Meséjét az Ezeregy-éj meséi közt
Vörösmarty
fordította magyarra
A favágó és a szellem címen. Vörösmarty Mihály
Pest
. 1829. III.
fűz. Különösen elterjedt a szláv népeknél. Egy változata megvan Budapest
Afanasjev
gyűjteményében (lefordította
Melich János,
IK.
1899. 18.1,); onnan a szomszéd
népeknél, svédeknél, lapp, cseremisz törzsek közt ; a délszlávoknál a szerb Vuk Karadsič gyűjteményéből. Ilyen közvetítéssel jutott
el hozzánk. Nyugaton belépett az irodalomba (Afanaszjev, Alekszandr Nyikolajevics
Machiavelli
, Machiavelli, Niccolò
Hans Sachs
, Sachs, Hans
La Fontaine
; l. alább). Nyomait bőséges
irodalom kutatta fel. Arany Jánoshoz magyar
fél-népi úton jutott. Szél Farkas egy régi
nyomtatvány hat kiszakított lapján egy elbeszélés-félére akadt. Zlinszky Aladárnak szemébe tűnt az elbeszélés rokonsága La Fontaine, Jean de
Arany
Jóka ördögével. A M. N. Múzeum naptár-gyűjteményéből
kikereste, hogy a rongyolt lapok az 1844.
évi győri kalendáriumból valók ; a nevekből (Jankó-Jovan, az asszony neve
Mara) délszláv eredetre következtetett. A szerzőt itt csak Sz. M. jelölte. Arany János
Zlinszky
közölte a szöveget (
IK., 1899.
). Czobel Ernő (EPhK.
1912. 839. 1.) az elbeszélést szóról-szóra megtalálta Zlinszky Aladár
Helmeczy
Társalkodójában, 1842. szept. 10. és 12. sz. Itt meg van nevezve a szerző: Szalay Mihály ; a forrás is : »Népmonda. Vogl
után.« Vogl fél-magyar származású
osztrák költő, a magyar puszta költői közt. (Gragger Róbert :
Beck Károly, 39. 1.)
Népmese-gyűjteményt adott ki:
Volksmärchen, Helmeczy Mihály
Wien
, 1837.
Meg is nevezi a délszláv mesemondót, akitől Jóka meséjét
hallotta; ezt fordította le Bécs
Szalay
.
Rábukkantak régebbi magyar alakjaira is : Szalay Mihály
Turóczi-Trostler
Turóczi-Trostler József
Taxonyi
nál, egy 1747-ből való pesti kalendáriumban, Kónyi Demokritusában.
Itt az asszony nyelvének keresése részletesen van előadva ; erre rámutatott Werner Imre,
EPhK., 1910.
Ez különben régi adoma.
Édes Gergely mint avult anekdotát mondja el,
így :
Taxonyi János
Közölte Zsigmond Ferenc : Édes Gergely :
Eredeti oktató mesék.
Szemelvények. M. Irod. Ritkaságok (szerk. Vajthó László,) 53. sz.
Van a mesének rokona népmesékben is : Mondjad hát, széna
(
Arany
-Arany János
Gyulai
Népkölt. gyűjt., III. kötet.), Gyulai Pál
Kriza
székely meséi közt a Vadrózsákban : A huszár és szolgáló c. mesében.
Mind a kettő nyakas asszonyról szól. (Ez az ág vezet Kriza János
Tompa
Három a daru c. verséhez. Erről a mesebokorról Heller Bernát : Három a daru,
Tompa Mihály
Tompa
versének típuscsaládja,
Ethn., 1926
). Hasonló mese Tompa Mihály
Gaál
nál: Des Teufels Schrecken. Másik
elágazása a mesének, mikor a szegény ember a Halállal szerződik és ez segíti többszöri
gyógyításhoz. Gaál György
Zlinszky
rámutatott
Zlinszky Aladár
Grimm
: Gevatter Tod meséjére, Erdélyi János és Benedek Elek egy-egy
meséjére. Jacob és Wilhelm Grimm
Arany
szorosan követte
forrását, a naptárt vagy a Társalkodót, csak jobban
kiszínezte a részleteket. Hivatkozik is valamely írásra, krónikára, pletykára, melyből
merített. S csakugyan, több részlet közös forrásával: a fűbenőtte ókut, az, hogy az
ördög féloldala megőszült az asszony pervágyától, a gyógyítások leírása. A 7. szakasz
azonban, Jóka bűnhödése, csak a költeményben van meg, az egésznek kikerekítéseül azzal,
hogy Jóka nem szabadul meg az asszonytól, sőt az kerekedik felül.
