A költő egyenesen a nép számára írta, nevelő céllal, népi folyóiratban adta is ki. Az
erkölcsi és anyagi pusztulás útját festi : a családalapítás éretlen fővel, az erősítőnek
képzelt pálinka, az eladósodás, a tolvajlásra vetemedő inség, a zsúfolt börtön rontó
hatása (Eötvös József és Lukács Móric a börtönjavítást sürgető röpiratot adtak ki, 1842.): ezek a mozzanatok hasonlók a költőnek
Egy egyszerű beszélyke c. fiatalkori kísérletéhez. Rokon
az intelem is : aki rossz útra lépett, egyre tovább sodródik a bűn örvényébe (168.
sor.). Azután megfordul a rajz : a megtérő körül munka, gyógyulás, vagyoni
gyarapodás, megbecsültetés. A tanítás mellett lépten-nyomon költői szépségek : a bibliás
kezdet, a zápor leírása, a tolvaj rettegése ; az a lelemény, hogy akkor érik tetten,
mikor épen visszavinné a lopott jószágot. —
A cím mellé oda van írva, mint népi históriáknál szokás : »Igaz történet.«—
Valóban az : Szilágyi István látta a szalontai
jegyzői hivatalban a fiatal
Kajtor Imré
t, akiről a történet szól. (
Gyöngyösy László : A . J . élete és munkái. 189.
1.)
Kajtor Imre
Kézirata
az ostrom alatt elégett. Rá volt
írva : A »Falusi Esték« számára. — Sept. 14. 1853. Eltérései a későbbi
kiadásoktól már le voltak másolva.