikrát fogna a szárazság miatt.

lehetne.

15.

n.113

Nem is messze kellett fáradni avégett ;

n.114

Csak közel találtak egy szegény csapszéket :

n.115

Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda,

n.116

Oda illett volna Hortobágy síkjára.

n.117

Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte,

n.118

Bence nyerges lovát amellé kötötte ;

n.119

Toldi pedig bément : sötét volt a házba’,

n.120

Belevágta fejét a szemöldökfába.

16.

n.121

»Hé! kocsmáros! hol vagy? a teremburádat!

n.122

Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot?«

n.123

»Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?)

n.124

Itt a mécs, bor is lesz : itce kell-e vagy pint?«

n.125

»Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád,

n.126

Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát!«

n.127

Elühmgette magát a csaplár e szóra,

n.128

Gondolván magában : most akadt ivóra.

17.

n.129

Bence a tarisznyát béhozá ezalatt :

n.130

Miklósnak ugyancsak jól esett a falat,

n.131

Rakta is szaporán, alig győzte nyelni,

n.132

Három sem érkeznék

vele versent

véle versenyt

Szövegforrás:
Kézirat

enni.

n.133

Mikor pedig a nagy kanna megérkezett,

n.134

Mint a

Mint a [törölt]
« ki »

Szövegforrás:
Kézirat

birkozásnak, neki gyűrekezett ;

n.135

Felhajtá majd félig az öt pintes pohárt ;

n.136

Bence megsokalta : »Az Istenért! megárt.«

18.

n.137

»Árt, nem árt, én

azzal keveset

azzal

Szövegforrás:
Kézirat

avval

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

avval nem

Szövegforrás:
A Kisfaludy-Társaság kiadása

gondolok,

n.138

Terád pedig kicsit tartozik a dolog ;

n.139

Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze;

n.140

Temessük el azt ma, itt van, igyál, nesze!«

n.141

Avval odaadta az edényt Bencének :

n.142

Reszketett a keze az öreg legénynek,

n.143

Nem is bátorkodott inni egyszer sokat ;

n.144

Mindig megolvasta titkon a kortyokat.

19.

n.145

Míg ezek történtek a felső asztalon,

n.146

A kemencénél megpendült a cimbalom :

n.147

Egy öreg cimbalmos hevert a szurdékban,

n.148

Már alutt, de fölkelt, hallva, hogy vendég van.

n.149

Toldi meg a kannát felkapá kezébe,

n.150

És kipattant vele vígan a középre :

n.151

Ivott is, táncolt is : majd leszakadt a ház,

n.152

Bence mindig mondta : »Megárt a bor, vigyázz.«

20.

n.153

»Árt, nem árt, én avval nem gondolok! haj rá!« —

n.154

És az öreg kannát magasan felhajtá,

n.155

»Búsoljon a lovad, elég nagy a feje ;

n.156

Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje.

n.157

Kannát nekem csaplár! pintet az öregnek!

n.158

Mert nehéz a kanna : kezei remegnek.«

n.159

Megfogadta a szót a bormérő ember :

n.160

Bence a pintesből iszogatott renddel.

21.

n.161

Haj rá

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

Hajh rá

Szövegforrás:
Kézirat

Hajrá

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

Haj-rá

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

! haj! lakjuk el a búbánat torát ;

n.162

Álmos a csaplárunk : igyuk meg a borát!

n.163

Igyál vén cimbalom : mindjárt rád locsolom.«

n.164

»Belém inkább uram : amúgy iszonyodom.«

n.165

»Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros!

n.166

Tégy úgy, mintha innál.« »Uram! nem lesz káros?«

n.167

»Ha csak ennyit tudtok,« monda Miklós, »inni :

n.168

Igya meg a föld a maradékot : így ni!«

22.

n.169

S végigönté a bort a szoba földjére :

n.170

Rázta fejét Bence s így tett rá, hogy : »éjnye!«

n.171

Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát,

n.172

Verte a fejével a mestergerendát.

n.173

Széles jókedvében kurjantott nagyokat,

n.174

Ivott

[törölt]
« ivutt »

ivott

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

ivott

Szövegforrás:
1854. évi kiadások

, megint táncolt : megint

ivott

[törölt]
« ivutt »

ivutt

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

sokat ;

n.175

De mértéket tartott az öreg cimbora :

n.176

Csak apránként fogyott a pintesből bora.

