Aranysárkány fejléc kép
 
  AZ ELSŐ LOPÁS.  
  A költő egyenesen a nép számára írta, nevelő céllal, népi folyóiratban adta is ki. Az erkölcsi és anyagi pusztulás útját festi : a családalapítás éretlen fővel, az erősítőnek képzelt pálinka, az eladósodás, a tolvajlásra vetemedő inség, a zsúfolt börtön rontó hatása (Eötvös József és Lukács Móric a börtönjavítást sürgető röpiratot adtak ki, 1842.): ezek a mozzanatok hasonlók a költőnek Egy egyszerű beszélyke c. fiatalkori kísérletéhez. Rokon az intelem is : aki rossz útra lépett, egyre tovább sodródik a bűn örvényébe (168. sor.). Azután megfordul a rajz : a megtérő körül munka, gyógyulás, vagyoni gyarapodás, megbecsültetés. A tanítás mellett lépten-nyomon költői szépségek : a bibliás kezdet, a zápor leírása, a tolvaj rettegése ; az a lelemény, hogy akkor érik tetten, mikor épen visszavinné a lopott jószágot. —  
  A cím mellé oda van írva, mint népi históriáknál szokás : »Igaz történet.«— Valóban az : Szilágyi István látta a szalontai jegyzői hivatalban a fiatal
Kajtor Imré
Kajtor Imre
t, akiről a történet szól. ( Gyöngyösy László : A . J . élete és munkái. 189. 1.)  
  Kézirata az ostrom alatt elégett. Rá volt írva : A »Falusi Esték« számára.Sept. 14. 1853. Eltérései a későbbi kiadásoktól már le voltak másolva.  
  Kiadások. Először a Falusi Esték népi újságban (szerk. Vas Gereben), 1853. ; másodszor KK. 1856, azután ennek további kiadásaiban, az ÖK. és ÖM. köteteiben. — Külön 1903., Franklin Társulat. —Sz. László füve és Murány ostromával együtt az Olcsó Könyvtárban.  
  A kézirat és a Falusi Esték szövegétül eltérések a későbbi kiadásokban.  
  Irodalom.  
  Salamon Ferenc, Budapesti Hirlap, 1856. — Újabban: Irodalmi Tanulmányok, I., 86. 1.