Jegyzetek A Jóka ördögéhez. A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom3-ek.tei.8.jegyzet /o:ajom3-ek.tei.8.jegyzet Arany János KOHA:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei III. kötet Elbeszélő költemények ISBN:729001117202 editor Barta János KOHA:99581 arranged for publication Voinovich Géza KOHA:129069 1952 Budapest Akadémiai Kiadó 329-330. A JÓKA ÖRDÖGE. Meséjét az Ezeregy-éj meséi közt Vörösmarty fordította magyarra A favágó és a szellem címen. Pest . 1829. III. fűz. Különösen elterjedt a szláv népeknél. Egy változata megvan Afanasjev gyűjteményében (lefordította Melich János , IK. 1899. 18.1,); onnan a szomszéd népeknél, svédeknél, lapp, cseremisz törzsek közt ; a délszlávoknál a szerb Vuk Karadsič gyűjteményéből. Ilyen közvetítéssel jutott el hozzánk. Nyugaton belépett az irodalomba (Machiavelli , Hans Sachs , La Fontaine ; l. alább). Nyomait bőséges irodalom kutatta fel. Arany János hoz magyar fél-népi úton jutott. Szél Farkas egy régi nyomtatvány hat kiszakított lapján egy elbeszélés-félére akadt. Zlinszky Aladár nak szemébe tűnt az elbeszélés rokonsága Arany Jóka ördögével. A M. N. Múzeum naptár-gyűjteményéből kikereste, hogy a rongyolt lapok az 1844. évi győri kalendáriumból valók ; a nevekből (Jankó-Jovan, az asszony neve Mara) délszláv eredetre következtetett. A szerzőt itt csak Sz. M. jelölte. Zlinszky közölte a szöveget ( IK., 1899. ). Czobel Ernő (EPhK. 1912. 839. 1.) az elbeszélést szóról-szóra megtalálta Helmeczy Társalkodójában, 1842. szept. 10. és 12. sz. Itt meg van nevezve a szerző: Szalay Mihály ; a forrás is : »Népmonda. Vogl után.« Vogl fél-magyar származású osztrák költő, a magyar puszta költői közt. (Gragger Róbert : Beck Károly, 39. 1.) Népmese-gyűjteményt adott ki: Volksmärchen, Wien , 1837. Meg is nevezi a délszláv mesemondót, akitől Jóka meséjét hallotta; ezt fordította le Szalay . Rábukkantak régebbi magyar alakjaira is : Turóczi-Trostler Taxonyi nál, egy 1747-ből való pesti kalendáriumban, Kónyi Demokritusában. Itt az asszony nyelvének keresése részletesen van előadva ; erre rámutatott Werner Imre , EPhK., 1910. Ez különben régi adoma. Édes Gergely mint avult anekdotát mondja el, így : Eggy haragos nej vagy feleség, ha tüzelte haragját Férje, negyednap sem szólt, bár mint járt is utánna. Eggykor kapja magát az okos férj s gyertyavilággal Járva keres valamit szorgalmatosann az egész ház Belső részeibenn. De mit ? arról hallgata. Hol van ? Nincs sehol ! — A gyertyát ő ekkor elóltja morogva. Majd kimegy és meg meg gyertyát gyujt, újra keresvén, A mit előbb nem lelt, s morog újra meg újra magábann. Ekkor elúnván a tettit, megszóllal az asszony : Mit keresel te bolond?— Szóllásodat Édesem ! oh már’ Semmi baj ! az megvan s hogy meglelhettem, örűlök. S illyeneket szólvánn, mind kettenn összenevettek. Im ! Eggy tréfa mit ér, ha lejend alkalmas időbenn. Közölte Zsigmond Ferenc : Édes Gergely : Eredeti oktató mesék. Szemelvények. M. Irod. Ritkaságok (szerk. Vajthó László ,) 53. sz. Van a mesének rokona népmesékben is : Mondjad hát, széna (Arany -Gyulai Népkölt. gyűjt., III. kötet.), Kriza székely meséi közt a Vadrózsákban : A huszár és szolgáló c. mesében. Mind a kettő nyakas asszonyról szól. (Ez az ág vezet Tompa Három a daru c. verséhez. Erről a mesebokorról Heller Bernát : Három a daru, Tompa versének típuscsaládja, Ethn., 1926 ). Hasonló mese Gaál nál: Des Teufels Schrecken. Másik elágazása a mesének, mikor a szegény ember a Halállal szerződik és ez segíti többszöri gyógyításhoz. Zlinszky rámutatott Grimm : Gevatter Tod meséjére, Erdélyi János és Benedek Elek egy-egy meséjére. Arany szorosan követte forrását, a naptárt vagy a Társalkodót, csak jobban kiszínezte a részleteket. Hivatkozik is valamely írásra, krónikára, pletykára, melyből