23.

n.177

Egyszer elhallgatott, Miklóst nem dorgálta ;

n.178

Nehéz lett a feje, húzta a lócára,

n.179

Elszaladt előle a boglyakemence,

n.180

Felborult ültéből, úgy elgyengült Bence.

n.181

Toldi is

beléunt

belé unt

Szövegforrás:
Kézirat

belé unt

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

a mulatozásba,

n.182

Asztalon leborult két izmos karjára :

n.183

(Meztelen karjában dagadtak az erek)

n.184

Úgy

Ugy

Szövegforrás:
Kézirat

aludt el,

úgy

ugy

Szövegforrás:
Kézirat

hált a hatalmas gyerek.

Verzió: IX : 1854. évi kiadások

TIZEDIK ÉNEK.

.Anyja Tholdi Györgynek szolgát azon kéré,

Jó Tholdi Miklósnak ha lészen szüksége,

Akkor rozskenyeret elibe tégye.‘

Ilosvai.

n.1

A játszi reménység amidőn imette

Jegyzet „Imette“: ébren, nem álomban.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

»Imette : ébren, nem álomban.«

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

n.2

A boldogtalannál hitelét vesztette,

n.3

Álmot küld szemére, kecsegtető álmot,

n.4

Avval édesíti a nyomorúságot.

n.5

Toldi is álmában csehen

győzedelmet

győz[törölt]
« ö »
edelmet

Szövegforrás:
Kézirat

n.6

És nyert a királytól

vétkeért

vétkiért

Szövegforrás:
Kézirat

kegyelmet ;

n.7

Drága gyöngyös fegyver csillogott kezében,

n.8

Drágább

örömkönnyű

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

örömkönyű

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

könnyü

Szövegforrás:
Arany János Összes Művei javításokkal

anyja két szemében.

n.9

Lódobogás hallék : elrepült az álom,

n.10

Feltekinte Toldi a szép holdvilágon,

n.11

Messze látott volna, hanemhogy nem kellett,

n.12

A lóhátas ott ment a temető mellett.

n.13

S ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének,

n.14

Midőn abban a vén Bencét ismeré meg :

n.15

»Hé! ki az? hová

méssz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

[törölt]
« mensz »

mégy

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

mensz

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1854. évi kiadások

méssz

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

? te vagy, öreg Bence?

n.16

Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse!«

n.17

Bezzeg mondhatná is már a tisztes szolga,

n.18

Hogy nem a vén Bence, hanem ez s ez volna,

n.19

Mikor Toldi Miklós letépte lováról

n.20

S minden port lecsókolt ráncos orcájáról!

n.21

De Bence mindebből egyebet nem értett,

n.22

Csak hogy sírból ugrott reá egy kisértet ;

n.23

Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát,

n.24

Míg fel birta fogni a dolog mivoltát.

n.25

Hanem mikor aztán felfogta eszével,

n.26

Halála napjáig sem feledheté el ;

n.27

Nem feledheté el soha az uradta,

n.28

Mint ijedt meg a nagy örömnek miatta ;

n.29

Mint nem hitt szemének egészen, csak

félig ;

félig!

Szövegforrás:
Kézirat

félig

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.30

Csontjait hogyan megtapogatta

végig ;

végig!

