Aranysárkány fejléc kép
 
  A JÓKA ÖRDÖGE.  
  Meséjét az Ezeregy-éj meséi közt
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
fordította magyarra A favágó és a szellem címen.
Pest
Budapest
. 1829. III. fűz. Különösen elterjedt a szláv népeknél. Egy változata megvan
Afanasjev
Afanaszjev, Alekszandr Nyikolajevics
gyűjteményében (lefordította Melich János, IK. 1899. 18.1,); onnan a szomszéd népeknél, svédeknél, lapp, cseremisz törzsek közt ; a délszlávoknál a szerb Vuk Karadsič gyűjteményéből. Ilyen közvetítéssel jutott el hozzánk. Nyugaton belépett az irodalomba (
Machiavelli
Machiavelli, Niccolò
,
Hans Sachs
Sachs, Hans
,
La Fontaine
La Fontaine, Jean de
; l. alább). Nyomait bőséges irodalom kutatta fel. Arany Jánoshoz magyar fél-népi úton jutott. Szél Farkas egy régi nyomtatvány hat kiszakított lapján egy elbeszélés-félére akadt. Zlinszky Aladárnak szemébe tűnt az elbeszélés rokonsága
Arany
Arany János
Jóka ördögével. A M. N. Múzeum naptár-gyűjteményéből kikereste, hogy a rongyolt lapok az 1844. évi győri kalendáriumból valók ; a nevekből (Jankó-Jovan, az asszony neve Mara) délszláv eredetre következtetett. A szerzőt itt csak Sz. M. jelölte.
Zlinszky
Zlinszky Aladár
közölte a szöveget ( IK., 1899. ). Czobel Ernő (EPhK. 1912. 839. 1.) az elbeszélést szóról-szóra megtalálta
Helmeczy
Helmeczy Mihály
Társalkodójában, 1842. szept. 10. és 12. sz. Itt meg van nevezve a szerző: Szalay Mihály ; a forrás is : »Népmonda. Vogl után.« Vogl fél-magyar származású osztrák költő, a magyar puszta költői közt. (Gragger Róbert : Beck Károly, 39. 1.) Népmese-gyűjteményt adott ki: Volksmärchen,
Wien
Bécs
, 1837. Meg is nevezi a délszláv mesemondót, akitől Jóka meséjét hallotta; ezt fordította le
Szalay
Szalay Mihály
. Rábukkantak régebbi magyar alakjaira is :
Turóczi-Trostler
Turóczi-Trostler József
Taxonyi
Taxonyi János
nál, egy 1747-ből való pesti kalendáriumban, Kónyi Demokritusában. Itt az asszony nyelvének keresése részletesen van előadva ; erre rámutatott Werner Imre, EPhK., 1910. Ez különben régi adoma. Édes Gergely mint avult anekdotát mondja el, így :  
 
 
Eggy haragos nej vagy feleség, ha tüzelte haragját
 
Férje, negyednap sem szólt, bár mint járt is utánna.
 
Eggykor kapja magát az okos férj s gyertyavilággal
 
Járva keres valamit szorgalmatosann az egész ház
 
Belső részeibenn. De mit ? arról hallgata. Hol van ?
 
Nincs sehol ! — A gyertyát ő ekkor elóltja morogva.
 
Majd kimegy és meg meg gyertyát gyujt, újra keresvén,
 
A mit előbb nem lelt, s morog újra meg újra magábann.
 
Ekkor elúnván a tettit, megszóllal az asszony :
 
Mit keresel te bolond?— Szóllásodat Édesem ! oh már’
 
Semmi baj ! az megvan s hogy meglelhettem, örűlök.
 
S illyeneket szólvánn, mind kettenn összenevettek. Im !
 
Eggy tréfa mit ér, ha lejend alkalmas időbenn.
 