merített. S csakugyan, több részlet közös forrásával: a fűbenőtte ókut, az, hogy az ördög féloldala megőszült az asszony pervágyától, a gyógyítások leírása. A 7. szakasz azonban, Jóka bűnhödése, csak a költeményben van meg, az egésznek kikerekítéseül azzal, hogy Jóka nem szabadul meg az asszonytól, sőt az kerekedik felül. A költő a népi anekdotának feldolgozását is a népnek szánta : egy népszerű naptárban adta ki. Három jegyzetét tett hozzá, melyeket a későbbi kiadásokból elhagyott. Itt a szöveg alatt közöljük. Egyik a madárnyelvre vonatkozik (Jókai szarkacsergésnek nevezi ; gyermekek játéka ; írt róla Torkos Sándor : A magyar nép szójátékairól. Arany Koszorújában, 1864. I. 19. sz.— Különböző állandó szótagot lehet a szavak tagjai elé ragasztani, pl. tava-kava-rovodj, olykor elébük, kopo-kokol-koba). Nagy Meseország nem népi invenció: »a Jóka ördöge c. versben olvastuk először« — írja a költő, Merényi t bírálva. Kézirata nem maradt meg. Kiadások: Először közölte Müller Gyula Nagy Naptára 1853. (szerk Friebeisz István . A naptár s a későbbi kiadások szövege közt nincs eltérés. Kiadta Ráth Mór . Egyéb költeményekkel a Franklin r. t., 1939-ben. Az Olcsó Könyvtárban Az első lopással együtt 1903. A Magyar Könyvtárban szintén Az első lopással, Komáromi bevezetésével. Arany művei közt KK. 1856. s annak további kiadásai, ÖK. és ÖM. Irodalom : Az Ezeregy éjjel való kapcsolatáról Sz-o. : Arany költészetéhez egy adat. — Fővárosi Lapok, 1884. 59. sz. Akác : Jóka ördöge az Ezeregy éjszakában. Magyar Szó. 1894. A mese vándorútjáról Zlinszky Aladár : A gonosz asszony meséje és Arany Jóka ördöge, IK., 1899. ) A Pancsatantrá ból származtatja. A mesének számos állomását megjelöli, a magyar meséig és Grimm ig. Ugyanő pótlásokat közöl EPhK., 1913. 438. 1. A Társalkodóban Czóbel Ernő talált rá. EphK., 1912, 830. 1. Turóczi-Trostler József : Mesenyomok a XVIII . sz. magyar irodalmában : NyÖ. 1927., Különnyomat, Bpest , 1927. ő választja ketté a mese két összetevőjét: egyik a házsártos asszony, másik az ördöggel való szövetkezés és az ördög kijátszása. Új magyar változatokat hoz fel Taxonyi példatárából, Kónyi Demokritosából és két régi naptárból. Ő foglalja a tárgykörbe Machiavelli Bel-fagor novelláját és Hans Sachs verses Schwankját ; — Elek Oszkár La Fontaine Conteját: Bel phegor, Nouvelle tirée de Macchiavel. EPhK.: 1914. 816.1. Machiavelli ről Radó Antal : Az olasz irodalom története, I. kötet. 391. I. — Weiner : Demokritos bővebb pár huzama, EPhK., 1910. 381. 1. Halász Ignác : Jóka ördöge a finneknél és lappoknál. — Pesti Napló, 1892. (Két mese fordítása Zlinszky tanulmányában.) — Kunos Ignác : Jóka ördöge a törököknél. — Nemzet, 1887. febr. 19. — Zsigmond Ferenc : Jóka ördögének egy német változata. It., XXIV. kötet. 21— 24. 1. (Langbein A. F. E. : Das Teufelsweib. Ein Schwank. Hat fejezetből álló verses elbeszélés ismertetése.) Imre Lajos : Jóka ördögéhez és A hegedűről. IK., 1899. 301— 302. 1. Heller Bernát felolvasást, tartott a Néprajzi Társaságban : A Jóka ördöge elemei és párhuzamai a zsidó irodalomban. 1918. ápr. 24. — ugyanő: —Adalékok a Jóka ördögéhez zsidó források-ból, — ebben a kötetben : A . J . viszonya a legendához és az A gádához. — Bpest , 1929. — A Halál segítségével gyógyító emberről két magyar mesét idéz : Krizá nál: A két gazdag ember gyermeke, Merényi Eredeti népmeséi közt: A szegény ember és a komája : egy harmadikat Mednyánszky felvidéki följegyzéseiből Ipolyi tett közzé Zeitschrift für deutsche Mythologie und Sittenkunde. — Göttingen , 1853. Ponyvára került : Az elcsapott ördög vagy A vén asszony az ördögöt is megijeszti. — Tatár Péter verses átdolgozása, 1857. A bőkezű király ugyanott 1857. — Baros Gyula : Arany és a ponyvairodalom.— Magyar Könyvszemle, 1918.