Szövegforrás:
Kézirat

n.31

S hogy’ megeredt a

könny

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

köny

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
Arany János Összes Művei javításokkal

két öreg szeméből,

n.32

Mint a záporeső Isten fellegéből.

n.33

Az öröm, a panasz jó sokáig tarta,

n.34

Elbeszélte Miklós, ami történt rajta,

n.35

De tudnivaló, hogy nem beszélt folytában :

n.36

Anyját kérdte minden tizedik szavában.

n.37

Hogy’ van édesanyám? nem

beteg-e

beteg-é

Szövegforrás:
Kézirat

szegény?

n.38

Búskodik-e nagyon elveszett gyermekén?

n.39

Nála dőzsöl-e még s mit csinál a

másik

Szövegforrás:
Kézirat

n.40

Jaj! szegény anyámmal úgy-e

rosszul

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

roszul

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

bánik?

n.41

értésül adta Bence

Bencze értésül adta

Jegyzet a szórend számokkal jav.

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a fiúnak,

n.42

Magát anyja

miatt

végett

Szövegforrás:
Kézirat

sose adja búnak,

n.43

György sem háborítja, odahagyta másnap,

n.44

Nem is repeszté meg szivét

a nagy

erős

Szövegforrás:
Kézirat

bánat ;

n.45

Csak látni szeretné Miklóst minden áron,

n.46

És ha feltalálja

széles e világon

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.47

Fölkeresi, bizony-bizonnyal igérte,

n.48

Ha ötven mérföldet kell is menni érte.

n.49

»Nem is egyébiránt indított el engem

n.50

Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem,

n.51

Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded,

n.52

Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged.

n.53

Akármerre jársz-kelsz, ott legyek sarkadnál,

n.54

Legyek segítségül, ha bajba akadnál . . .«

n.55

Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

n.56

Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!

n.57

Arra határozták, hogy csak ott meghálnak ;

n.58

Bence egy abrakot adott a lovának,

n.59

Abrak is, kenyér is volt a kápa mellett,

n.60

Nem röstelte Bence az efféle terhet ;

n.61

Egy öblös tarisznyát is emelt a kápa,

n.62

Könyökig nyúlt Bence a nagy tarisznyába ;

n.63

Kihúzott valamit, és így szóla : »Itt van ;

n.64

Nesze, szolgám, madár-látta cipót

Jegyzet »Madár-látta cipó« vagy »kenyér«: Így kedveskedik a paraszt gyermekének azon kenyérdarabbal, melyet a tarisznyában útról vagy mezőről hozott.

hoztam.

n.65

»Édes anyádasszony ezt neked küldötte,

n.66

Maga dagasztotta, maga is sütötte,

n.67

És megparancsolta erős-kegyetlenül,

n.68

Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül.«

n.69

Azzal átaladta, kést is adott mellé ;

n.70

Néki veti Miklós és ugyancsak szelné :

n.71

De nem hogy a cipó válna el derékon,

n.72

Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony.

10.

n.73

Az öreg csodálta : »Ejnye! hogy a kőben

n.74

Fútta úgy meg a szél az átalvetőben!«

n.75

Nézte a kést : hová illik a darabja,

n.76

Gondolá : jó volna, ha összeragadna.

n.77

Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe,

n.78

Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe’ :

n.79

Feltöré a cipót tétovázás nélkül,

n.80

S íme egy darab vas hull ki közepébül.

11.

n.81

Felvette a vasat lába mellől Bence :

n.82

Hát nem

vas-darab

darab vas

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

volt, hanem vasszelence,

n.83

Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja,

n.84

Bele nézett, hát csak elállt szeme szája :

n.85

Vert arany volt benne, nem kettő. sem három,

n.86

Hanem amióta megvan a világon,

n.87

(Pedig kenyerének javát már megette)

n.88

Annyit sosem látott, azt erősítette.

12.

n.89

Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen?

n.90

Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen,

n.91

Szörnyűképen örült, ugrált örömében,

n.92

A holnapi napot forgatá eszében :

n.93

Hogy’ veszen majd fegyvert, szép ruhát magának!

n.94

Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának!”

n.95

Hogy’ lesz ez? hogy’ lesz az? — De hányféle hogy-ot,

n.96

Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!

13.

n.97

Mikor mind a ketten eleget örültek,

n.98

Megolvasni a pénzt egy sírdombra dültek ;

n.99

Toldi a tokjából

egyenként

egyenkint

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány

szedte ki,

n.100

Bence pedig tartá a két markát neki.