  Közölte Zsigmond Ferenc : Édes Gergely : Eredeti oktató mesék. Szemelvények. M. Irod. Ritkaságok (szerk. Vajthó László,) 53. sz.  
  Van a mesének rokona népmesékben is : Mondjad hát, széna (
Arany
Arany János
-
Gyulai
Gyulai Pál
Népkölt. gyűjt., III. kötet.),
Kriza
Kriza János
székely meséi közt a Vadrózsákban : A huszár és szolgáló c. mesében. Mind a kettő nyakas asszonyról szól. (Ez az ág vezet
Tompa
Tompa Mihály
Három a daru c. verséhez. Erről a mesebokorról Heller Bernát : Három a daru,
Tompa
Tompa Mihály
versének típuscsaládja, Ethn., 1926 ). Hasonló mese
Gaál
Gaál György
nál: Des Teufels Schrecken. Másik elágazása a mesének, mikor a szegény ember a Halállal szerződik és ez segíti többszöri gyógyításhoz.
Zlinszky
Zlinszky Aladár
rámutatott
Grimm
Jacob és Wilhelm Grimm
: Gevatter Tod meséjére, Erdélyi János és Benedek Elek egy-egy meséjére.
Arany
Arany János
szorosan követte forrását, a naptárt vagy a Társalkodót, csak jobban kiszínezte a részleteket. Hivatkozik is valamely írásra, krónikára, pletykára, melyből merített. S csakugyan, több részlet közös forrásával: a fűbenőtte ókut, az, hogy az ördög féloldala megőszült az asszony pervágyától, a gyógyítások leírása. A 7. szakasz azonban, Jóka bűnhödése, csak a költeményben van meg, az egésznek kikerekítéseül azzal, hogy Jóka nem szabadul meg az asszonytól, sőt az kerekedik felül.  
  A költő a népi anekdotának feldolgozását is a népnek szánta : egy népszerű naptárban adta ki. Három jegyzetét tett hozzá, melyeket a későbbi kiadásokból elhagyott. Itt a szöveg alatt közöljük. Egyik a madárnyelvre vonatkozik (
Jókai
Jókai Mór
szarkacsergésnek nevezi ; gyermekek játéka ; írt róla Torkos Sándor : A magyar nép szójátékairól.
Arany
Arany János
Koszorújában, 1864. I. 19. sz.— Különböző állandó szótagot lehet a szavak tagjai elé ragasztani, pl. tava-kava-rovodj, olykor elébük, kopo-kokol-koba). Nagy Meseország nem népi invenció: »a Jóka ördöge c. versben olvastuk először« — írja a költő, Merényit bírálva.  
  Kézirata nem maradt meg.  
  Kiadások: Először közölte Müller Gyula Nagy Naptára 1853. (szerk Friebeisz István. A naptár s a későbbi kiadások szövege közt nincs eltérés.  
  Kiadta Ráth Mór. Egyéb költeményekkel a Franklin r. t., 1939-ben. Az Olcsó Könyvtárban Az első lopással együtt 1903. A Magyar Könyvtárban szintén Az első lopással, Komáromi bevezetésével. Arany művei közt KK. 1856. s annak további kiadásai, ÖK. és ÖM.  
  Irodalom : Az Ezeregy éjjel való kapcsolatáról Sz-o. : Arany költészetéhez egy adat.Fővárosi Lapok, 1884. 59. sz.  
  Akác : Jóka ördöge az Ezeregy éjszakában. Magyar Szó. 1894.  
  A mese vándorútjáról Zlinszky Aladár : A gonosz asszony meséje és Arany Jóka ördöge, IK., 1899. ) A Pancsatantrá ból származtatja. A mesének számos állomását megjelöli, a magyar meséig és
Grimm
Jacob és Wilhelm Grimm
ig.  
  Ugyanő pótlásokat közöl EPhK., 1913. 438. 1.  
  A Társalkodóban Czóbel Ernő talált rá. EphK., 1912, 830. 1.  
  Turóczi-Trostler József : Mesenyomok a XVIII . sz. magyar irodalmában : NyÖ. 1927., Különnyomat,
Bpest
Budapest
, 1927. ő választja ketté a mese két összetevőjét: egyik a házsártos asszony, másik az ördöggel való szövetkezés és az ördög kijátszása. Új magyar változatokat hoz fel
Taxonyi
Taxonyi János
példatárából,
Kónyi
Kónyi János
Demokritosából és két régi naptárból. Ő foglalja a tárgykörbe
Machiavelli
Machiavelli, Niccolò
Bel-fagor novelláját és
Hans Sachs
Sachs, Hans
verses Schwankját ; — Elek Oszkár
La Fontaine
La Fontaine, Jean de
Conteját: Bel phegor, Nouvelle tirée de Macchiavel. EPhK.: 1914. 816.1.
Machiavelli
Machiavelli, Niccolò
ről Radó Antal : Az olasz irodalom története, I. kötet. 391. I.Weiner: Demokritos bővebb pár huzama, EPhK., 1910. 381. 1.  
  Halász Ignác : Jóka ördöge a finneknél és lappoknál.Pesti Napló, 1892. (Két mese fordítása
Zlinszky
Zlinszky Aladár
tanulmányában.) — Kunos Ignác: Jóka ördöge a törököknél.Nemzet, 1887. febr. 19. Zsigmond Ferenc : Jóka ördögének egy német változata. It., XXIV. kötet. 21— 24. 1. (
Langbein A. F. E.
Langbein, August Friedrich Ernst
: Das Teufelsweib. Ein Schwank. Hat fejezetből álló verses elbeszélés ismertetése.)  
  Imre Lajos : Jóka ördögéhez és A hegedűről. IK., 1899. 301— 302. 1. Heller Bernát felolvasást, tartott a Néprajzi Társaságban : A Jóka ördöge elemei és párhuzamai a zsidó irodalomban. 1918. ápr. 24. ugyanő: —Adalékok a Jóka ördögéhez zsidó források-ból, — ebben a kötetben : A . J . viszonya a legendához és az A gádához.
Bpest
Budapest
, 1929. — A Halál segítségével gyógyító emberről két magyar mesét idéz :
Krizá
Kriza János
nál: A két gazdag ember gyermeke,
Merényi
Merényi László
Eredeti népmeséi közt: A szegény ember és a komája : egy harmadikat Mednyánszky felvidéki följegyzéseiből Ipolyi tett közzé Zeitschrift für deutsche Mythologie und Sittenkunde.Göttingen, 1853.  
  Ponyvára került : Az elcsapott ördög vagy A vén asszony az ördögöt is megijeszti.Tatár Péter verses átdolgozása, 1857. A bőkezű király ugyanott 1857. Baros Gyula: Arany és a ponyvairodalom.Magyar Könyvszemle, 1918.