Arany János
A költő a népi anekdotának feldolgozását is a népnek szánta : egy népszerű naptárban adta
ki. Három jegyzetét tett hozzá, melyeket a későbbi kiadásokból elhagyott. Itt a szöveg
alatt közöljük. Egyik a madárnyelvre vonatkozik (
Jókai
szarkacsergésnek nevezi ; gyermekek játéka ; írt róla
Torkos Sándor :
A
magyar nép szójátékairól.
Jókai Mór
Arany
Koszorújában, 1864. I. 19. sz.— Különböző állandó szótagot lehet a szavak
tagjai elé ragasztani, pl. tava-kava-rovodj, olykor elébük, kopo-kokol-koba). Nagy Meseország nem népi invenció: »a Jóka ördöge c. versben olvastuk először« — írja a költő, Merényit bírálva.
Arany János
Kiadások:
Először közölte Müller Gyula Nagy Naptára
1853. (szerk Friebeisz István. A naptár s a későbbi kiadások szövege közt nincs
eltérés.
Kiadta Ráth Mór. Egyéb költeményekkel a Franklin r.
t., 1939-ben. Az Olcsó
Könyvtárban Az első lopással együtt 1903. A Magyar
Könyvtárban szintén Az első lopással, Komáromi bevezetésével. Arany művei közt KK.
1856. s annak további kiadásai, ÖK. és ÖM.
Irodalom :
Az Ezeregy
éjjel való kapcsolatáról Sz-o. :
Arany
költészetéhez egy adat. — Fővárosi Lapok,
1884. 59. sz.
A mese vándorútjárói
Zlinszky Aladár : A gonosz asszony meséje és Arany Jóka ördöge, IK., 1899.
) A Pancsatantrából származtatja. A mesének
számos állomását megjelöli, a magyar meséig és
Grimm
ig.
Jacob és Wilhelm Grimm
Turóczi-Trostler József : Mesenyomok a XVIII . sz. magyar irodalmában : NyÖ.
1927., Különnyomat,
Bpest
, 1927. ő választja
ketté a mese két összetevőjét: egyik a házsártos asszony, másik az ördöggel való
szövetkezés és az ördög kijátszása. Új magyar változatokat hoz fel Budapest
Taxonyi
példatárából, Taxonyi János
Kónyi
Demokritosából és két régi naptárból. Ő foglalja a tárgykörbe
Kónyi János
Machiavelli
Bel-fagor
novelláját és Machiavelli, Niccolò
Hans Sachs
verses
Schwankját ; — Elek Oszkár
Sachs, Hans
La Fontaine
Conteját: Bel phegor, Nouvelle tirée de Macchiavel.
EPhK.: 1914.
816.1.
La Fontaine, Jean de
Machiavelli
ről Radó Antal :
Az olasz irodalom
története, I. kötet. 391. I. — Weiner:
Demokritos bővebb pár huzama,
EPhK., 1910.
381. 1.
Machiavelli, Niccolò
Halász Ignác : Jóka ördöge a
finneknél és lappoknál. — Pesti Napló, 1892. (Két mese fordítása
Zlinszky
tanulmányában.) — Kunos Ignác: Jóka ördöge a
törököknél. — Nemzet, 1887. febr. 19. —
Zsigmond Ferenc : Jóka ördögének egy német
változata.
It., XXIV. kötet. 21— 24. 1. (Zlinszky Aladár
Langbein A. F. E.
: Das Teufelsweib. Ein Schwank. Hat fejezetből álló verses
elbeszélés ismertetése.)
Langbein, August Friedrich Ernst
Imre Lajos : Jóka
ördögéhez és A hegedűről.
IK., 1899. 301—
302. 1.
Heller Bernát felolvasást, tartott a Néprajzi
Társaságban :
A Jóka ördöge elemei és párhuzamai a zsidó
irodalomban.
1918. ápr. 24.
—
ugyanő: —Adalékok a Jóka ördögéhez zsidó
források-ból, — ebben a kötetben : A . J .
viszonya a legendához és az A gádához. —
Bpest
, 1929.
— A
Halál segítségével gyógyító emberről két magyar mesét idéz : Budapest
Krizá
nál: A két gazdag ember
gyermeke, Kriza János
Merényi
Eredeti népmeséi közt: A szegény ember
és a komája : egy harmadikat Mednyánszky
felvidéki följegyzéseiből Ipolyi tett közzé Zeitschrift für deutsche Mythologie und Sittenkunde. —
Göttingen, 1853.
Merényi László