Bencze [törölt]
« meg tartotta a jobb markát »

pedig tartá a két markát

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

n.101

És így szóla Bence : »No te öreg tenyér!

n.102

Ilyet sosem kaptál, bezzeg viszkethetnél.

Jegyzet »Viszkethetnél.« A nép tenyere viszketéséből azt jósolja, hogy pénzt fog kapni.

n.103

De minek beszélek, a szám majd hibázik —«

n.104

»Nem biz az, kerek szám lett : kijárta százig.

14.

n.105

»Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bence :

n.106

Nesze tedd el, itt van kilencvenkilence ;

n.107

De a századikat

könnyü helyütt

[törölt]
« magam körül »

könnyü helyett

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

hagyom :

n.108

Megisszuk, mivel most magas kedvem vagyon.«

n.109

Váltig ellenkeznék benne a hű szolga,

n.110

Ha nyergén kulacsa ki nem száradt volna :

n.111

Kívül nedves ugyan, a harmat megeste,

n.112

De a belsejébe csiholni

Jegyzet »Csiholni lehetne« : szikrát fogna a szárazság miatt.

lehetne.

15.

n.113

Nem is messze kellett fáradni avégett ;

n.114

Csak közel találtak egy szegény csapszéket :

n.115

Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda,

n.116

Oda illett volna Hortobágy síkjára.

n.117

Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte,

n.118

Bence nyerges lovát amellé kötötte ;

n.119

Toldi pedig bément : sötét volt a házba’,

n.120

Belevágta fejét a szemöldökfába.

16.

n.121

»Hé! kocsmáros! hol vagy? a teremburádat!

n.122

Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot?«

n.123

»Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?)

n.124

Itt a mécs, bor is lesz : itce kell-e vagy pint?«

n.125

»Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád,

n.126

Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát!«

n.127

Elühmgette magát a csaplár e szóra,

n.128

Gondolván magában : most akadt ivóra.

17.

n.129

Bence a tarisznyát béhozá ezalatt :

n.130

Miklósnak ugyancsak jól esett a falat,

n.131

Rakta is szaporán, alig győzte nyelni,

n.132

Három sem érkeznék

vele versent

véle versenyt

Szövegforrás:
Kézirat

enni.

n.133

Mikor pedig a nagy kanna megérkezett,

n.134

Mint a

Mint a [törölt]
« ki »

Szövegforrás:
Kézirat

birkozásnak, neki gyűrekezett ;

n.135

Felhajtá majd félig az öt pintes pohárt ;

n.136

Bence megsokalta : »Az Istenért! megárt.«

18.

n.137

»Árt, nem árt, én

azzal keveset

azzal

Szövegforrás:
Kézirat

avval

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

avval nem

Szövegforrás:
A Kisfaludy-Társaság kiadása

gondolok,

n.138

Terád pedig kicsit tartozik a dolog ;

n.139

Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze;

n.140

Temessük el azt ma, itt van, igyál, nesze!«

n.141

Avval odaadta az edényt Bencének :

n.142

Reszketett a keze az öreg legénynek,

n.143

Nem is bátorkodott inni egyszer sokat ;

n.144

Mindig megolvasta titkon a kortyokat.

19.

n.145

Míg ezek történtek a felső asztalon,

n.146

A kemencénél megpendült a cimbalom :

n.147

Egy öreg cimbalmos hevert a szurdékban,

n.148

Már alutt, de fölkelt, hallva, hogy vendég van.

n.149

Toldi meg a kannát felkapá kezébe,

n.150

És kipattant vele vígan a középre :

n.151

Ivott is, táncolt is : majd leszakadt a ház,

n.152

Bence mindig mondta : »Megárt a bor, vigyázz.«

20.

n.153

»Árt, nem árt, én avval nem gondolok! haj rá!« —

n.154

És az öreg kannát magasan felhajtá,

n.155

»Búsoljon a lovad, elég nagy a feje ;

n.156

Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje.

n.157

Kannát nekem csaplár! pintet az öregnek!

n.158

Mert nehéz a kanna : kezei remegnek.«

n.159

Megfogadta a szót a bormérő ember :

n.160

Bence a pintesből iszogatott renddel.

