X (Close panel)Bibliográfiai adatok

A hun trilóga töredékei

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Összes Művei IV. kötet
Alcím: Keveháza. Buda halála. A hun trilógia töredékei.
Dátum: 1953
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 809000064148
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
History:
A töredékben maradt dolgozatok kézirata megvolt a költő hátrahagyott iratai közt. Ráírta: Hun monda, 1853. Legelső töredékek. A három dolgozat kéziratát a költő együtt tartotta; az ostromban mind elégett. Törlések, javítások nem voltak rajtok; tisztába írta. Fennmaradt a legelső kezdetből három sor. Tanítványainak sikerült néha a költő papírkosarából egy-egy eldobott cédulát megszerezni és eltenni. Ilyenről közölte Benkó Imre ezt a három sort: (Arany János tanársága Nagykőrösön, 183. l.) Csaba királyfiról mondok új éneket, Attila fiáról egyszerü verseket, Hogyan vitte vissza amaz őshazába.

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: elbeszélő költemény

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege

Elektronikus kiadás adatai:

A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence

Kiadás:

Digitális kritikai kiadás
A kiadásról:
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
2019 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

Arany László közölte a HV-ben; másodszor Voinovich G. A. J. összes művei, I—IV. köt., Franklin Társ. kiadása, 1924. Mindegyik kiadásból hiányzik egy lap, ezt a lapot Voinovich Arany János életrajza közölte, hasonmásban, a II. kötetben; a második dolgozat III. részének első énekébe való, a 25-65. sorok más fogalmazása.
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

A műhöz tartozó jegyzetek az alábbi linkeken érhetőek el:
X (Close panel)Verzió: I : A kritikai kiadás szövege
 
  NEGYEDIK ÉNEK.  
  Átila térítőn.  
 
 
n.1
Immár az áldott szép nap feltünt, a szín-adó,
 
n.2
Világot ékesítő, sötétség oszlató,
 
n.3
Búbánat üldözője, halandók öröme,
 
n.4
Sziv-lélek bátorító, az égre feljöve.
 
 
 
n.5
De a hunok szemében fénye halotti gyász,
 
n.6
A szép kies világot borítja sárga máz,
 
n.7
Mint napfogyatkozáskor, idétlen félhomály ;
 
n.8
Búsan szédelgenek, mint pásztor nélküli nyáj.
 
 
 
n.9
Gyűl a kiráfyi lakhoz tengernyi népözön,
 
n.10
Áradva minden utcán, térhelyen és közön ;
 
n.11
Elképedt arccal egymást alig hogy ismerik ;
 
n.12
Csend vagyon : a közös jajt említni sem merik.
 
 
 
n.13
Egyszerre most Zoárd a kaput felnyittatá,
 
n.14
Fekünni a királyt benn sok ember láthatá,
 
n.15
Láttára tompa jajszó, nyögés keletközött,
 
n.16
Tovább-tovább morogván a tenger nép között.
 
 
 
n.17
Zoárd pedig siratja Etelét hangosan,
 
n.18
Mint egy sívó oroszlán, üvölt magánosan ;
 
n.19
Karddal megvérzi arcát, elmetszi fürtjeit ;
 
n.20
»Ó, én uram, királyom, miért fekszel te itt?
 
 
 
n.21
»Avagy miért nem inkább sebekkel a csatán,
 
n.22
Mint illik a vitézhez erős harcok után?!
 
n.23
Miért hogy csöndes éjjel szakadt meg vér-ered?
 
n.24
Egy karcolás sem érte vitézi kebeled?
 
 
 
n.25
»Ne menj az ős elődök dicső hónába így :
 
n.26
Hunorhoz és Kevéhöz sebet mutatni vígy :
 
n.27
Fogadd gyarló kezünktől ezt és még egyszer ezt…
 
n.28
Szól s a király szivébe hegyes acélt ereszt.
 
 
 
n.29
Ősz Torda nem különben és Bulcsu, a derék,
 
n.30
Átila barna bokros mejjét átalverék,
 
n.31
Vérkönnyel tele sírták a holt sebek helyét,
 
n.32
Így eltörölve szépen a gyilkosság jelét.
 
n
Jegyzet A gyász jelei őskori szokások. A hajlevágás bibliai (Jeremiás, XLVIII. 37. — L. Pollák Miksa : A . J . és a Biblia, 143. 1.) Achilles is lenyírja haját s a holt Patroklos kezébe teszi. (Ilias, XXIII.) Az orcák megvagdalását Jordanes írja ; a vezérek korában még szokásban volt. Ipolyi (549.) Herodotosból hoz példát holttetemeken ejtett sebekre. Tegnér Frithiof mondájában Ring király maga ejt sebet magán, mert hősnek »szégyen örökre a szalma-halál«.