Jegyzetek a Szent László füvéhez A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom3-ek.tei.2.jegyzet /o:ajom3-ek.tei.2.jegyzet Arany János KOHA:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei III. kötet Elbeszélő költemények ISBN:729001117202 editor Barta János KOHA:99581 arranged for publication Voinovich Géza KOHA:129069 1952 Budapest Akadémiai Kiadó 291-293. SZENT LÁSZLÓ FÜVE . Erre a tárgyra a költő figyelmét Szilágyi István fordította, aki ezidőtájt a régi magyar szótár-irodalmat tanulmányozta. Ezzel akarta elfoglalni tagsági székét a Tudós Társaságban (Arany lev. 1847. jan. 3. ). 1847 nyarán megfordult Szalontá n s nyilván akkor beszélt készülő munkájáról s erről a tárgyról. Szendrey Zsigmond ( It. 1918.217.1.) az ÖK. csonkatoronybeli példányában rátalált a költőnek erre a bejegyzésére : »A mondát és a növény nevét (Gentiana cruciata) Beythe István nál (a név kijavítva:) Fabricius Balázs szókönyvében találtam.« Szendrey megállapította, hogy Fabricius mindössze ennyit mond : »Gentiana — Szent László füve, — vagy Szent Ilona füve.« Beythe István németujvári pap volt, 1580 táján megfordult falujában Clusius belga botanikus. Beythe mutatott neki egy füvet, melyről a hagyomány azt tartotta, hogy Attila halála után menekültében Csaba ezzel gyógyította maradék seregének sebesültjeit. Clusius könyvének (megj. 1583) magyar növényszótárátBeythe készítette s a Pimpinella Germanica saxifraga nevét magyarul »Chaba ire h. e. Chabae emplastrum” -nak írja. A fű gyökerén bemélyedés látszik, mintha szúró eszköztől eredne. Melius Juhász Péter Herbáriumában (1578) : Keserűgyökér, Encián, magyarul Czába ire. — Beythe István fia, András , Fives-Könyve (1595) mégis Szent László király füvének hívja s Lászlóra ruházza a csodatételt a Gentiana Cruciata fűvel. Czvittinger Specimen Hungáriae Literatae közli azt a szöveget Beythé ből, amelyet Arany is idéz, de nem azonos szóról-szóra. A legendát Zlinszky Aladár Podhraczky József Szt. László királynak és viselt dolgainak Históriája (Budá n, 1836.) c. könyvében olvasta : ». . .mint bocsátotta László nyilát az ég felé, hogy az visszahullva. . . egy fűbe fúródjon s ő azt ellenméreg gyanánt nyujthassa a romlott levegőtől megfertőzött testeknek gyógyszerül.« (Zlinszky : Arany kisebb történeti költeményei, IK., 1901., 404.1.) Arany forgatta Podhraczky Budai Krónikáját, ismerhette ezt a könyvét is. Podhraczky szól a kúnok László-korabeli betöréséről, amiről a krónikák nem írnak; korban ide kapcsolja Arany a pestis pusztítását, másrészt a pogány ősvallás visszatérő kísértéséhez, amivel szintén történeti színt ad művének. Az életrekeltő füvet magyar mesék széltében ismerik. Gaál nál: Szekfűhajú János. I. köt. 171. 1., A buzogányos gyermek, II. köt. 100. 1. Erdélyi Népdalok és mondák : I. köt. 371. 1. III. köt. 212 1. — Kriza 5. meséje ; — újabb gyűjteményekben is nagy számmal. Kézirata özv. Arany Lászlóné ajándékából a nagykőrösi ref. kollégiumban, egybekötve A nagyidai cigányok és Katalin kéziratával, harmadiknak. Zöldes papír, nagy ív, négy lap, az utolsó két oldal üres. A kéziraton a cím : A keresztfű. A kéziraton és PD. az utolsó sorhoz jegyzetben ez : Sancti Ladislai regis tempore gravissima peste universum Ungariam afflictam eum vero pi ecibus a Deo obtinuisse ut quamcunque stirpem sagitta in altum emissa feriret, utilem eam ad hanc luem curandam praestaret. Hanc in cruciatam decidisse perhibent, qua subditcs a pestis contagio liberavit. — Blasius Fabricius Szikzoviensis. Kiadások. Először a Pesti Divatlapban (szerk. Vahot Imre ), 1847., II. 49. sz., A keresztfű címmel. — Másodszor a KK. kiadásaiban, utóbb az ÖK. és ÖM. közt, külön Ráth nál é. n. ; Az első lopással és Murány ostromával az Olcsó Könyvtárban. — Keveházával, a középiskolák számára, é. n. Franklin ; Katalinnál és Keveházával, Radnai Rezső bevezetésével; Keveházával és a Daliás Időkkel. A kézirat és a Pesti Divatlap szövege egyező. Eltérések ezen és a későbbi nyomtatott szövegek közt: Irodalom. Szendrey Zsigmond ( It., 1918. 217 1.,) Arany emélekezete megtévedésének nézte, hogy Beythe helyében Szikszai Fabricius Balázs t mondta forrásának. Tolnai Vilmos közli Beythe szövegét. (It., 1928., 32. I.) Csapó — Gergely Új füves és virágos magyar kertje (2-ik kiad, 1792. ) : »Pestis ellen hasznos.«— Salamon Ferenc : Arany János kisebb költeményei. II. Népmondák és népregék. Irodalmi Tanulmányok, I. kötet. Horváth Cyrill Középkori László-legendáink eredetéről.— (IK., 1928. ) elterjedt legendának nézi. Berze-Nagy János : A Szent László füvéről szóló monda a népmesei kutatás megvilágításában— Ethn.-Népélet. 1934. Fordítás : Németül Arany Lászlóné .