21.

n.161

Haj rá

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

Hajh rá

Szövegforrás:
Kézirat

Hajrá

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

Haj-rá

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

! haj! lakjuk el a búbánat torát ;

n.162

Álmos a csaplárunk : igyuk meg a borát!

n.163

Igyál vén cimbalom : mindjárt rád locsolom.«

n.164

»Belém inkább uram : amúgy iszonyodom.«

n.165

»Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros!

n.166

Tégy úgy, mintha innál.« »Uram! nem lesz káros?«

n.167

»Ha csak ennyit tudtok,« monda Miklós, »inni :

n.168

Igya meg a föld a maradékot : így ni!«

22.

n.169

S végigönté a bort a szoba földjére :

n.170

Rázta fejét Bence s így tett rá, hogy : »éjnye!«

n.171

Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát,

n.172

Verte a fejével a mestergerendát.

n.173

Széles jókedvében kurjantott nagyokat,

n.174

Ivott

[törölt]
« ivutt »

ivott

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

ivott

Szövegforrás:
1854. évi kiadások

, megint táncolt : megint

ivott

[törölt]
« ivutt »

ivutt

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

sokat ;

n.175

De mértéket tartott az öreg cimbora :

n.176

Csak apránként fogyott a pintesből bora.

23.

n.177

Egyszer elhallgatott, Miklóst nem dorgálta ;

n.178

Nehéz lett a feje, húzta a lócára,

n.179

Elszaladt előle a boglyakemence,

n.180

Felborult ültéből, úgy elgyengült Bence.

n.181

Toldi is

beléunt

belé unt

Szövegforrás:
Kézirat

belé unt

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

a mulatozásba,

n.182

Asztalon leborult két izmos karjára :

n.183

(Meztelen karjában dagadtak az erek)

n.184

Úgy

Ugy

Szövegforrás:
Kézirat

aludt el,

úgy

ugy

Szövegforrás:
Kézirat

hált a hatalmas gyerek.

Verzió: X : Arany János Összes Művei javításokkal

TIZEDIK ÉNEK.

.Anyja Tholdi Györgynek szolgát azon kéré,

Jó Tholdi Miklósnak ha lészen szüksége,

Akkor rozskenyeret elibe tégye.‘

Ilosvai.

n.1

A játszi reménység amidőn imette

Jegyzet „Imette“: ébren, nem álomban.

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

»Imette : ébren, nem álomban.«

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

n.2

A boldogtalannál hitelét vesztette,

n.3

Álmot küld szemére, kecsegtető álmot,

n.4

Avval édesíti a nyomorúságot.

n.5

Toldi is álmában csehen

győzedelmet

győz[törölt]
« ö »
edelmet

Szövegforrás:
Kézirat

n.6

És nyert a királytól

vétkeért

vétkiért

Szövegforrás:
Kézirat

kegyelmet ;

n.7

Drága gyöngyös fegyver csillogott kezében,

n.8

Drágább

örömkönnyű

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

örömkönyű

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

könnyü

Szövegforrás:
Arany János Összes Művei javításokkal

anyja két szemében.

n.9

Lódobogás hallék : elrepült az álom,

n.10

Feltekinte Toldi a szép holdvilágon,

n.11

Messze látott volna, hanemhogy nem kellett,

n.12

A lóhátas ott ment a temető mellett.

n.13

S ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének,

n.14

Midőn abban a vén Bencét ismeré meg :

n.15

»Hé! ki az? hová

méssz

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

[törölt]
« mensz »

mégy

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

mensz

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1854. évi kiadások

méssz

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

? te vagy, öreg Bence?

n.16

Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse!«

n.17

Bezzeg mondhatná is már a tisztes szolga,

n.18

Hogy nem a vén Bence, hanem ez s ez volna,

n.19

Mikor Toldi Miklós letépte lováról

n.20

S minden port lecsókolt ráncos orcájáról!

