X (Close panel)Bibliográfiai adatok

A hun trilóga töredéke

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei IV. kötet
Alcím: Keveháza. Buda halála. A hun trilógia töredékei.
Dátum: 1953
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 809000064148
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
History:
A töredékben maradt dolgozatok kézirata megvolt a költő hátrahagyott iratai közt. Ráírta: Hun monda, 1853. Legelső töredékek. A három dolgozat kéziratát a költő együtt tartotta; az ostromban mind elégett. Törlések, javítások nem voltak rajtok; tisztába írta. Fennmaradt a legelső kezdetből három sor. Tanítványainak sikerült néha a költő papírkosarából egy-egy eldobott cédulát megszerezni és eltenni. Ilyenről közölte Benkó Imre ezt a három sort: (Arany János tanársága Nagykőrösön, 183. l.) Csaba királyfiról mondok új éneket, Attila fiáról egyszerü verseket, Hogyan vitte vissza amaz őshazába.

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: elbeszélő költemény

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás
A kiadásról:
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Arany László közölte a HV-ben; másodszor Voinovich G. A. J. összes művei, I—IV. köt., Franklin Társ. kiadása, 1924. Mindegyik kiadásból hiányzik egy lap, ezt a lapot Voinovich Arany János életrajza közölte, hasonmásban, a II. kötetben; a második dolgozat III. részének első énekébe való, a 25-65. sorok más fogalmazása.
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

A műhöz tartozó jegyzetek az alábbi linkeken érhetőek el:
X (Close panel)Verzió: I : A kritikai kiadás szövege
 
  ALAPRAJZ  
  Első rész : ETELE ÉS BUDA.  
  I. Buda király megosztja öccsével az uralkodást.  
  II. Detre tanácsa.  
  III. Etele hadba megyen.  
  IV. Buda várost épít.  
  V. Etele hazatérte.  
  VI. Buda halála.  
  Második rész : RÍKA ÉS ILDIKÓ.  
  I. A jóslat.  
  II. Csaba születik. Gyermekkora  
  Epizód-énekek  
  III. A királynék versengése.  
  IV. Ríka halála.  
  V. Ildikó elűzetik.  
  Harmadik rész: CSABA KIRÁLYFI.  
  I. Etele halála.  
  II. A hunok tanácsa.  
  III. Ildikó ármánya.  
  IV. Csaba futása.  
  V. A titok napfényre derűl.  
  VI. Csaba megtérte.  
  VII. A Krimhild-csata.  
  VIII. Detre ármánya.  
  IX. Halottak harca. A jóslat értelme.  
  X. Csaba-íre és A székelyek.  
  TERVVÁZLAT.  
  A körülményekben rejlő végzetesség által, melyet Detre ármánya elősegít, Etele oda sodortatik, hogy bátyját Budát megöli.  
  Nagy tulajdonai s a látszó igazság bocsánatot nyernek neki a népnél, de az isteni nemesis ily könnyen ki nem engesztelhető. Jóslatot kap, hogy birodalma el fog enyészni, de az a fia kit még nem ismer, helyreállítja újra.  
  Hazaérve megtudja, hogy távolléte alatt egyik neje, Ríka, fiat szült, Csabát. Ez az ismeretlen fiú. Ríka kegyenc nője lesz, mellőzi érte Ildikót (Krimhild).  
  Innen irígység a két nő közt, s gyakori versengés. Ríka ennek áldozata lesz. Etele, féltvén fiát e nő ármányaitól, Ildikót száműzi udvarából, fiastul (Aladár). Ríkát öt évig gyászolja, egyet sem illet számos női közül.  
  Ez alatt történnek nagy hadjáratai, melyeknek csak körvonalai adatnak, mintegy a háttérben. A leírás otthon, Csaba nevelése körében marad, hová az apa nagy tettei csak távolból hangzanak. De kiemelendő a három intés, melyet e hadjáratban Etele kap :  
  1. Vissza Etel!  
  2. A katalóni mezőn.  
  3. Leó pápával szemben.  
  Lakodalma Mikoltával. Etelét a rég nem élvezett szerelem jókedvűvé teszi, még Ildikónak is megbocsát s meghívja lakodalmára. Az el is jő, de titkos boszúval szivében, s fiát a trónon szeretné látni, mit már bizonyosnak vélt vala, s mitől Csaba most megfosztotta. Attila kegyétől távolabb érzi magát, mint valaha. Mikolta a kedves nő, Csaba a kedves fiú. Nem tűrheti boszúját. Vele a ködsüveg (lásd Nibelungen), mely látatlanná teszi. Azt tévén fejére, látatlanúl bemegy a hálóterembe, és megöli Attilát — így a gyanú fiatal vetélytársán lesz.  
  A hun-fők meggyőződnek Mikolta ártatlanságáról. Nincs ok, nincs mód, miért tette volna. Ildikóra sem gondolnak kirekesztőleg ; hanem az idegen vazal királyok összeesküvésétől rettegnek. Félnek, hogy ez sikerül az első zavarban. Ezért természetes halált költenek, azt adnak hírül a népnek. De Ildikó merész játékot űz. Hogy fiát trónra segítse és a Csaba-pártot megbuktassa: e hazugságot fordítja ellenök. Népgyűlésben vádolja őket, hogy megölték Attilát. Ezért vesztették el Mikoltát (ki férjével magát önkint feláldozta). A honi pártnak futnia kell : Zalárd vagy Szoárd, Bulcsu, Torda, a kádár, Csaba, mind menekülnek. A hunok nagy része, az idegenekkel, Aladár mellé áll, királlyá teszi.  
  Aladár azonban és anyja Krimhild még erősebben űlnek az idegen királyok nyakán. Detre gyanította Etele halála igazi okát, de nem tudta bizonyosan. Most nyomába jő. Midőn Krimhild Etelét siratni lejött volt, sebei vérzettek. Ezt látta két asszonya, kikkel rosszúl bánik Ildikó ; tőlük megtudja Detre.  
  Csaba a számkivetésben szintén megtudta (mert addig eskü alatt volt titok) hogy atyja erőszakos halált halt, de ki által? még nincsenek bizonyítékai.  
  Most Detre adja ezeket kezébe, hogy :  
  a) Csaba által Aladárt megbuktassa, és a hunokat belharcban elgyengítse ;  
  b) Hogy így kivívhassa az idegenek függetlenségét.  
  Csaba tehát vissza jő, és boszúra pártot gyűjt Krimhild és fia ellen A Krimhild-ütközet. Tizenöt napig tart. Csatán az idegenek hűtlenül elhagyják Aladárt, Csabához állnak. Győz ; de ekkor az idegen népek ő ellene fordulnak, Detre ármányából. Újabb, elkeseredett harc, Csaba megveretik. — A harcmező. — Éjjel a sebesült Csabának látomás. — Halottak harca, melyben a hun egyesül a gót ellen. — Másnap a Csaba íré fű segélyével életre költi Csaba sebesültjeit, s megértve a jóslat igazi értelmét, — visszaindul az ős hazába — Erdély szélein hagyván a székelyeket. Hadak úta, és végül: kilátás a jóslat teljesűltére, a magyarok bejövetele által.