n.21

De Bence mindebből egyebet nem értett,

n.22

Csak hogy sírból ugrott reá egy kisértet ;

n.23

Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát,

n.24

Míg fel birta fogni a dolog mivoltát.

n.25

Hanem mikor aztán felfogta eszével,

n.26

Halála napjáig sem feledheté el ;

n.27

Nem feledheté el soha az uradta,

n.28

Mint ijedt meg a nagy örömnek miatta ;

n.29

Mint nem hitt szemének egészen, csak

félig ;

félig!

Szövegforrás:
Kézirat

félig

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.30

Csontjait hogyan megtapogatta

végig ;

végig!

Szövegforrás:
Kézirat

n.31

S hogy’ megeredt a

könny

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
1858. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások

köny

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
Arany János Összes Művei javításokkal

két öreg szeméből,

n.32

Mint a záporeső Isten fellegéből.

n.33

Az öröm, a panasz jó sokáig tarta,

n.34

Elbeszélte Miklós, ami történt rajta,

n.35

De tudnivaló, hogy nem beszélt folytában :

n.36

Anyját kérdte minden tizedik szavában.

n.37

Hogy’ van édesanyám? nem

beteg-e

beteg-é

Szövegforrás:
Kézirat

szegény?

n.38

Búskodik-e nagyon elveszett gyermekén?

n.39

Nála dőzsöl-e még s mit csinál a

másik

Szövegforrás:
Kézirat

n.40

Jaj! szegény anyámmal úgy-e

rosszul

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
Arany János Összes Művei javításokkal

roszul

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása
1858. évi kiadások
1854. évi kiadások

bánik?

n.41

értésül adta Bence

Bencze értésül adta

Jegyzet a szórend számokkal jav.

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

a fiúnak,

n.42

Magát anyja

miatt

végett

Szövegforrás:
Kézirat

sose adja búnak,

n.43

György sem háborítja, odahagyta másnap,

n.44

Nem is repeszté meg szivét

a nagy

erős

Szövegforrás:
Kézirat

bánat ;

n.45

Csak látni szeretné Miklóst minden áron,

n.46

És ha feltalálja

széles e világon

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

n.47

Fölkeresi, bizony-bizonnyal igérte,

n.48

Ha ötven mérföldet kell is menni érte.

n.49

»Nem is egyébiránt indított el engem

n.50

Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem,

n.51

Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded,

n.52

Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged.

n.53

Akármerre jársz-kelsz, ott legyek sarkadnál,

n.54

Legyek segítségül, ha bajba akadnál . . .«

n.55

Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

n.56

Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!

n.57

Arra határozták, hogy csak ott meghálnak ;

n.58

Bence egy abrakot adott a lovának,

n.59

Abrak is, kenyér is volt a kápa mellett,

n.60

Nem röstelte Bence az efféle terhet ;

n.61

Egy öblös tarisznyát is emelt a kápa,

n.62

Könyökig nyúlt Bence a nagy tarisznyába ;

n.63

Kihúzott valamit, és így szóla : »Itt van ;

n.64

Nesze, szolgám, madár-látta cipót

Jegyzet »Madár-látta cipó« vagy »kenyér«: Így kedveskedik a paraszt gyermekének azon kenyérdarabbal, melyet a tarisznyában útról vagy mezőről hozott.

hoztam.

n.65

»Édes anyádasszony ezt neked küldötte,

n.66

Maga dagasztotta, maga is sütötte,

n.67

És megparancsolta erős-kegyetlenül,

n.68

Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül.«

n.69

Azzal átaladta, kést is adott mellé ;

n.70

Néki veti Miklós és ugyancsak szelné :

n.71

De nem hogy a cipó válna el derékon,

n.72

Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony.

10.

n.73

Az öreg csodálta : »Ejnye! hogy a kőben

n.74

Fútta úgy meg a szél az átalvetőben!«

n.75

Nézte a kést : hová illik a darabja,

n.76

Gondolá : jó volna, ha összeragadna.

n.77

Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe,

n.78

Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe’ :

n.79

Feltöré a cipót tétovázás nélkül,

n.80

S íme egy darab vas hull ki közepébül.

11.

n.81

Felvette a vasat lába mellől Bence :

n.82

Hát nem

vas-darab

darab vas

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

volt, hanem vasszelence,

n.83

Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja,

n.84

Bele nézett, hát csak elállt szeme szája :

n.85

Vert arany volt benne, nem kettő. sem három,

n.86

Hanem amióta megvan a világon,

n.87

(Pedig kenyerének javát már megette)

n.88

Annyit sosem látott, azt erősítette.

12.

n.89

Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen?

n.90

Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen,

n.91

Szörnyűképen örült, ugrált örömében,

n.92

A holnapi napot forgatá eszében :

n.93

Hogy’ veszen majd fegyvert, szép ruhát magának!

n.94

Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának!”

n.95

Hogy’ lesz ez? hogy’ lesz az? — De hányféle hogy-ot,

n.96

Hányféle szép dolgot össze nem álmodott!

13.

n.97

Mikor mind a ketten eleget örültek,

n.98

Megolvasni a pénzt egy sírdombra dültek ;

n.99

Toldi a tokjából

egyenként

egyenkint

Szövegforrás:
Kézirat
A pályázatra küldött példány

szedte ki,

n.100

Bence pedig tartá a két markát neki.

Bencze [törölt]
« meg tartotta a jobb markát »

pedig tartá a két markát

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

n.101

És így szóla Bence : »No te öreg tenyér!

n.102

Ilyet sosem kaptál, bezzeg viszkethetnél.

Jegyzet »Viszkethetnél.« A nép tenyere viszketéséből azt jósolja, hogy pénzt fog kapni.

n.103

De minek beszélek, a szám majd hibázik —«

n.104

»Nem biz az, kerek szám lett : kijárta százig.

14.

n.105

»Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bence :

n.106

Nesze tedd el, itt van kilencvenkilence ;

n.107

De a századikat

könnyü helyütt

[törölt]
« magam körül »

könnyü helyett

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

hagyom :

n.108

Megisszuk, mivel most magas kedvem vagyon.«

n.109

Váltig ellenkeznék benne a hű szolga,

n.110

Ha nyergén kulacsa ki nem száradt volna :

n.111

Kívül nedves ugyan, a harmat megeste,

n.112

De a belsejébe csiholni

Jegyzet »Csiholni lehetne« : szikrát fogna a szárazság miatt.

lehetne.

15.

n.113

Nem is messze kellett fáradni avégett ;

n.114

Csak közel találtak egy szegény csapszéket :

n.115

Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda,

n.116

Oda illett volna Hortobágy síkjára.

n.117

Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte,

n.118

Bence nyerges lovát amellé kötötte ;

n.119

Toldi pedig bément : sötét volt a házba’,

n.120

Belevágta fejét a szemöldökfába.

16.

n.121

»Hé! kocsmáros! hol vagy? a teremburádat!

n.122

Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot?«

n.123

»Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?)

n.124

Itt a mécs, bor is lesz : itce kell-e vagy pint?«

n.125

»Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád,

n.126

Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát!«

n.127

Elühmgette magát a csaplár e szóra,

n.128

Gondolván magában : most akadt ivóra.

17.

n.129

Bence a tarisznyát béhozá ezalatt :

n.130

Miklósnak ugyancsak jól esett a falat,

n.131

Rakta is szaporán, alig győzte nyelni,

n.132

Három sem érkeznék

vele versent

véle versenyt

Szövegforrás:
Kézirat

enni.

n.133

Mikor pedig a nagy kanna megérkezett,

n.134

Mint a

Mint a [törölt]
« ki »

Szövegforrás:
Kézirat

birkozásnak, neki gyűrekezett ;

n.135

Felhajtá majd félig az öt pintes pohárt ;

n.136

Bence megsokalta : »Az Istenért! megárt.«

18.

n.137

»Árt, nem árt, én

azzal keveset

azzal

Szövegforrás:
Kézirat

avval

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

avval nem

Szövegforrás:
A Kisfaludy-Társaság kiadása

gondolok,

n.138

Terád pedig kicsit tartozik a dolog ;

n.139

Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze;

n.140

Temessük el azt ma, itt van, igyál, nesze!«

n.141

Avval odaadta az edényt Bencének :

n.142

Reszketett a keze az öreg legénynek,

n.143

Nem is bátorkodott inni egyszer sokat ;

n.144

Mindig megolvasta titkon a kortyokat.

19.

n.145

Míg ezek történtek a felső asztalon,

n.146

A kemencénél megpendült a cimbalom :

n.147

Egy öreg cimbalmos hevert a szurdékban,

n.148

Már alutt, de fölkelt, hallva, hogy vendég van.

n.149

Toldi meg a kannát felkapá kezébe,

n.150

És kipattant vele vígan a középre :

n.151

Ivott is, táncolt is : majd leszakadt a ház,

n.152

Bence mindig mondta : »Megárt a bor, vigyázz.«

20.

n.153

»Árt, nem árt, én avval nem gondolok! haj rá!« —

n.154

És az öreg kannát magasan felhajtá,

n.155

»Búsoljon a lovad, elég nagy a feje ;

n.156

Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje.

n.157

Kannát nekem csaplár! pintet az öregnek!

n.158

Mert nehéz a kanna : kezei remegnek.«

n.159

Megfogadta a szót a bormérő ember :

n.160

Bence a pintesből iszogatott renddel.

21.

n.161

Haj rá

Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A Lehr Albertnél volt kézirat
1857. évi kiadások
Arany János Összes Művei
1854. évi kiadások
Arany János Összes Művei javításokkal

Hajh rá

Szövegforrás:
Kézirat

Hajrá

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány
A Kisfaludy-Társaság kiadása

Haj-rá

Szövegforrás:
1858. évi kiadások

! haj! lakjuk el a búbánat torát ;

n.162

Álmos a csaplárunk : igyuk meg a borát!

n.163

Igyál vén cimbalom : mindjárt rád locsolom.«

n.164

»Belém inkább uram : amúgy iszonyodom.«

n.165

»Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros!

n.166

Tégy úgy, mintha innál.« »Uram! nem lesz káros?«

n.167

»Ha csak ennyit tudtok,« monda Miklós, »inni :

n.168

Igya meg a föld a maradékot : így ni!«

22.

n.169

S végigönté a bort a szoba földjére :

n.170

Rázta fejét Bence s így tett rá, hogy : »éjnye!«

n.171

Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát,

n.172

Verte a fejével a mestergerendát.

n.173

Széles jókedvében kurjantott nagyokat,

n.174

Ivott

[törölt]
« ivutt »

ivott

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

ivott

Szövegforrás:
1854. évi kiadások

, megint táncolt : megint

ivott

[törölt]
« ivutt »

ivutt

Beszúrás

Szövegforrás:
Kézirat

ivutt

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

sokat ;

n.175

De mértéket tartott az öreg cimbora :

n.176

Csak apránként fogyott a pintesből bora.

23.

n.177

Egyszer elhallgatott, Miklóst nem dorgálta ;

n.178

Nehéz lett a feje, húzta a lócára,

n.179

Elszaladt előle a boglyakemence,

n.180

Felborult ültéből, úgy elgyengült Bence.

n.181

Toldi is

beléunt

belé unt

Szövegforrás:
Kézirat

belé unt

Jegyzet egyik bíráló aláhúzta

Szövegforrás:
A pályázatra küldött példány

a mulatozásba,

n.182

Asztalon leborult két izmos karjára :

n.183

(Meztelen karjában dagadtak az erek)

n.184

Úgy

Ugy

Szövegforrás:
Kézirat

aludt el,

úgy

ugy

Szövegforrás:
Kézirat

hált a hatalmas gyerek.